A vidéki hálózat bővítésével és újabb raktárbázisok kialakításával növelné kapacitását a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A szervezet megalakulása óta 50 milliárd forint értékű élelmiszert mentett áruházak polcairól és gyártóktól, hogy rászorulók között ossza szét azokat. Most a vendéglátásban felhalmozódó felesleg megmentésére dolgoznak ki újabb eljárásokat. Az egyesület szóvivőjével, Nagygyörgy Andrással beszélgettünk.
Hol keletkezik a felesleg?
Különböző becslések szerint 1,8 millió tonnányi élelmiszerfelesleg keletkezik Magyarországon évente, ha ezeket kamionra raknánk, akkor a járművek sora Budapesttől Párizsig érne. Az élelmiszerellátási lánc bármelyik pontján keletkezhet, már az agráriumban, a betakarítás során vannak veszteségek, csakúgy, mint a kereskedelemben, a vendéglátásban és természetesen a háztartásokban.
Mi elsősorban a kereskedőktől és a gyártóktól gyűjtjük a forgalomba már nem hozható, de fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszereket, ezek jellemzően lejárat közeli, vagy csomagolási hibás termékek.
Amit mentünk, az az áruházak polcairól, vagy a feldolgozóktól kerül hozzánk. A lakosságnál megmaradt élelmiszerek nem kerülnek be a rendszerünkbe, hiszen nem tudhatjuk, milyen körülmények között tárolták azokat otthon.
Mik az Élelmiszerbank működésének fő alapelvei?
A munkaszervezés alapelve, hogy ingyenesen vesszük át, és ingyenesen adjuk tovább az élelmiszereket, ezért a folyamatban csak a tárolásnak, a szállításnak és a minőségbiztosításnak van költsége. Így egészen magas hatásfokkal dolgozunk, ezer forintnyi pénzadományból harmincezer forintnyi élelmiszert tudunk eljuttatni a rászorulóknak.
Célunk a kezdetektől fogva ugyanaz: csökkenteni az élelmiszerpazarlást, támogatni a rászorulókat és minimalizálni az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezeti terhelést.
Milyen eredményeket értek el 2005-ös megalakulásuk óta?
A megmentett és szétosztott élelmiszerek értéke 16 év alatt elérte az 50 milliárd forintot. Ez összesen 88 ezer tonnányit jelent, ami napi bontásban 20-25 ezer kilogrammnak felel meg. Ezt a hatalmas mennyiséget természetesen nem tudnánk önállóan kiosztani az ország nélkülözői között, jelentős önkéntesbázisra támaszkodhatunk, valamint 450 karitatív partnerszervezetre, amelyek az élelmiszerek szétosztásában működnek közre.
Talán ennek a segítő hálózatnak a kiépítése tekinthető a legnagyobb eredményünknek, hiszen ők biztosítják, hogy 250 ezer rászoruló embernek tudunk rendszeresen segítséget nyújtani.
Hogyan biztosítható az átláthatóság?
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület alapítótagja az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testületének. Etikus adománygyűjtő minősítéssel rendelkezünk, ez is jól mutatja, hogy kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy valóban a rászorulók kapják meg az adományokat. Minden egyes ételosztásról részletes dokumentáció készül, feljegyezzük, hogy melyik nélkülöző ember milyen csomagot kapott, ezt ők aláírásukkal is igazolják.
Tudnunk kell, hogy hová jutnak el a csomagok, hiszen garantálnunk kell a visszahívhatóságot abban az esetben, ha valamilyen okból a gyártó jelezné, hogy problémás a terméke. Erre szerencsére még nem volt példa.
Persze a részletes dokumentációnak célja az is, hogy el tudjuk kerülni a visszaéléseket, és hogy az élelmiszereket felajánló kereskedelmi láncok és gyártók is biztosak lehessenek benne, hogy valóban oda került az árujuk, ahol a legnagyobb szükség van rá. Ha valahol mégis problémát tapasztalunk, azt azonnal kivizsgáljuk. Az átláthatóság jegyében a panaszkezelési szabályzatunkat is nyilvánossá tettük.
Milyen szervezetekkel áll kapcsolatban az egyesület?
