„Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket” – véli Peter Wohlleben német kertész, akinek első magyarul is megjelent könyve, A fák titkos élete továbbra is újdonságnak számít itthon. Immár hangoskönyvként is megismerhetjük, de az alcíme is sokat elárul róla: „Mit éreznek, hogyan kommunikálnak? Egy rejtett világ felfedezése.” A felfedezés egy része azért tudományos bizonyításra vár a nagyhatású műből.
Ma már nem kell itt megmagyarázni, hogy a XXI. században miért főszereplők a fák, szerepük pedig szinte napról napra felértékelődik globálisan és lokálisan, akár az éghajlatváltozásra, akár a tűzifatörvényre gondolunk.
Amikor néhány hónapja McMenemy Márk kertjében forgattunk, házigazdánk, a KertTV alapítója felhívta a figyelmünket egy most is újnak számító különleges könyvre, amely egészen új megvilágításba helyezi a fák életét, bemutatva, társas kapcsolataitakat, szociális rendszerüket, sőt érzéseiket, emlékezetüket. Aki elolvassa A fák titkos életét, amely minden jel szerint méltó a címéhez, még inkább meggondolja, mikor és miért vág ki egy példányt. Először is hallgassunk bele:
Peter Wohlleben német kertész, aki ezzel a könyvvel mutatkozott be a magyar közönségnek, már kisgyermekként természetvédő akart lenni. A Libri ajánlója szerint erdőgazdálkodást tanult, több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is át akarta ültetni, ezért felmondott, így napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot. Miközben az őserdők visszaállításán munkálkodik, számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője.
A tudós erdész szerint a fák kommunikálnak is a Kultúra.hu könybemutatója szerint. Illatanyagokkal figyelmeztetik egymást a veszélyekre, információkat cserélnek a gyökereiken keresztül és az emberi fül számára érzékelhetetlen hangokat adnak ki.
Agy nélkül is van emlékezetük, pontosan tudják, hogy mikor kell rügyet bontaniuk vagy levetniük lombjukat.
Az idegpályákhoz hasonló ingerületvezető képességüknek köszönhetően a gyökerektől a lombkoronáig áramoltatják az információkat, testrészeik folyamatosan kapcsolatban vannak egymással. Mint a portál írja: a külső körülmények változására szinte tudatosan és azonnal reagálnak, például szárazság esetén vizet, tápanyagot tartalékolnak, és visszafogják a növekedésüket. De most megint álljunk meg, hiszen augusztus eleje óta immár hangoskönyvként is elérhető magyarul:
Az erdők vándorolnak, az éghajlati változások miatt a tűlevelűek egyre északabbra és magasabbra húzódnak, a helyüket pedig fokozatosan a lombhullatók foglalják el. Már ahol erre lehetőségük van az ajánló szerint. Fontos kiemelni egy mondatot a magyar portálról:
A klímaváltozás elleni küzdelem egyik csodafegyvere éppen az lenne, ha hagynánk az erdőket megöregedni, beavatkozás nélkül fejlődni.
Hozzá kell tenni, a szerző számos feltételezését nem támasztja alá kutatás, a tudományos ismereteket közérthető formában adja át. Wohlleben szerint pedig:
„Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket.”
Kiemelt kép: Rácmolnár Milán
