udapest jövője címmel tartott a főváros szakmai fórumot a nemrég felújított Merlin színházban, ahol az egyik városképpel, városépítészettel kapcsolatos kerekasztal beszélgetés fő témája az volt, hogy kellenek-e felhőkarcolók Budapestre?
Budapest története során többször felmerült már a magasházak építésének kérdése, azonban különböző okokból a tervek nem tudtak megvalósulni. A téma azonban továbbra is aktuális, és újabban egyre gyakrabban hallunk felhőkarcolókról, városképről, szabályozásokról és tervekről – elég, ha csak az elhíresült MOL toronyra, vagy a tervezett mini-Dubaj felhőkarcolóira gondolunk.
Ne szétterüljön a város, hanem építsünk felfelé?
Belerondít vagy kiegészít a nyugodt pesti sziluett vonalában egy torony?
Mi is pontosan a felhőkarcoló, és kinek épül?
Mit tanulhatunk azoktól a városoktól, ahol már megépültek a történeti városmag közelében a magasházak? Párizs, Madrid, Barcelona, Rotterdam tapasztalatai.
Hogyan áll hozzá Észak-Amerika és Európa e kérdéshez?
Szimbolika, városfejlesztés, környezeti terhelés, és még megannyi szempont jöhet szóba a terület kapcsán.
A témát a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) meghívottjaival járták körbe egy kerekasztal keretében, melynek résztvevői: (Sarkadi Péter fotóján jobbról balra)
Erő Zoltán, Budapest főépítésze
Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné társalapítója.
Fonyódi Mariann építész urbanista, a BME Urbanisztika Tanszék docense
Klaniczay János, a Kortárs Építészeti Központtól, aki a kerekasztalt moderálta.
Kapcsolódó podcastunk:
Rákosrendező fejlesztése – mire van szüksége Budapestnek?
https://zoldhang.hu/podcast/rakosrendezo-fejlesztese-mire-van-szuksege-budapestnek/