Az élelmiszerosztásokban közreműködő 450 karitatív szervezet nélkül nem tudnánk ilyen sikeresen végezni a munkánkat, a mindössze 13 munkavállalót foglalkoztató egyesületünk nem tudna negyedmillió embert ellátni, a kérelmeket nem volnánk képesek felelősségteljesen megítélni.
Tanodákat, gyermekotthonokat, hajléktalanszállókat, fogyatékosügyi programokat működtetnek, ellátnak árvákat, időseket, nagycsaládosokat és mentális beteg embereket is. Komoly helyismerettel rendelkeznek a régióikban, látják, hogy kik élnek nélkülözésben. Az élelmiszer adományoknak járulékos hatása is van, ha például egy drogrehabilitációs központban a segítők élelmiszert is biztosítanak a fejlesztés mellett, akkor várhatóan nagyobb lesz a részvételi hajlandóság és a bizalom is.
Ki a rászoruló?
Ez nem csak a szegénységi küszöbtől függ. Az általunk segített emberek között sok olyan van, akiknek a mindennapi élelmiszer előteremtése nem megoldhatatlan, de ha csak erre költenék a pénzüket, akkor nem maradna forrás oktatásra, gyógyszerre, lakhatásra. A járvány idején kifejezetten nőtt az igény a munkánkra, személyes megkeresések száma is emelkedett, és a partnerszervezetek is jelezték, hogy még nagyobb szükség van minden adományra.
Ki lehet elégíteni a nagyobb keresletet?
Ez elsősorban a kereskedelmi láncok és a gyártók által felajánlott élelmiszer mennyiségétől függ. A megmentett élelmiszerek 85-90 százaléka áruházakból származik. Országszerte négyszáz bolthoz mennek el naponta a partnerszervezeteink képviselői jellemzően a reggeli órákban, hogy átvegyék az előző nap megmaradt feleslegeket, általában zöldségeket, gyümölcsöt és pékáru, amelyeket még aznap átadják a rászorulóknak.
Most négy kiskereskedelmi lánccal működünk együtt, de folyamatosan keressük a kapcsolatot a további szereplőkkel, elsősorban az ő részvételükön múlik, hogy több élelmiszert tudjunk megmenteni.
Persze az élelmiszer feldolgozók és gyártók adományait is szeretnénk növelni. Ők általában az Élelmiszerbank miskolci és fővárosi raktáraiba szállítják a felajánlásokat, elsősorban tartós élelmiszereket, konzerveket és más hosszabb lejárati idejű termékeket.
Részt vállal az egyesület a megelőzésben is?
A feleslegessé váló élelmiszer fele a háztartásokban keletkezik, ott van a legnagyobb szükség a szemléletformálásra. Ezért indítottuk útjára az Esélyt az Ételnek edukációs programunkat, amelyben arra hívjuk fel a figyelmet, mit tehet a vásárló annak érdekében, hogy minél kevesebb maradék kerüljön a kukába. Itt praktikus tanácsokkal látjuk el az érdeklődőket, hogy miként tehető egy háztartás minél inkább pazarlásmentessé.
Például, hogy már a bevásárlás előtt végig kell gondolni, hogy valójában mire van szükség, ajánlott bevásárlólistát írni, és nem érdemes éhesen vásárolni menni, mert akkor szinte garantált a túlvásárlás. Az eselytazetelnek.hu honlapon tanácsokat adunk a tárolásról, a hűtésről, és rendszeresen tarunk online előadásokat is, ezen kívül minden évben szervezünk karácsonyi tartósélelmiszer-gyűjtést, amikor a lakosság is részt tud venni a rászorulók segélyezésében.
Idén november 19. és 21. között az ország 320 áruházban várják majd az önkénteseink a felajánlásokat. Tavaly 250 tonna élelmiszert gyűjtöttünk ebben az időszakban.
Vannak kitűzött tervek?
Mindig kell valamit fejleszteni és igazodni a változó körülményekhez. A legfontosabb most számunkra a vendéglátás területe, ahol sajnos rengeteg készétel megy veszendőbe. Terveink szerint a következő években szállodákból, éttermekből és rendezvényekről is rengeteg élelmiszert fogunk megmenteni.
Borítókép: Élelmiszerbank
