Az év cikkei – válogatás
Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel
Sokan nyomják el technooptimizmussal a klímaválság miatti kellemetlen érzéseiket.
Buktuk az atomot: fillérekből épült ki Paks kapacitásának többszöröse a zöldenergia-szektorban
A számok nem azt mutatják, hogy Magyarországnak jobban megérné az atomenergiába invesztálni, mint a megújulókba. A helyzettel a kormány is tisztában lehet – erre utal, hogy a témával kapcsolatban semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni.
Repülési szégyen? Az nincs, csak forgalmi rekordok
Miközben a környezetvédők kongatják az egyre zsúfoltabb légiközlekedés miatt a vészharangokat, a légi turizmus megállíthatatlanul növekszik a világban.
Az utolsó órában: megmenthetjük-e a kiszáradástól az Alföldet?
Hol a meglepően alacsony vízállás okoz fejtörést a folyóinknál, hol pedig a kisebb-nagyobb árvizek. A nyáron volt olyan rész a Tiszán, ahol gyalog át lehetett kelni a folyón, a Dunában is voltak olyan júniusi hetek, amikor kilátszott a vízből az Ínség-szikla, aztán jött egy villámárvíz. Ahhoz, hogy megértsük folyóink “lélektanát”, vissza kell mennünk a 19….
Eltűnőben az újratölthető italcsomagolások
Több mint egy éve lépett életbe a visszaváltási díjas rendszer új hazai szabályozása, amely jelentős fordulatot hozott az italcsomagolások kezelésében.
Hogyan alakítja át a kritikus nyersanyagokért folyó verseny a globális politikát?
A kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelem meghatározza a 21. század geopolitikai folyamatai.
Környezetvédelmi büdzsé: a romlott narancs zöldje
A teremtett világ, amelynek megvédésére a Fidesz folyton hivatkozik – leginkább a működő környezetvédelem helyett –, Orbán Viktor gondolkodásában egy kiapadhatatlan pénzeszsákot jelent, amelyből mindig csak kifelé kell pakolni, költeni pedig csak a látszat végett érdemes rá.
Kiáltvány a munkavállalói jogokért az ökológiai válság korában
Egy olyan korszakban, amikor az éghajlati katasztrófák egyre nagyobb rendszerességgel uralják a híreket, a munkavállalói jogok és a környezeti/gazdasági fenntarthatóság kapcsolata korunk egyik meghatározó kérdéseként jelentkezik.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Nem az a szép, ha a gyep rövidre van nyírva
A talaj az élővilág számára óriási jelentőséggel bír, ezért védelme és fenntartható művelése kiemelten fontos feladat.
Gyors ütemben pusztulnak a hazai fenyvesek, de létezik gyógyír
Szakmai körökben közismert tény, hogy 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult.
Kiút vagy zsákutca: kérdések a sejttenyésztett húsról
Winston Churchill már 1931-ben, egy újságcikkben azon poénkodott, hogy mikor fog az emberiség megmenekülni attól…
Nemzetközi lapszemle
Miért nem tudjuk még mindig újrahasznosítani a ritkaföldfémeket?
A magas visszanyerési költségek, a korlátozott begyűjtési infrastruktúra és a korlátozott beszállítók csak néhány olyan tényező, amely kihívássá teszi a ritkaföldfémek (REE-k) újrahasznosítását.
Az energiaéhes mesterséges intelligencia használata az éghajlati fordulópontok felderítésére paradoxon
Az AI-alapú éghajlat-megfigyelő rendszereknek a meghatározott szén-dioxid-kibocsátási keretek szerint kell működniük, és hatékonyabban kell felhasználniuk az energiát és a vizet.
A természet politikai győzelmei 2025-ben
Az új és kibővített védett területektől kezdve a mérföldkőnek számító bírósági döntésekig íme néhány politikai győzelem, amelyekről esetleg lemaradt 2025-ben.
Eszközök a közkincsek gyarapításához
Az igazi erő ezeknek az eszközöknek a többrétegű, élő rendszerekben való gondos kombinálásában rejlik, amely nem csupán a védelem, hanem a hosszú távú virágzás feltételeit is megteremti.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész
Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.
