A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Grúzia új arcai: az ökoturizmus ad reményt a vidéknek
Öt éven belül a Kaukázus vezető, egész évben működő ökoturisztikai célpontja lesz Grúzia – áll az idén kiadott ökoturisztikai jelentésükben.
Vizet a tájba – 900 gazda elindíthatja a változást?
Néhány hónap alatt közel 900 gazda jelentkezett az év elején meghirdetett „Vizet a tájba!” programba, több mint 25 ezer hektárnyi területet ajánlva fel a vízvisszatartás céljára.
Venni nincs miből, reparálni nincs hol: még nagyobb bajban a MÁV
Javítási kapacitás nélkül marad Európa egyik leglelakottabb vasúti járműállománya: ez vár most az amúgy is sok sebből végző magyar vonatközlekedésre.
Nemzetközi lapszemle
"Globális elszámoltatási rendszer": az éghajlatváltozással kapcsolatos peres eljárások arra kényszerítik a kormányokat, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, állítja a jelentés.
"A klímaügyi pereskedés nem csodafegyver, de az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy kikényszerítsünk rendszerszintű változásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésben" - olvasható a Climate Litigation Network új jelentésében.
Vendégposzt: Miért jóval nagyobb a tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás, mint gondoltuk?
A tudósok már régóta tudják, hogy a tüzek jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt és szennyező anyagot bocsátanak ki. A tüzek teljes éghajlati hatásának megbecslése azonban kihívást jelent.
A COP30 után kiszivárgott információk kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatosan, kik is szerepelnek fosszilis tüzelőanyag-ütemterv ellenzőinek „informális listáján”
Zavaros és ellentmondásos történet látott napvilágot arról, hogy pontosan mely országok és tárgyalóblokkok ellenezték a COP30-on a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló „útitervet”.
Politikai túllépés: A klímakommunikáció újragondolása a liberalizmuson túl
A klímaaktivisták és a kampányolók egykor azt hitték, hogy az éghajlati válság ellen küzdelem elkerülhetetlenül elnyeri majd a többség támogatását. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság azonban jelenleg nem vezet szavazatokhoz, és az egyéni felelősségre való felhívás kontraproduktívnak bizonyul. Mivel az olyan radikális megoldások, mint a degrowth, nem élveznek kellő politikai támogatást, a legjobb reményünk az éghajlati kommunikáció új megközelítésében rejlik, amely átmenetileg áttöri a liberalizmus határait.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: hova megy a pénz?
E heti podcast adásunkban Sarkadi Péter beszélget Wiedemann Tamás újságíróval.
Zöld Hang podcast: Az akkugyarmattól a növényvakságig
Új podcast sorozatot indítunk a Zöld Hang csatornáján, melynek epizódjaival innentől kéthetente jelentkezünk.
Zöld Hang podcast: A szivacsvárosi eső is aranyat ér
Szivacsváros címmel adott ki egy módszertani füzetet a Főpolgármesteri Hivatal.
Hogyan lehetsz egy kicsit te is Gerald Durrell?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület április elsején ismét elindította a „Tavaszi természetles” nevű akcióját, amely június 30-ig a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
Zöld Hang podcast: A minimalista életmód
Miért építünk nagy házat, miért halmozunk fel tárgyakat, bigyókat és kütyüket?
Zöld Hang podcast: miért van szükség több szélerőműre?
Miként járulhatnak hozzá a szélerőművek hazánk energiabiztonságához és függetlenségéhez?
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Hogyan lehet, hogy évtizedek óta képtelen a magyar állam az óbudai gázgyár területén lerakott mérgek elszállítására és a terület kármentesítésére? S ez nem az egyetlen hely az országban, lásd Budapest Illatos út, Garé, Szentendre.
Podcast: Derült égből akkugyár Szolnokon, tiltakozó nagygyűlést szerveznek a civilek
Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég – jelentette be március 7-én Szijártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Hogyan csökkentheti az energiaszegénységet Budapest új épülettipológiája?
A Budapesti Klímaügynökség és a F4STER Zrt. a BME és az Óbudai Egyetem építész kutatóinak közreműködésével elkészítette Budapest új épület-tipológiáját.
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
