Hóolvadás: élünk a vízpótlás esélyével, vagy elengedjük?
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.
Az ország nagy részét beborító hótakaró nemcsak közlekedési kihívásokat jelent, hanem ritka lehetőséget is a vízhiánnyal küzdő magyar táj számára.
Soha nem látott mélységekbe süllyedt a Duna vízszintje a Szentendrei-szigetnél: a rekordalacsony közlekedési és ellátási problémává vált.
A klímaváltozás hatásai Magyarországon tovább erősödnek, és a jelenlegi tendenciák alapján az idei év sem hoz érdemi enyhülést a vízhiányban. Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint 2026-ban is az aszály jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen az alföldi térségekben, miközben a kiszámíthatatlan, gyors lefolyású áradások továbbra sem pótolják a vízkészleteket.
Az idei év különösen kritikus időszaknak bizonyult, a klímaváltozás hatásai egyre egyértelműbben körvonalazódtak. A vízvisszatartás kérdése– hogy a vizet ne elvezessük, hanem megtartsuk a tájban – kezdett végre némileg nagyobb figyelmet kapni a közbeszédben.
Eszünkbe jutott valaha, hogy a karácsony ünnepe nemcsak a pénztárcánkat és az idegrendszerünket terheli meg, hanem a bolygót is?
Éjjel-nappal dolgoznak adventkor több zalai, vas és somogy megyei településeken az emberek, ők ugyanis fenyőfáznak, azaz fenyőfákat termesztenek.
10 év telt el a Párizsi Klímaegyezmény elfogadása óta. Egy nemrég publikált nemzetközi összefoglaló alapján a Föld rendszereinek több mint kétharmada ma már kritikus állapotban van, miközben 2024 a történelem legmelegebb éve lett.
A karácsonyi ünnepek közeledtével az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói (Szabó Péter és Pongrácz Rita) megvizsgálták, hogyan alakította át a melegedő klíma és az emiatt változó téli csapadék Európa hóviszonyait, illetve mi történt közben a hazai fehér karácsonyokkal.
A közelmúltban Szegeden a „Nem víznek való vidék” szervezésében kerekasztal-beszélgetés zajlott „Vízszintemelés az Alföldön – de hogyan?” címmel. A beszélgetés középpontjában a Tisza bevágódása, az Alföld egyre súlyosbodó vízhiánya, valamint a táj és a folyó helyreállítását segítő megoldások álltak.
A felnőttek közel fele autóval indul munkába, míg az iskolások csak ötödének útja telik kocsiban – ők sokkal inkább közösségi közlekedéssel vagy gyalog járnak.