Zöld Hang podcast: Főkert fűvel, fával
Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza.
Zöld Hang podcast: Így zöldül Csongrád
Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze, Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.
Zöld Hang podcast: Elég a világvége-hangulatból!
Ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt?
A fenntarthatóság dimenziói Műhelytanulmányokaz MMAA ösztöndíjas programjából
A zárókonferencián az MMAA ösztöndíjasai foglalják össze hathónapos kutatásuk eredményeit.
Klímaklub: A minimalista életmód az egyik kulcs a polikrízis túlélésére
március 26-án 18 órakor
a Kaziban: Budapest, Kazinczy u. 34.
Akkugyárakat építünk, miközben a régi mocskainkat sem tudtuk még eltakarítani
Miközben képtelen a kormány a múlt mérgező nyomait eltüntetni, máris látszik, hogy rengeteg környezeti probléma van az akkugyárakkal és az akkubontókkal.
MI FOLYIK ITT??! Beszélgetés vizeink állapotáról a Klímaklubban
A Klímaklubban az élővizek feltámasztásáról, a hirtelen lezúduló csapadék levezetéséről és a vízmegtartásról lesz szó. Muszáj beszélni erről, mert a vidék és a város is bajban van, a klímaváltozás miatt egyre több problémával kell majd szembenézni.
Klímaklub: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
A Zöld Hang vitacikk-sorozatának méltó lezárásaként négy szerző Bod Péter Ákos, Csillag Gábor, Galántai Zoltán és Gébert Judit vitázott a technológiai fejlődés fenntarthatóságáról.
AZ UTOLSÓ MAGYAR JEGESMEDVE ÉS EGYÉB TÖRTÉNETEK
Filmvetítés a Tarnabodon és Miskolcon részvételi módszerrel készült videókból.
Klímaklub: Hogyan javíthatjuk meg elromlott tárgyainkat, kapcsolatainkat és társadalmunkat?
Hogyan lesz egy pianínóból kinyitható franciaágy?
Klímaklub: Küzdelem a klímaváltozás ellen: csak az adaptáció maradt?
A klímaváltozás kapcsán kitűzött célok sokak szerint elérhetetlenek, a szükséges intézkedések meghozása pedig láthatóan fájdalmas volna a kormányoknak.
Magyarország számokban: Hogyan állunk a környezetvédelemhez?
A TÁRKI Társadalmi Riportjában sok információ van arról, hogy milyen intenzitásúak a magyarok környezetvédelemmel kapcsolatos egyéni és kollektív cselekvései, illetve mekkora a környezet védelmével kapcsolatos áldozatvállalási hajlandóságuk.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Magyarország számokban: állami vagyon
Az Országleltár portál tételesen bemutatja, hogy miből áll az ország vagyona. Az állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemek ingatlanok, társasági részesedések és eszközök bontásban láthatóak az oldalon.
Magyarország számokban: Éghajlat
A múlt század eleje óta állnak rendelkezésre meteorológiai adatok Magyarországon.
Magyarország számokban: Boldog Bolygó Index
A Boldog Bolygó Indexet (Happy Planet Index, HPI) a születéskor várható élettartamból, a társadalmi jóllét megítéléséből és a karbonlábnyomból számolják.
Magyarország számokban: a gépjárműállomány
A gépjárművek száma Magyarországon évről-évre növekszik. Sajnos, a járművek átlagos életkora is nő, és lassan történik a szennyezésmentes technológiák terjedése.
Magyarország számokban: Alkohol-, dohány- és drogfogyasztás
Ezen a héten az Európai Drogügynökség adatait mutatjuk.
Magyarország számokban: védett területek, erdők
Ezen a héten az ország természetvédelmi területeiről illetve az erdős területekről közlünk néhány ábrát.
Magyarország számokban: Népsűrűség, városiasodás, szaporodás és fogyás, öregedés
A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Magyarország számokban: gyermekszegénység
Az Európa Unió három indikátort használ a szegénység mérésére, ebből kettőt mutatunk be ezen a héten.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
