A szerkesztő ajánlata:
Amikor az ökológus rajzolni kezd – interjú Gallé-Szpisjak Nikolettel
Mit lát egy ökológus, amikor egy vadvirágos réten barangol?
Tovább 
Amikor az ártér szomjazik: Gemenc harca a túlélésért
A Gemenci erdők állapotát egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás: a csökkenő csapadék, a ritkuló dunai áradások és a talajvízszint süllyedése miatt már a több mint százéves tölgyesek is pusztulásnak indultak.
Tovább 
Zöldre festett milliárdok: Miért tévút az elektromos autók állami támogatása?
Az elektromos autók állami támogatása valójában zöldre festett, igazságtalan jóléti transzfer. Vass Péter közgazdász véleménycikke.
Tovább 
Velencei-tó törvény: botox a kiszáradó tájra
Most éppen törvénnyel kezelnék a vízhiányt, miközben a tónak a gyors gyógyuláshoz leginkább sok csapadékra, a tartós felépüléshez pedig térségi vízgazdálkodási reformra lenne szüksége.
Tovább 
Györgyi-Ambró Gergő: közös cselekvéssel csökkenthetjük a klímaszorongást
A zöldmozgalmak örökös nagy kérdése, hogyan lehet a fogyasztói társadalomban – annak erősen túltolt szakaszában – felnőtt gyerekeket, fiatalokat környezeti és klímaügyekre fogékonnyá tenni, és egy fenntarthatóbb életforma felé terelgetni.
Tovább 
Nyitott a tér: mindenkit vár a X. Zöld Nyári Egyetem
Június 27 és 30 között rendezik meg a X. Zöld Nyári Egyetemet, ezúttal a fővárostól nem messze, Szigetszentmártonban.
Tovább „Az erdész fő terméke nem a faanyag, hanem az erdő”
A klímaválság korában Magyarországnak olyan erdőkezelésre lenne szüksége, amely nem faanyagforrásként, hanem létfontosságú ökológiai rendszerként tekint az erdőkre.
Tovább Azbeszt a szomszédból: érthetetlen import, felmérhetetlen kár
A magyar miniszterelnök ausztriai látogatása után bejelentették, hogy nem jön több azbeszttel szennyezett kőzúzalék a szomszédból
Tovább Nemzetközi lapszemle
Mit árulnak el nekünk a hőhullámok az éghajlatváltozásról?
A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok által okozott éghajlatváltozás várhatóan hosszabbá, intenzívebbé és gyakoribbá teszi a hőhullámokat.
A rendkívüli hőhullámokat ma már jobban mérjük, mint valaha. Az emberi áldozatok száma azonban továbbra is alulbecsült.
A hőhullámokra figyelmeztető eszközök egyre kifinomultabbá váltak, mégis a közvélemény figyelmét továbbra is inkább a rekordhőmérsékletek kötik le, mintsem azok a társadalmi körülmények, amelyek miatt a hőség betegséghez vagy akár halálhoz is vezethet. Miért a társadalmi kockázatnak – és nem csupán a hőmérsékletnek – kellene középpontban állnia a szélsőséges hőségről szóló tudósításokban.
Kapcsolati háló: Az életet fenntartó kapcsolatok újjáépítése
A Seeds sorozat ezen fejezete a „kapcsolati dimenziót” vizsgálja a regeneratív kultúrák alapjaként, és különböző interjúalanyok gondolataira támaszkodva bemutatja, hogy az empátia, a felelősségvállalás, a helyhez kötődő tartozásérzet és a kölcsönös függőség hogyan segíthetnek a modern élet társadalmi és ökológiai törésvonalainak gyógyításában.
Jeremy Rifkin: Az emberiség 6000 éven át uralta a vizet, de az éghajlatváltozás most közbeszól
Az emberi társadalmak már 6000 éve igyekeznek egyre nagyobb infrastrukturális beruházásokkal szabályozni a vizet. Mivel az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb árvizeket, aszályokat és hőhullámokat hoz magával, egyre több város keresi a másik utat: ahelyett, hogy uralni akarnák a víz ritmusát, inkább alkalmazkodnak hozzá.
Nem kell perfektnek lenni angolul, elég használni
a „Fordítás” funkciót a Chrome böngészőben!
Zöld Hang podcast: VízŐrzők terepen – helyi közösségek a vízmegtartásért
Nagyon jó, hogy van élő környezet minisztériuma, de az a kérdés, hogy a halott gazdaság minisztériuma erősebb lesz-e? Teszi fel a kérdést Balogh Péter vízőrző, vízmegtató, akivel Szilágyi László beszélgetett.
