Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkora kihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás?
Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai is egyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Mindezekről a Budapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója, Dezsényi Péter beszélt előadásában.
Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért?
Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.
2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETETermészet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége. Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke, és Csongrád főépítésze Varga Júlia mesélt avizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.
Sorozatunk hatodik, befejező részében a Budapesti Közművek Főkert divíziójának főigazgatója mesél a cég ökológiai fordulatáról, és technológiavltásáról.
Amire még választ kapunk:
- Szemléletváltozás a budapesti gyep és faállomány gazdálkodásban
- A városi a fák adják az ökoszisztéma szolgáltatások 60-80%-át
- Egy klímaváltozásnak ellenálló klímarezisztens városnak min. 30 % kellene, hogy legyen a lombkorona borítottsága, Budapestnek jelenleg 21 %-os, de az előrejelzések szerint ez sajnos csökkenni fog.
- Hosszú életciklus – életkor és lombtömeg reláció – a cél egy 35 – 40 éves közepes lombkoronaszintű állomány létrehozása/fenntartása.
- A fenntartható városi faállomány-gazdálkodás alapjai:
– Jó egészségi állapot
– Hosszú életciklus
– Nagy lombtérfogat - Miért fontosak a holtfák a parkokban?
- Hogyan alakítják át a Városligeti fasor növényvilágát?
- Proaktív faállomány-gazdálkodás Budapesten:
– Teljes faállomány rekonstrukciója
– 4-5 éves faápolási ciklus
– Magas átlagéletkor és nagy lombkorona tömeg
– 18-20 éves program
– Szakmai – társadalmi – politikai összefogás
A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
