A körzeti rendőrség otthonaik elhagyására szólította fel a terület lakosait, életveszélyre és arra hivatkozva, hogy a mentőegységek nem biztos, hogy meg tudják közelíteni az otthonokat, ha azokat a lángok elérik. Egy villámcsapás lobbantotta lángra az erdőt.
„Itt vagyunk a Cserhát lábánál, egy nagy, összefüggő, nagyságrendileg 15 hektáros tarvágáson. Azt látjuk, hogy teljesen megszűnik tulajdonképpen a folyamatos erdőborítás. Az erdő, ami Magyarország biodiverzitásának jelentős részét őrzi, aminek nagyon nagy a vízmegtartó képessége, ami részt vesz a párásításban, ami meggátolja a talaj erózióját, és ami nem utolsósorban élőhelyet ad védett állatoknak, védett növényeknek. Akkor, hogyha ilyen nagy területű tarvágásokat alkalmaznak, mindez az érték megszűnik.”
Nemzetközi segítségnyújtást szorgalmazott az áradás sújtotta Pakisztán számára is.
Egészen apró, pár milliméteres nagyságú és akár a centis méretet is elérő algasejtek lebegnek ugyanis mindenhol: a víz alatt és a víz felszínén egyaránt.
A komoly esőzések nyomán megduzzadt Pearl folyó már több településen okozott károkat, és utakat öntött el.
Az évszázad végére egy szokványos nyár több mint 4 Celsius-fokkal lesz melegebb, mint volt az iparosodás előtt.
A közleményben azt írták, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai alapján a január és július közötti időszak 1901 óta a legszárazabb hét hónap volt Magyarországon, az ilyenkor megszokott csapadék mintegy fele hiányzott.
Aki egészséges, rendszerint torokkaparásról, köhögésről, az allergiások meglévő panaszaik romlásáról számolnak be.
Legalább tízmillió gyereket fenyeget az aszály a szavannák országaiban.
Az egyre apadó talajvízzel öntözni öngyilkosság, az egykori árterekre, belvízjárta területekre kell bevezetni, és ott növényzettel vagy a talajban megtartani, amikor van többlet az ár-vagy belvizekből.
