A szerkesztő ajánlata:
Szalóczy Zsolt: a hosszú növekedési korszak véget érőben van
Mihez kezdjünk, ha a társadalmi-ökológiai összeomlás bizonyos formái már elkerülhetetlenek?
Tovább 
A gyors ebéd ára: mikroműanyagok és vegyi anyagok az ételben
A mikrózás önmagában nem ördögtől való, de a műanyagba csomagolt készételek melegítése a kutatások szerint komoly egészségügyi kérdéseket vet fel.
Tovább 
A fenntarthatóság rehabilitálása: mit ígér, és miről nem szól a Tisza zöldprogramja?
Tizenhat olyan év után, amikor valójában nem volt állami környezetvédelem, sokan kíváncsiak arra, hogy milyen lesz, amikor majd újra lesz.
Tovább 
„Elég volt a romáknak!”– választási riport
Sokan próbálják most magyarázni a Tisza kétharmadát, és a különböző teóriák kevéssé hangsúlyozzák a civilek szerepét.
Tovább 
Évi másfél tonna szemetet előznek meg, de egyre több zár be
Sorra húzzák le a rolót a csomagolásmentes boltok Magyarországon, miközben Nyugat-Európában és több szomszédos országban is virágzik az üzlet.
Tovább 
Minden tizedik magyar energiaszegénységben él
Mit tehetett volna az Orbán-kormány, s mit tesz majd a Tisza az energiaszegénység ellen?
Tovább 
Tarra vágott védett erdők: az ökológiailag pótolhatatlan biomasszát erőművekben fűtik el
A tömeges fagyhalált és a drasztikus energiaszegénységet ugyan idén nem sikerült elkerülni – vannak települések, ahova csak most, márciusban érkezett meg a szociális tűzifa –, de a védett, nagy természetességű erdők kivágása erőltetett ütemben folytatódik.
Tovább 
90 százalékos klímacél 2040-re: hogyan érjük el?
Az Európai Unió Tanácsa a közelmúltban elfogadta az európai klímarendelet módosítását.
Tovább Nemzetközi lapszemle
A talajhoz kötött fajok ötödét a kihalás fenyegeti
A 8 653 talajhoz kötött faj közül 1 758 globálisan veszélyeztetett, 1 722 pedig adathiányos, ami azt jelenti, hogy még nincs elegendő információ annak megállapításához, hogy az adott faj globálisan veszélyeztetett-e. 35 fajról úgy gondolják, hogy globálisan kihalt.
Indonézia hulladékégető stratégiája veszélyezteti az emberi jogokat és a környezetet
Prabowo Subianto elnök hulladékégető stratégiáját azért kritizálták, mert figyelmen kívül hagyja a legfontosabb környezetvédelmi biztosítékokat.
A növekedésen túl: A jóléti gazdaság kiépítése segíthet elkerülni az összeomlást
Miközben bolygónk a végtelen GDP-növekedés terhe alatt roskad, Gaya Herrington ökonometrikus a „jóléti gazdaság” mellett érvel, amely a „több” iránti megszállottságunkat a „elég” jövőjére cseréli: az innovációt, a munkát és a politikát az emberi boldogulás és az egészséges ökoszisztémák felé irányítja, a Föld korlátain belül maradva.
Afrikában a gazdák egyre inkább regeneratív mezőgazdasági módszereket alkalmaznak
Mivel a geopolitikai feszültségek megdrágítják az erőforrások költségeit és megzavarják az ellátást, a műtrágyaárak az egekbe szökhetnek, veszélybe sodorva az importtól függő mezőgazdasági rendszereket. Az olyan regeneratív megoldások, mint a zöldtrágya és a közösségi finanszírozás, egyre nagyobb teret nyernek az afrikai országokban, visszaadva a helyi közösségeknek az élelmiszer-ellátási rendszerek feletti irányítást.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: Budapest válasza a klímaválságra
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
Zöld Hang podcast: Klímatudomány a tények utáni világ viharában
Korszakunkban kognitív torzítások és véleménybuborékok ássák alá a tények széles körű elfogadottságát. A hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált – ez e heti podcast adásunk témája.
Zöld Hang podcast: Szabó Tímea a hazai ökopolitika harcairól
Szabó Tímea országgyűlési képviselő Szilágyi Lászlóval beszélgetett 16 éves parlamenti munkájának mérlegéről, ökopolitikáról, a demokrácia leépüléséről és az óbudai zöld küzdelmekről.
Zöld Hang podcast: Klíma Ébresztő Óra
Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm, mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó!
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás
A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.
Magyarország számokban: A nemek közötti egyenlőség
Ennek a sorozatnak az első része a nők társadalmi szerepéről szólt. Most új adatokat mutatunk, európai összehasonlításban. A Nemek Közötti Egyenlőség Intézete (EIGE) több dimenzióra kiterjedően vizsgálta a kérdést.
Magyarország számokban: Demográfia
A KSH és az Eurostat legfrissebb adatait mutatjuk az alábbi jelentésben.
Magyarország számokban: területhasználat és élőhelyek
Több különböző mutatóval szemléltetjük a világ, a kontinensek és az országok területhasználatát és az élővilág változásait.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
