Miért rövidebb 5-10 évvel a hazai cigányság átlagéletkora? Milyen a mentősök, egészségügyi dolgozók és a cigány betegek kapcsolata? Hogyan lehetne a romákra szabott szűrővizsgálatok hatékonyságán, és a kommunikáción javítani – ha lenne? Mennyire fogékonyak, hajlamosak a romák egyes betegségekre? Erről mesél a Párbeszéd-Zöldek Roma Műhelyének vezetője Kocsis Krisztián roma származású neurobiológus.
2023 novemberében vette át a Párbeszéd Roma Műhelyének vezetését Kocsis Krisztián neurobiológus, aki az egyik legfontosabb feladatának tartja a roma etnikum egészségügyi állapotának felmérését, a szakma és a betegek közötti párbeszéd kialakítását ennek érdekében országszerte előadásokat tart, és a hallgatóságot kéri egy kérdőív kitöltésére is. Ahogy tette ezt a Nagyfügedi falunapon is. Kocsis Krisztián neve akkor vált ismertté, amikor 2019-ben jelölték a Roma Sajtóközpont által alapított Aranypánt-díjra. Az egyik legjelentősebb magyar civil elismeréssel a diszkrimináció ellen küzdenek. Romák és nem romák minden évben soktucatnyi roma embert jelölnek a díjra, akik egyebek mellett a szakmájukban elismerést vívtak ki.
Kocsis Krisztián roma származású neurobiológus (agykutató). Ma már egyetemi közegben mozog, ahol teljesen mindegy, hogy cigány vagy sem, csak a tudása számít. Azonban sosem felejtette el, hogy egy „Pécs melletti putriból” származik, – ahogy azt ő maga kertelés nélkül megfogalmazza. Erős küldetéstudata miatt önként vállalja a cigány neurobiológus szerepét: azzal, hogy elmeséli az életútját, szeretne segíteni másokon, és szeretné felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy mennyi minden függ attól, hogyan szocializálnak egy kisgyereket.
A mai összeállításban elsőként a nagyfügedi falunap egyik szervezője, Ürmös István mutatja be röviden a doktor nem mindennapi életútját, majd az előadása rövidített előadása következik, végül egy riport, melyet Szilágyi László készített. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.