Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején. A forró nyarak nemcsak kényelmetlenebbé, hanem veszélyesebbé is teszik a városi életet: különösen a rosszul szigetelt lakásokban, idősotthonokban, kórházakban és árnyék nélküli utcákon. De vajon a klímaberendezés az egyetlen válasz, vagy a zöldebb, árnyékosabb és jobban tervezett városok is életeket menthetnének?, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet munkatársával beszéltünk a városi hőség okairól és a lehetséges megoldásokról.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) szerint 2025 is a három legmelegebb év egyikének számít a mérések kezdete óta a világon. Hazánkban 2025 a hetedik legmelegebb és a negyedik legszárazabb év volt 1901 óta – adta hírül idén januárban a Hungaromet, és a klímamodellek alapján a hőhullámos napok száma és intenzitása csak nőni fog –olvashatjuk a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Alkotmánybíróság számára készített állásfoglalásában(Páldy Anna fejezete).
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet márciusban indult projektje keretében 10 évnyi adatot fog elemezni az egész Nyugat-Magyarországi régióra, így nemcsak 1-1 település, hanem egy egész régió számára egyértelmű lesz, hogy hol van szükség beavatkozásokra a nyári túlmelegedés csökkentése érdekében.
Minél zöldebb egy város, annál elviselhetőbb a hőség
“Csak most kezdjük igazán felismerni, hogy a zöldfelületek – amelyek egyszerre sokféle fontos szerepet töltenek be – eddig nem kaptak elég figyelmet a települések tervezése során. Mindez különösen nyáron problémás, és a hősziget jelenséget súlyosbítja az emberi tevékenységek miatt erősödő üvegházhatás is” – tette hozzá Pej Zsófia.
“Egy településen belül sem mindenhol ugyanúgy alakul a hőmérséklet: egyes városrészek és közterek eltérően melegszenek fel attól függően, milyen a felszínük. Van, ami jobban elnyeli a napsugárzást, más inkább visszaveri, ezért különböző mértékben forrósodnak fel. Jól mutatja ezt, hogy a legmelegebb pontok (úgynevezett mikro-hőszigetek) feltérképezéséhez a műholdak által mért adatokból számolt, a növényzet állapotát jó közelítő indexet használnak. Ez az adat megmutatja, mennyire „egészséges” és dús a növényzet egy adott helyen. Vagyis egyértelmű kapcsolat van aközött, hogy egy terület mennyire melegszik fel, és mennyi élő, zöld növény található rajta.” – mondta el Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szakembere.
Fákkal a hőszigetek ellen
A városi zöldítés és a városi hőség kapcsolatát vizsgálta a Barcelonai Egészségtudományi Intézet három évvel ezelőtt – írta a The Lancet orvosi szaklap. A kutatás szerint a fák számának növelésével csökkenthető a nyári hőhullámok közvetlen halálozási hatása. Európaszerte zöldítik és varázsolják természetközelibbé a belvárosokat. A hősziget hatás megfékezése is az egyik ok volt, amiért a Fővárosi Önkormányzat uniós támogatással 11 kerület 20 helyszíne újul meg az Egészséges utcák programban az elkövetkező két évben. Zöldítés, árnyékolás, pihenősarkok épülnek a belvárosban, ahol egyelőre nyáron megrekken a hőség.
Akiket a leginkább veszélyeztet a hőség, nem kapnak védelmet
A korábban már idézett akadémiai állásfoglalás szerint Magyarországon 2011 és 2023 között a hőségriasztások idején évente átlagosan 814 ember halt meg, s ez a szám 2050-ig mintegy 150 százalékkal növekedhet. A gyerekeket, az időseket és a krónikus betegségben szenvedőket veszélyezteti leginkább az extrém hőség, így nem mindegy, hogyan tudnak védekezni az idősotthonokban, kórházakban, vagy épp óvodákban. Az akadémia által szerkesztett dokumentumból kiderül, hogy az intézmények állapota több mint aggasztó : a szobák többségében nincs légkondicionáló, de még ventilátor sem, gyakran árnyékolási lehetőség sincs. A szociális intézmények egyharmadában, a gyermekintézmények közel felében még hőmérő sincs.
