Magyarország számos pontján találhatunk olyan csendes zugokat, ahol kiszakadhatunk a hétköznapok rohanásából. Az ilyen természeti környezet sokak számára a test és a lélek harmóniáját is megteremtheti. Az évszázados famatuzsálemekkel, botanikai ritkaságokkal szolgáló magyarországi arborétumok is ilyen „pihenőszigetek”, csendes szemlélődésre alkalmas helyek. A Szépalmapusztai Arborétum valóságos történelmi remekként él a Bakonyban, mindenképpen megéri felkeresni annak, aki a festői vidéken túrázik, kirándul.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Az egyik legismertebb hazai növénykert a Békés vármegyében található Szarvasi Arborétum, melynek története mellett természeti csodái is megismerésre érdemesek. Az Alföldhöz hasonlóan a Dunántúl is bővelkedik csodás helyekben, árnyas fákban gazdag arborétumokban. A Bakony rengetegének barlangjai, hűs forrásai, patakvölgyei évről évre turisták tömegét vonzzák, a természeti látnivalók azonban nemcsak a „vadonban”, hanem az épített környezetben is megtalálhatók.
A Szépalmapusztai Arborétum is ilyen: szerényen húzódik meg a hűs lankák között, csodálatos természeti környezetben. A meseszép arborétum nemcsak botanikai értékei miatt különleges, hanem azért is, mert részben egy állatvédelmi alapítvány gondozásának köszönhetően menedéket nyújt számos mentett állatnak. A történelmi múlt, a természeti gazdagság és a felelős állattartás így fonódik egymásba Szépalmapusztán.
Nagy múltú gazdaság és arborétum
A mai arborétum helyén a középkorban királyi birtok húzódott, amelyet Zsigmond király 1392-ben Garai Miklós nádornak adományozott. A terület később Mátyás király jóvoltából Szapolyai Istvánhoz került, majd 1622-től már az Esterházy család birtokát képezte. A 18. században Eszterházy Ferenc fejlesztései nyomán a birtok gazdasági és építészeti szempontból is megújult, a 19. században V. Esterházy Imre elsősorban lovas gazdálkodással foglalkozott.
A 20. század elején a birtok gróf Pejacsevich Mikó Endréhez került, aki elindította az arborétum kialakítását és létrehozta a családi sírkertet. Az 1920-as években épült istállók ma is állnak. A második világháború után államosították a területet, és a Bábolnai Állami Gazdaság vette át a működtetést. 1994-től egy svájci tulajdonos kezdte feléleszteni a birtokot, ahol 1995-ben szálloda és fedett lovarda is nyílt.
A terület 1955 óta védett. Az arborétum az alapítását Pejacsevich Mikó Endrének köszönheti, aki a ménesbirtokot átalakította, ritka fás növényeket telepítve. A csodálatos díszpark több mint 500 növényfajt számlál, köztük számos különleges, nem őshonos egzotikummal. A park egyaránt szolgál rekreációs, oktatási és természetvédelmi célokat. Az árnyas fák alatt egykori híres lovak nyughelye is megbújik, és nem messze innen található az Esterházy család sírkertje is – csendes mementója a régmúlt nagyságának.
Botanikai ritkaságok otthona
Szépalma parkosított területén egyedülálló növénygyűjteményt találhatunk, értékes örökzöldek és különleges fák sora teszi különlegessé a helyet. A terület következetesen követi a természetes növénytársulás-sorrendet: lombosfák, bokrok és örökzöldek kertészeti kompozícióját látjuk a gyűjteményes kertben. A tájban ritka fajokkal is találkozhatunk, mint a mamutfenyő, a japán eredetű tujafélék, vagy éppen a méltóságteljes atlaszcédrus. Ezek a növények nem csupán különlegesek, de úgy lettek elhelyezve, hogy az egész kert harmonikus és esztétikus egységet alkosson.
A lombhullató fák között igazi matuzsálemek állnak, több generációt megélt szelídgesztenyék és hársak emelik a táj szépségét. Az évek során tudatosan formálták a birtokot: minden egyes facsemete és bokor úgy került a helyére, hogy az illeszkedjen a természetes környezethez és az eredeti növénytársulásokhoz.
A terület örökzöldjei nem csak díszítik a tájat, hanem egy gyűjteményes kert benyomását is keltik – ez a szemlélet hatotta át a kerttervezés minden szakaszát.
A közeli tó sem maradt érintetlen: partját átformálták, és egy tenyérnyi sziget is helyet kapott, ahol a vízimadarak biztonságban fészkelhetnek. A vízminőség javításával együtt a tó élővilága is gazdagodott, és a tápláléklánc fontos szereplői (a rovarevő madarak) számára tudatosan ültettek olyan növényeket, amelyek terméseik révén élelemként szolgálnak.
Természeti és kulturális célpontok
Szépalmapuszta a Kőris-hegy lábánál húzódik, a Magas-Bakony egyik legszebb részén. Itt a táj számos szebbnél szebb látnivalót kínál, melyek között természeti szépségek és kulturális csemegék egyaránt megtalálhatók. A közelben található a Cuha-patak szurdokvölgye, amely vadregényes sziklafalaival és kisvasútjával népszerű túracélpont.
A környező erdőkben őshonos fafajok, különleges gombafajok és védett madarak is megfigyelhetők. A régiót érintik a Bakony-Balaton Geopark részei is, amelyek geológiai és ökológiai szempontból is kiemelkedők.
Zirc nagyjából 10-15 perces autóúttal elérhető Szépalmáról. A kisváros a Bakony kulturális központja, legismertebb nevezetessége a Ciszterci Apátság, amely barokk templomával és gazdag levéltárával a magyar egyháztörténet értékes helyszíne. Az apátságnak is híres arborétuma van, mely a Bakonyi Természettudományi Múzeummal együtt látogatók ezreit vonzza minden évszakban.
A közeli Bakonybél ugyancsak jelentős szellemi központ: a Szent Mauríciusz Monostor ezeréves bencés hagyományaival páratlan vallási és történelmi kincs Magyarországon. A településhez kötődik Anonymus, a magyar krónikaírás első ismert alakja is, akinek emlékhelye a község határában található. Mindkét település gazdag kulturális programokkal és kiállításokkal várja az érdeklődőket.
A cikkben szereplő fotókat Tóth A. Péter készítette.
