A SZERKESZTŐ AJÁNLATA
Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?
Ami egykoron a Szilícium-völgy igazgatótanácsaiban és tudományos konferenciákon volt kérdés, az mára az egész világ számára megkerülhetetlenné vált: Vajon gyorsabban építjük-e a mesterséges intelligenciát, mint ahogy irányítani tudjuk?
Grúzia új arcai: az ökoturizmus ad reményt a vidéknek
Öt éven belül a Kaukázus vezető, egész évben működő ökoturisztikai célpontja lesz Grúzia – áll az idén kiadott ökoturisztikai jelentésükben.
Vizet a tájba – 900 gazda elindíthatja a változást?
Néhány hónap alatt közel 900 gazda jelentkezett az év elején meghirdetett „Vizet a tájba!” programba, több mint 25 ezer hektárnyi területet ajánlva fel a vízvisszatartás céljára.
Venni nincs miből, reparálni nincs hol: még nagyobb bajban a MÁV
Javítási kapacitás nélkül marad Európa egyik leglelakottabb vasúti járműállománya: ez vár most az amúgy is sok sebből végző magyar vonatközlekedésre.
Nemzetközi lapszemle
"Globális elszámoltatási rendszer": az éghajlatváltozással kapcsolatos peres eljárások arra kényszerítik a kormányokat, hogy cselekedjenek az éghajlatváltozással kapcsolatban, állítja a jelentés.
"A klímaügyi pereskedés nem csodafegyver, de az egyik leghatásosabb eszköz arra, hogy kikényszerítsünk rendszerszintű változásokat az éghajlatváltozás elleni fellépésben" - olvasható a Climate Litigation Network új jelentésében.
Vendégposzt: Miért jóval nagyobb a tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás, mint gondoltuk?
A tudósok már régóta tudják, hogy a tüzek jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt és szennyező anyagot bocsátanak ki. A tüzek teljes éghajlati hatásának megbecslése azonban kihívást jelent.
A COP30 után kiszivárgott információk kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatosan, kik is szerepelnek fosszilis tüzelőanyag-ütemterv ellenzőinek „informális listáján”
Zavaros és ellentmondásos történet látott napvilágot arról, hogy pontosan mely országok és tárgyalóblokkok ellenezték a COP30-on a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló „útitervet”.
Politikai túllépés: A klímakommunikáció újragondolása a liberalizmuson túl
A klímaaktivisták és a kampányolók egykor azt hitték, hogy az éghajlati válság ellen küzdelem elkerülhetetlenül elnyeri majd a többség támogatását. Az éghajlati kérdésekkel kapcsolatos növekvő tudatosság azonban jelenleg nem vezet szavazatokhoz, és az egyéni felelősségre való felhívás kontraproduktívnak bizonyul. Mivel az olyan radikális megoldások, mint a degrowth, nem élveznek kellő politikai támogatást, a legjobb reményünk az éghajlati kommunikáció új megközelítésében rejlik, amely átmenetileg áttöri a liberalizmus határait.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöldhang podcast: A lusta kertész élőhelyei
Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke legújabb podcast adásunkban.
Zöld Hang podcast: Közösség, ami új alapokra helyezheti a természetvédelmet
A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkább felértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak.
Zöldhang podcast: Miért nem használják többen a járműmegosztást Budapesten?
Egyre több autó közlekedik az utakon, különösen a városokban okozva ezzel jelentős problémát. Bár elérhető a minőségi tömegközlekedés, sok autóhasználó vonakodik váltani, feladni az autóhasználattal járó „kényelmet”. A negatív hatások mérséklésére, de az egyéni autóhasználattal járó előnyöket is megtartva számos megosztott mobilitási szolgáltatás jelent meg. A járműtulajdonlás helyett, a járműveket szolgáltatás keretében lehet használni, vagy…
Zöldhang podcast: Gombaszeretettől az ökolokális társadalomig
Az erdőn-mezőn vadon termő gomba értékes élelem és ízletes konyhai alapanyag.
Zöldhang podcast: legyél te is önkéntes vízadó!
Mi a növényvakság? Mennyi vizet igényel hetente egy városi fa?
Zöld Hang podcast: Legyen új, átfogó klímatörvénye Magyarországnak!
Az Alkotmánybíróság a 2020. évi klímatörvényt alkotmányellenesnek ítélte meg, törölte a 2030. évi csökkentési célokat és egyben arra kötelezte az Országgyűlést, hogy 2026. június 30-ig alkosson átfogó szabályozást a témában.
Zöld Hang podcast: A környezeti konfliktusok médiatorzításainak lehetséges okai
2024 novemberében írt ki egy ösztöndíj pályázatot a Megújuló Magyarországért Alapítvány, mely a jelentkezők közül 5 pályázónak biztosított fél éven át ösztöndíjat kutatásaikhoz.
Zöldhang podcast: Lesz-e Sasfészek-tó 20 év múlva?
Hogyan változtatta meg a sérülékeny vizes élőhelyet a klímaváltozás, a szárazodás, és az emberi tájátalakítás?
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Magyarország számokban: a települések fejlettsége
Az Egyensúly Intézet a települések fejlettségének mérésére egy településindexet alkotott.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
