Olyan tervezési és fejlesztési megközelítés, amely a természetes és mesterséges zöldfelületek hálózatára épít, hogy környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyöket biztosítson.
Elemei közé tartoznak a parkok, erdők, városi zöldterületek, zöldtetők, esőkertek, vízáteresztő burkolatok, fasorok, valamint természetes vízfolyások és vizes élőhelyek. Utóbbiakra használják a kék infrastruktúra kifejezést is.
A zöld infrastruktúra jelentős szerepet játszik a klímavédelemben, mivel segít csökkenteni a hőszigethatást a városokban, elősegíti a szén-dioxid megkötését, mérsékli az árvizek kockázatát, javítja a levegőminőséget, valamint élőhelyet biztosít az élővilágnak, emellett növeli az emberek életminőségét. Az ilyen rendszerek hosszú távú megoldást kínálnak a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és az alkalmazkodásra.