Egyre több emberéletet fog követelni az extrém hőség, ha nem teszünk ellene
Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején.
Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején.
Az Alföld kiszáradása már nem jövőbeli forgatókönyv, a termőföld állapota látványosan romlik, miközben egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok között kellene fenntarthatóan termelni.
Az éghajlatváltozás hatásait Közép-Európában nem pusztán kevesebb csapadék vagy több hő formájában érezzük, hanem egy mélyebb, rejtettebb hiányon keresztül: egyre kevesebb víz áll rendelkezésre a felszín hűtésére.
Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta az európai klímarendelet módosítását.
Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli.
Az elmúlt évtizedekben a hűtési technológiák fejlődése jelentősen hozzájárult a komfortérzetünk növeléséhez, ugyanakkor egyre égetőbb kérdéssé vált a környezeti hatások kezelése. (Hirdetés.)
Az Európai Éghajlatváltozási Tudományos Tanácsadó Testület legfrissebb jelentése szerint kontinensünk jóval gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, egy friss tanulmány pedig kimutatta, hogy 98%-os bizonyossággal állíthatjuk, hogy a globális melegedés üteme közel duplájára gyorsult.
Az emberi civilizáció az elmúlt 11 ezer év során egy viszonylag stabil éghajlati időszakban, a holocénben alakult ki.
A vízmegtartásról sokat beszélünk, pedig Magyarország egyik legfontosabb tartaléka a felszín alatt rejtőzik. A Kárpát-medence jelentős víztartó rendszer, de a kitermelhető készletek korlátozottak, és az utánpótlás a klímaváltozás miatt csökken.