Mégsem sikerült egységesíteni Európában a Nutri-Score színkódolt jelölést, pedig azzal egy pillantással megtudhatjuk, hogy egy adott termékkategórián belül melyik élelmiszer összetétele kedvezőbb. Az egységes európai bevezetése elmaradt és ennek oka főképp nem szakmai, hanem politikai. Több ország, köztük hazánk is végül az olasz ellenállást támogatta. Az elsődleges gondjuk az volt, hogy az olasz sajtok vagy épp a magyar téliszalámi kedvezőtlen besorolást kapott volna. Mire lenne jó a Nutri-Score, és miért lenne fontos a használata a mindennapokban? Erről kérdeztük Sárga Diána dietetikust, okleveles táplálkozástudományi szakembert.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Több ezer termék sorakozik az áruházak polcain, miközben a vásárlóknak gyakran csak néhány másodpercük van eldönteni, melyik élelmiszert tegyék a kosarukba. Az apró betűs tápértéktáblázatok bogarászása helyett sokan inkább megszokásból választanak, pedig létezik egy tudományosan megalapozott rendszer, amely épp az összehasonlítást könnyítené meg. A Nutri-Score maradt egy önkéntesen használható tápértékjelölő rendszer, amely színkódolt, A-tól E-ig terjedő skálán értékeli az élelmiszerek összetételét. Célja, hogy gyorsan, könnyen érthetően segítse a fogyasztókat a tudatosabb élelmiszerek választásban.
„A Nutri-Score nem tilt és nem címkéz fel élelmiszereket jóként vagy rosszként, hanem egy iránymutatást ad” – hangsúlyozza Sárga Diána dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember. Mint mondja, a köznyelvben gyakran használjuk az egészséges–egészségtelen kifejezéseket, holott szakmailag inkább az a kérdés, hogy egy adott élelmiszert milyen mennyiségben és milyen gyakorisággal fogyasztunk. „A boltok polcaira nem kerülhet olyan élelmiszer, amely önmagában egészségkárosító lenne. Egészségtelen mennyiség viszont létezik.”
A Nutri-Score egy összegző értékelést ad: nemcsak az energia-, cukor-, só-, zsír- és telítettzsírsav-tartalmat veszi figyelembe, hanem a kedvező összetevőket is, például a rost-, fehérje-, valamint a zöldség-, gyümölcs-, hüvelyes- és olajosmag-tartalmat. A besorolás 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozik, és elsősorban arra alkalmas, hogy azonos élelmiszercsoporton belül lehessen összehasonlítani a termékeket.
Tudományos háttér és nemzetközi támogatás
A Nutri-Score rendszert a francia Egészségügyi Minisztérium és a Santé publique France hozta létre. Kidolgozásában Pr. Serge Hercberg csapata vett részt a Francia Élelmiszer-, Környezet- és Munkahelyi Egészségügyi Ügynökség (ANSES), valamint a Közegészségügyi Főtanács (HCSP) szakértőinek bevonásával. A jelölést először 2017-ben vezették be Franciaországban, azóta több európai országban is alkalmazzák, és számos nagy élelmiszeripari vállalat köteleződött el mellette. A rendszer használata ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
A Nutri-Score szakmai jelentőségét nemzetközi szinten is elismerték. A WHO Európai Regionális Irodája 2021-ben kiadott jelentésében a Nutri-Score-t a táplálkozással összefüggésbe hozható krónikus betegségek elleni küzdelem egyik fontos elemének tekinti, amely segíti a fogyasztókat abban, hogy vásárlásaik során megalapozott döntéseket hozhassanak az élelmiszerek tápértékével kapcsolatban. A világszervezet szerint a rendszer hosszabb távon hozzájárulhat az egészségtudatosabb étrend kialakításához és a népegészségügyi terhek csökkentéséhez.
Miért vált mégis vitatottá Európában?
Annak ellenére, hogy a Nutri-Score több országban is elterjedt, az Európai Unión belül nem sikerült egységesen bevezetni, sőt nemrégiben az új portugál kormány jelezte, hogy mégsem vezeti be, Svájcban pedig a bizonyos élelmiszerláncok és gyártók döntöttek úgy, hogy nem alkalmazzák a jelölést. A döntés mögött különböző ellenző országok lobbiérdekei állhatnak. Többek között Magyarország is kilépett a támogatói csoportból, és Olaszország mellett ellenállt a Nutri-Score bevezetésének, ugyanakkor engedélyezte az önkéntes jelölést.