Zöld Hang podcast: Interjú a Zöld Civil Díjjal kitüntetettekkel
A díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter vette át az idei Zöld Civil Országos Találkozón, május 30-án. Szilágyi László beszélgetett a két díjazottal.
Zöld Hang podcast: Klébert Antal, a harkályok szószólója
„Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” – mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek.
Zöld Hang podcast: A budapesti fák állapotromlása
Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.
Magyarország számokban: Vad, vadászat
A KSH számait mutatjuk a vadak állományairól, az elejtett és értékesített vadak számáról.
Magyarország számokban: Fogyasztói bizalom, gazdasági várakozások
Akkorát változott a GKI Fogyasztói Bizalom Indexe a választás óta, hogy a Holdról is látszik.
Magyarország számokban: Államadósság
Megmutatjuk az Eurostat adatait az egyes országok államadósságáról. Több mértékegységben is lehet böngészni az adatokat: az adott ország valutájában, euróban illetve az ország GDP-ének százalékában.
Magyarország számokban: biogazdálkodás
Részletes statisztikákat közöl az Eurostat a tagországok biogazdálkodásáról, ezekből mutatunk most interaktív grafikonokat.
Tizenhat adatsor a tizenhat évről
Tizenhat adattáblán mutatjuk be a tizenhat éves kormányzás eredményeit.
Magyarország számokban: Boldogság
Aligha lehetünk boldogak a Boldogság Indexen elért helyezésünkkel.
Magyarország számokban: Korai halálozás légszennyezettség miatt
A „State of Global Air 2025” jelentés átfogó elemzést nyújt a levegőminőségre és az egészségre gyakorolt hatásokra vonatkozó adatokról a világ országaiban.
Magyarország számokban: Fenntartható versenyképesség
A Global Sustainable Competitiveness Indexet (GSCI) a SolAbility fejlesztette ki, a GDP átfogó alternatívájának szánják.
Magyarország számokban: A levegő minősége
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatbázisai segítségével össze lehet hasonlítani az egyes európai városok levegőminőségét.
Magyarország számokban: Fűtés, hűtés
A 2022-es KSH felmérés adatai alapján mutatjuk a háztartások fűtési módjait és napelemmel, napkollektorral való ellátottságát.
Magyarország számokban: Felkészültség a mesterséges intelligencia alkalmazására
Az IMF 2023-ban felmérte az egyes országok felkészültségét a mesterséges intelligencia alkalmazásaira, ennek eredményét mutatjuk ezen a héten.
Magyarország számokban: PISA-eredmények
Az OECD által szervezett PISA-vizsgálatok eredményeit mutatjuk a környező országokhoz képest.
Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Ezzel a címmel indítottunk vitát, Kis Miklós főszerkesztő vitaindítóját lásd lent. A szerzők közül négyen élőben is vitatkoztak a Klímaklubban, az erről készült podcast itt hallható.
Takács-Sánta András: Megmenthet-e minket Technika isten?
Szükségünk van a technikára, de a technika önmagában bizonyosan nem elegendő az ökológiai válság fölszámolásához.
Gébert Judit: a megfelelő technológia és az újraelosztás számít
A technológiákat nem pusztán a hatékonyság és a profitszerzés szempontjából kell értékelni, és az átalakuló munkaerőpiac miatt sokkal erősebb szociális hálóra, radikálisabb újraelosztásra van szükség.
Jordán Ferenc: mégis kinek képzeljük mi magunkat?
A technológiai fejlődés helyett a kulturális változásokban kell a megoldást keresni.
Galántai Zoltán: Dinoszauruszok a világűrben
Aki aktív környezetmódosítás nélkül akar túlélni, az előbb-utóbb ki fog halni.
Lányi András: Üdvözlet a Frankenstein-galaxisban!
A technológia rémuralma a közeljövőben fog kiteljesedni a mesterséges intelligenciaviharos sebességű elterjedésével.
Bod Péter Ákos: Fenntarthatatlan a mai pálya – de jogos-e a technológia-ökonómiai pesszimizmus?
A történelmi tapasztalatok nem támasztják alá sem a technológiai pesszimizmust, sem a közgazdasággal szembeni szkepticizmust – érvel esszéjében Bod Péter Ákos.
Csillag Gábor: Félisten nyertesek és ellehetetlenült vesztesek osztályharca jöhet
Nem adható magabiztos válasz arra a kérdésre, hogy fenntartható-e a technológiai fejlődés
Kis Miklós: Fenntartható-e a technológiai fejlődés?
Legyőzhetjük-e a technológiával azokat a problémákat, amelyeket maga a technológia okoz?