Az Energiaklub szerint általánosságban a nagy népességű városok belső városrészeiben, elsősorban a szigetelés nélküli panellakások déli (délnyugati, délkeleti) fekvésű, felső emeleti lakásai válnak leginkább élhetetlenné a nyári hőségben. Budapesten a városi hősziget a város pesti oldalán a legjelentősebb, lefedve a belvárost.
“Különösen sérülékenyek azok a lakások, ahol magas a besugárzás. A nagy üvegfelületek vagy a nem megfelelő fekvés miatt a nap akadálytalanul fűti fel a belső tereket. Megfelelő árnyékolás nélkül ilyenkor a lakás csapdaként működik. A lakás rossz hőszigetelése – a korszerűtlen nyílászárók, a szigeteletlen padlásfödém és a szigeteletlen falak – képtelenek megállítani a kinti forróság bejutását.” – magyarázza a szakember.
“A legsúlyosabb helyzet a sűrűn lakott belvárosi zónákban alakul ki. Ráadásul a mentőövnek szánt klímaberendezések egy ördögi kört indítanak el: a lakásból kivont hőt közvetlenül az utcára tolják, tovább fűtve a már amúgy is forró városi levegőt, miközben az áramfogyasztásukkal növelik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ami az egyénnek megoldás, az közösségi szinten csak ront a helyzeten.”
A szakemberek abban egyetértenek, hogyha nincs más esély árnyékolásra és a nap elleni védekezésre, akkor a légkondicionáló lehet az egyetlen megoldás. Egy felmérésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a hőség miatti szenvedésre egyre többen tettek pontot légkondicionálókkal. 2022 és 2025 között összesen mintegy 1,4 millió hűtő-fűtő klímát, levegő–levegő hőszivattyút értékesítettek. A 2022-es népszámlálás során a lakások 27,6 százalékában volt légkondi.
A Magyar Tudományos Akadémia főbb közpolitikai javaslatai
- Nemzeti hőségterv kidolgozása.
- Interszektoriális együttműködés kialakítása, erősítése.
- Humán erőforrás biztosítása központilag, regionális és lokális szinten.
- Financiális eszközök biztosítása az intézményi és egyedi szintű alkalmazkodási lehetőségek megvalósításához.
- Az egészséghatás nyomon követése (évek óta rendszeresen értékelik a többlethalálozást. Szükséges javítani a valós idejű halálozási adatok elérését az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványok valós idejű kitöltésével és továbbításával az Anyakönyvi Hivatalnak. 2023-as fejlesztés: a hőséghullámok alatti sürgősségi mentőhívások valós idejű értékelése).
- A hőségriasztások eredményességének értékelése.
- Részletes jogszabály és végrehajtási rendelet a hőhullámokkal kapcsolatos feladatokról és azok végrehajtásának ellenőrzéséről.
Mit ígér a Tisza?
A Tisza programja deklarálja, hogy az országot veszélyeztető egyik válságtényező az éghajlatváltozás. A programban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás inkább keretjelleggel jelenik meg, és főként olyan témákhoz kapcsolódik, mint a vízmegtartás, vízgazdálkodás, aszály, elsivatagosodás, tájhasználat és a “klímareziliens”, azaz az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdaság. Mindezek természetesen nagyon fontosak.
A lakosság hőterhelés elleni védelme áttételesen jelenik meg: a lakások energetikai felújításával kapcsolatos tervek („10 éven belül a hazai lakásállomány 25%-ánál jelentősen javítjuk az energiahatékonyságot”), ha megvalósulnak, sok otthon válik ellenállóbbá. Így két legyet üthetünk egy csapásra: mind a téli fűtési energiaigény csökkenthető a szigetelési programok és nyílászáró-cserék megvalósításával, mind a nyári túlmelegedés elleni védelem érdekében előre léphetünk. Az alacsony energiaárak tervezett további fenntartása, kiterjesztése azonban a piaci alapú energetikai felújítások ellen hat.
Emellett a települések számára szükség lenne a nemrég lezárult KEHOP-Plusz Zöld-kék infrastruktúra pályázati programhoz hasonló támogatásokra. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint ugyanis a természetalapú megoldások biztosítják leghatékonyabb védelmet a hőség ellen: a párologtatás és az árnyékolás révén pont ott hűtik a környezetünket, ahol a legnagyobb szükségünk van rá a nyári hőhullámok idején. Az élő környezetért felelős szaktárca, és a hatósági, jogszabályi rendszer rendbetételének terve optimizmusra adhat okot.
