Budapest jövője címmel tartott a főváros szakmai fórumot a nemrég felújított Merlin színházban, ahol az egyik kerekasztal beszélgetés fő témája az elhíresült rákosrendezői Mini-Dubaj tervezett beruházás kapcsán a városfejlesztés, városzöldítés volt.
A rozsdaövezetekkel kezdeni kell valamit: ebben a szakma és a nyilvánosság is egyet tud érteni. De mit, és hogyan? Milyen városrendezési, szociológiai tervezési elveknek kell(ene) érvényesülnie egy új Rákosrendező-koncepcióban? Közösségi tervezés, központi tervezés, élhető terek és szolidáris városok: ezek a koncepciók versengenek egymással minden új városrész építése esetén. Hogyan reflektál a várostervezés alapdilemmáira a Főváros?
A fórum után derült ki, hogy az Orbán kormány – fittyet hányva az érintettek véleményére – a kormánypárti országgyűlési képviselők szavazataival kiszolgáltatta az arab befektetőkben a területet, és még közpénzből meg is támogatja a luxuslakások és felhőkarcolók környezetidegen ingatlanmutyiját.
A Rákosrendező fejlesztése – mire van szüksége Budapestnek? c. kerekasztal résztvevői:
(Sarkadi Péter fotóján balról jobbra)
Zsuppán András – újságíró (Válaszonline), moderátor
Tosics Iván – szociológus városkutató
Tihanyi Dominika – tájépítész Új irány csoport
Takács Ákos – építész
Balogh Samu várostervező – a főpolgármester kabinetfőnöke
A beszélgetés néhány gondolata.
– Hol van a kompromisszum a megfizethetőség, a szociális és a zöld szempontok között?
Bécs Aspern példája.
– Mini-Dubaj és a Belgrade Waterfront (a szerb maxi-Dubaj) https://greenfo.hu/hir/a-belgradi-ingatlanmutyi-budapestet-is-tonkreteszi/ beruházás réme
– Legyen a városlakóknak lehetősége alakítani a saját jövőjét, és az ne a kormány akaratán és a befektetők profitszándékán múljon.
– Szép és jó a főváros Parkváros terve, de nincsenek mögötte számítások.