A december 13-án életbe lépett új vasúti menetrenddel kapcsolatban a MÁV természetesen a fejlesztéseket hangsúlyozta, de a Közlekedő Tömeg Egyesülethez több vonal utasaitól is számos panasz érkezett. Mint a szervezet a közleményében hangsúlyozza: ez nem meglepő annak fényében, hogy véleményükre senki nem volt kíváncsi a döntéshozók közül: a menetrend tervezése ismét bármilyen társadalmi egyeztetés nélkül, zárt ajtók mögött zajlott. Ráadásul a menetrendet ismét – idén már negyedjére – rendkívül későn, alig több mint két héttel érvényességének kezdete előtt tették közzé: van, akinek ennyi ideje volt felkészülnie rá, hogy megszűnik a megálló, ahol eddig minden nap felszállt a vonatra.
Mint írják: a Budapest–Hatvan vasútvonal felújításával együtt járó, évekig tartó felfordulást és pótlóbuszozást azzal magyarázták a lakosságnak, hogy az majd lehetővé teszi a járatsűrűség növelését, a menetidő csökkentését.
Ezek az felelőtlen ígéretek voltak: pont a legszűkebb keresztmetszethez, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszhoz nem nyúltak, így a vonal kapacitása nem nőtt. Itt a harmadik vágány megépítésére még éveket kell várni. Ugyanakkor még a jelenlegi lehetőségekhez képest is számos hiányossága van a bevezetett új menetrendnek, melyeket azonnal orvosolni kell: az utasok hiányolják az InterCity-k hatvani megállását, és a közvetlen zónázó vonatokat Gyöngyös felé.
Jelentős fejlesztés, hogy már kétóránként közlekednek az InterCity-k Budapest és Kassa között.
A Miskolc–Hidasnémeti szakaszon azonban eddig csúcsidőszakban óránként közlekedtek a mindenhol megálló személyvonatok, de mostantól a reggeli időszak kivételével óránként felváltva indul személyvonat és IC. A közlemény szerint utóbbi a kisebb forgalmú megállókban nem áll meg, ezért az itt leszálló utasoknak délután már két órát kell várniuk két vonat között, amely elővárosi forgalomban nem épp kevező az iskolába, munkába ingázók számára. A Közlekedő Tömeg Egyesület javasolja, hogy a délutáni csúcsidőben továbbra is induljon minden órában személyvonat Miskolcról Hidasnémeti felé, melyhez három sűrítő járat indítására lenne szükség.
A Miskolc–Ózd vasútvonal vonatai a 18 köztes állomás és megálló közül mostantól 13-at kihagynak, hogy menetidejük 12-14 perccel csökkentjen.
A némileg rövidebb menetidő aligha fog bárkit is meggyőzni arról, hogy üljön át autójából vagy akár a Volán gyakran közlekedő gyorsjáratairól a város széléről induló öreg motorkocsikba. Ellenben a válogatás nélküli megállóbezárás sok mai utasnak, akiknek eddig a vasút mégis előnyösebb volt, igencsak fájni fog: különböző források alapján az utasforgalom kb. 20-30 százaléka indul vagy végződik a gyakorlatilag megszűnt 13 megállóban. Igaz, hogy van néhány kis forgalmú megállóhely, amit valóban kedvezőbben ki lehet szolgálni busszal, de ez most nem történt meg: többek között Sajóecseg, Sajónémeti, Vadna közösségi közlekedési ellátottsága egyértelműen romlott. A sajóecsegi megállás elhagyása azért is súlyos átgondolatlanság, mert Ózd felől itt lehetett átszállni a Tornanádaska felé közlekedő vonatokra. Akinek erre kell utaznia, lehetetlen helyzetbe került, mivel Miskolcon sem biztosítanak csatlakozást.
A MÁV-Start azt ígérte, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordít a Tisza-tóhoz utazó kerékpáros turisták igényeire.
Ennek ellenére a menetrend továbbra is meglehetősen szegényes a térségben a Közlekedő Tömeg szerint: a Kál-Kápolna–Kisújszállás vonalon naponta 6, Karcag–Tiszafüred között pedig csak 2 (nyári időszakban 3) vonat indul irányonként. A sűrű, kiszámítható vasúti közlekedés nemcsak a turizmus, hanem a hivatásforgalom szempontjából is számtalan előnnyel járna, ezért a 103-as vonal mentén élők petíciót indítottak, első körben napi 6 vonatpárt kérve a döntéshozóktól.
12 regionális vonalon immár több mint fél éve érvényben van az “ideiglenes járványügyi menetrend”: itt a vonatok jelentős részét törölték vagy busszal pótolják. Villány–Mohács között például a pótlóbuszok menetideje 66 perc a vonatok 25 percével szemben, a buszokon pedig jegyet sem lehet venni, így az utasok nem kerülnek be a statisztikába. Továbbra sem adott róla információt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mi a további tervük ezekkel a szakaszokkal és pontosan hogyan segíti a járványügyi védekezést, hogy a kevesebb vonat közlekedik, úgy tűnik tehát, az utasok elüldözése és a vasútvonalak elsorvasztása a cél.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
