A szerkesztő ajánlata:
Megint minden rosszabb lett, de fel a fejjel! – Így változik a klímánk
Több észak-európai országban a legmelegebb vagy a második legmelegebb év a tavalyi volt – ez áll a 2025-re visszatekintő Európai Éghajlatváltozási Állapotjelentésben.
Tovább 
Kivágják, megmérgezik, felgyújtják: vandálok háborúznak a váci Duna-part fáival
Évek óta különös harc zajlik a váci Duna-parton, a Liszt Ferenc sétányon. A frissen ültetett fák újra és újra eltűnnek, kiszáradnak vagy megrongálódnak: egyszer kivágják, máskor megmérgezik vagy felgyújtják őket.
Tovább 
Andrásfalvy Bertalan: az aszály egyik oka a nagybirtokok térnyerése
1990 óta ismét lezajlott a földtulajdon koncentrációja, ami hátrányosan érinti a vízmegtartást – állítja Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, az Antall-kormány egykori minisztere a Zöld Hangnak adott interjújában.
Tovább 
Az erdő nem puszta faanyag – interjú Csépányi Péterrel
Fordulatot jelezhet az erdőgazdálkodásban az új miniszter által bejelentett vágási moratórium, így sor kerülhet az erdészeti szakmában régóta esedékes szemléletváltásra.
Tovább 
Paks 2: lesz, nem lesz, drágább lesz
Egymásnak ellentmondó információk érkeznek a Roszatomtól arról, hogy hogyan képzelik el Paks 2 jövőjét az új kormányzat alatt.
Tovább 
Jávor Benedek, Litkai Gergely és Ámon Ada is értékelte a TISZA zöldprogramját
Zöld ügyekben aktív, neves szakértőket és civileket kérdezett a Zöld Hang a Tisza párt zöldprogramjáról.
Tovább Egyre több emberéletet fog követelni az extrém hőség, ha nem teszünk ellene
Magyarországon 2011 és 2023 között évente átlagosan 814 többlethalálozást mértek a hőségriasztások idején.
Tovább 
MI május elseje üzenete a negyedik ipari forradalom idején?
Számos nagyhírű informatikus már tényként kezeli, és most már lassan a közgazdászok is kezdenek felzárkózni.
Tovább Nemzetközi lapszemle
Trump felszámolja az óceánmegfigyelő hálózatot
A tudósok a Csendes- és az Atlanti-óceánon található öt mérőállomáson működő több mint 900 műszer által gyűjtött adatokat használták fel a tengeri hőhullámok és a part menti áradások figyelemmel kísérésére és megértésére, az óceán savasodásának felmérésére, a szén-dioxid-megkötés mérésére, valamint a mélytengeri ökoszisztémák tanulmányozására.
A közeledő El Niño „olajat önt a globális felmelegedés tüzére” – állítja az ENSZ főtitkára
A Meteorológiai Világszervezet jelenleg 80%-os valószínűséggel jósolja, hogy augusztusig El Niño-jelenség alakul ki.
Hogyan nyertek a neoliberálisok – és mit tanulhatunk tőlük
Hogyan tanulhatnak a történelemből – és egymástól – azok a mozgalmak, amelyek az életet megerősítő jövőért küzdenek.
Az AI-boom miatt az USA jelenleg „többet fektet be” a fosszilis tüzelőanyagokkal működő energiatermelésbe, mint Kína
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az „adatközponti boom” hatására az Egyesült Államokban ugrásszerűen megnőnek a gázipari beruházások, aminek köszönhetően az ország fosszilis energiahordozókra fordított kiadásai meghaladják Kínáét.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Klébert Antal, a harkályok szószólója
„Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” – mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek.
Zöld Hang podcast: A budapesti fák állapotromlása
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
Zöld Hang podcast: fókuszban a talaj
A talajon is múlik, mennyire lesz élhető Budapest a forróbb és szárazabb jövőben. A Zöld Hang podcastjában Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója beszél a fővárosi talajgazdálkodás reformjáról.
Zöld Hang podcast: Az a szép zöld gyep
Miért nem feltétlenül baj, ha egy városi gyep nem katonásan nyírt, hanem kócos, vadvirágos és első pillantásra kevésbé „rendezett”? Erről beszélt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Föld Napja Konferencián elhangzott előadásában.
Magyarország számokban: Fogyasztói bizalom, gazdasági várakozások
Akkorát változott a GKI Fogyasztói Bizalom Indexe a választás óta, hogy a Holdról is látszik.
Magyarország számokban: Államadósság
Megmutatjuk az Eurostat adatait az egyes országok államadósságáról. Több mértékegységben is lehet böngészni az adatokat: az adott ország valutájában, euróban illetve az ország GDP-ének százalékában.
Magyarország számokban: biogazdálkodás
Részletes statisztikákat közöl az Eurostat a tagországok biogazdálkodásáról, ezekből mutatunk most interaktív grafikonokat.
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
