Az energia kisebb, helyi egységekben termelődik, például háztartási napelemekkel vagy közösségi szélerőművekkel, szemben a hagyományos, nagy központi erőművekkel. Ez a modell növeli az energiaellátás rugalmasságát és csökkenti a szállítási veszteségeket.
Az ilyen rendszerek elemei lehetnek például napelemmel felszerelt háztartások, naperőművek, szélerőművek, biogázüzemek, kisméretű vízerőművek vagy akár háztartási akkumulátorok. Jelentősége abban rejlik, hogy csökkenti az energiaveszteséget, növeli az energiaellátás biztonságát, és elősegíti a megújuló energiaforrások elterjedését. A rendszerbe egyre több háztartás is bekapcsolódhat prosumerként.
A rendszerirányítás a helyi energiaigények és termelési kapacitások kiegyensúlyozására összpontosít, például okos hálózatok és energiatárolási technológiák segítségével.
A decentralizált energiatermelés szorosan kapcsolódik a klímavédelemhez, mivel csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok használatát, és elősegíti a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést, hozzájárulva a globális felmelegedés mérsékléséhez.
Előnyei társadalmi és geopolitikai szempontból jelentősek, mivel csökkentik a nagy energiaszolgáltatóktól és importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, elősegítve az energiafüggetlenséget. A helyi megújuló energiaforrások – például nap- és szélenergia – alkalmazása erősíti a közösségek önállóságát, csökkenti a monopolhelyzetben lévő cégek és országok általi kizsákmányolást, és mérsékli az energiaválságok hatásait.
A decentralizáció révén igazságosabb energiaelosztás valósulhat meg, mivel a helyi termelők és közösségek közvetlenül részesülhetnek az energiatermelés előnyeiből, nem pedig a nagyvállalatok profitálnak belőle. Emellett az elosztott rendszerek ellenállóbbá teszik az infrastruktúrát a társadalmi konfliktusokkal, kiberbiztonsági fenyegetésekkel és természeti katasztrófákkal szemben.
Még több...
A | Á | B | C | D | E | É | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | Ó | Ö | P | R | S | Sz | T | U | Ú | Ü | V | W | Z |