Az egyik fő kifogás az volt, hogy a rendszer 100 grammnyi vagy 100 ml termék/készétel vagy ital tápértéke alapján rangsorolja az élelmiszereket, szemben az iparág számára kedvezőbb, adag-alapú megközelítéssel. Az olasz hatóságok és vállalkozások kijelentették, hogy szerintük a Nutri-Score „egzisztenciális fenyegetést” jelentene az olasz gasztronómiai hagyományokra. Hasonló okok miatt léphetett vissza Magyarország is: például a téliszalámi várhatóan kedvezőtlen besorolást kapott volna.
„Fontos látni, hogy a D vagy E besorolás nem azt jelenti, hogy egy termék rossz vagy tiltott” – emeli ki Sárga Diána. „Ezek azt jelzik, hogy mértékletes fogyasztás javasolt, ami teljes összhangban van a hivatalos táplálkozási ajánlásokkal.” Hozzáteszi: a hazai Okos Tányér is egyértelműen kimondja, hogy például a feldolgozott húsipari termékeket legfeljebb alkalmanként, kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.
Az Európai Bizottság visszalépése
Miután több tagállam részéről is erős ellenállás mutatkozott, az Európai Bizottság tavaly levette napirendjéről az egységes élelmiszercímkézésre vonatkozó tervezett javaslatát. A Bizottság a döntést hivatalosan nem kommentálta, ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is elkötelezett az átláthatóság megteremtése mellett annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozott döntéseket hozhassanak. A szabványos élelmiszercímkézésre vonatkozó új javaslat időzítéséről egyelőre nincs információ.
Segítség a mindennapi döntésekben
A Nutri-Score egyik legnagyobb előnye az egyszerűsége és az intuitív megjelenése. „Egy bevásárlás során nincs idő arra, hogy hosszasan elemezzük az apró betűs tápértéktáblázatokat. A Nutri-Score abban segít, hogy egy adott élelmiszercsoporton belül gyorsan el tudjuk dönteni, melyik terméknek kedvezőbb az összetétele” – mondja a dietetikus. Példaként a gabonapelyheket említi: egy A jelölésű termék általában több rostot és fehérjét, valamint kevesebb hozzáadott cukrot tartalmaz, mint egy D besorolású változat.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rendszer nem alkalmas különböző élelmiszercsoportok összehasonlítására, és nem helyettesíti a táplálkozási ismereteket. Inkább egy olyan iránytű, amely kiegészíti az edukációt és más népegészségügyi intézkedéseket.
Magyar egészségi állapot: miért lenne szükség iránymutatásra?
Sárga Diána szerint a magyar lakosság egészségi állapota egyértelműen jelzi, hogy szükség van a tudatos választást segítő eszközökre. A felnőttek közel kétharmada, a gyermekek mintegy negyede túlsúlyos vagy elhízott. Az étrendre jellemző a túlzott só-, zsír- és koleszterinfogyasztás, miközben kevés zöldség, gyümölcs, tejtermék és teljes értékű gabona kerül az asztalra, a rostbevitel pedig elmarad az ajánlottól. Ezek a problémák már gyermekkorban megjelennek.
„Egyetlen jelölési rendszer önmagában nem fogja megoldani a népegészségügyi problémákat” – hangsúlyozza Sárga Diána. „De egy jól értelmezhető, könnyen használható eszköz lehet, amely segíti a fogyasztókat a mindennapi döntésekben, és része lehet egy átfogó szemléletformálásnak.”
A szakember szerint van remény a változásra. Gyermekek körében végzett edukációs programok tapasztalatai azt mutatják, hogy a táplálkozási ismeretek fejleszthetők, és ez hosszú távon hatással lehet a döntésekre. Ehhez azonban következetes, hosszú távú intézkedésekre van szükség – gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. A Nutri-Score ebben nem csodaszer, de fontos iránytű lehet egy tudatosabb étrend felé vezető úton.
