Az invazív növények visszaszorítására, és az őshonos fajok ültetésére buzdít a Japánkeserűfű Akciócsoport.
Korábban írtunk már arról, hogy számos veszélyes invazív faj fenyegeti a hazánk területén őshonos növény- és állatfajokat. A terráriumokból szabadon engedett egzotikus hüllők sokfelé felbukkantak már az országban. Ugyan ki szeretne összetalálkozni a Balatonban egy harapós alligátorteknőssel? Legnagyobb állóvizünk környezetében több idegenhonos növényfaj is elszaporodott az évek alatt. Az óriás valiznéria és a közönséges csavarhínár nagy tömegben jelent meg számos helyen. Talán a legismertebb invazív növényfaj idehaza a parlagfű, de a kanadai aranyvessző és a japánkeserűfű is óriási tömegben virít Magyarország több pontján. Csobánkán 2023 elején megalakult egy civil akciócsoport is, melynek célja, hogy visszaszorítsa a rendkívül elterjedt óriás japánkeserűfüvet.
Az invazív növényfajok Magyarországon egyre komolyabb problémát jelentenek: hihetetlenül gyorsan terjednek, kiszorítják az őshonos élővilágot. Leggyakrabban az emberi tevékenység – például a zöldhulladék helytelen kezelése vagy a tájidegen növények ültetése – is segíti a terjedésüket. Az óriás japánkeserűfű különösen agresszívan hódítja meg a folyópartokat és réteket, így hatékony visszaszorítása hosszú távú, kitartó, közös erőfeszítést igényel.
A Japánkeserűfű Akciócsoport egy informális szerveződés, 2023 év elején alakította Babos-Kaszab Veronika, Horváth Zsuzsa és Illyés Kinga.
„A japánkeserűfű visszaszorításával kapcsolatban már vannak pozitív tapasztalataink, de mindenképpen el kell mondanunk, hogy minimum 5 éves következetes munka hozhat igazán látványos sikert” –hangsúlyozta a Zöld Hangnak Illyés Kinga.
Nemkívánatos jövevények
A japánkeserűfű (Fallopia japonica) Japánból származó, gyorsan terjedő évelő növény, amely az 1800-as évek végén került Európába dísznövényként. Magyarországon az elmúlt évtizedekben vált jelentős problémává, különösen folyóparti, patakmenti, árkokkal és elhagyott telkekkel tarkított területeken.
Akár 3-4 méteres magasságot elérő tömegei gyorsan kiszorítják az őshonos növényeket, csökkentik a biodiverzitást, és a partvédelmi művekre is veszélyt jelenthetnek. Terjedését a zöldhulladék lerakása is segítheti, a kertből történő elszaporítás vagy gondatlan ültetés révén ugyanis a gyökérzet darabjai könnyen újabb helyeken csíráznak.
A Duna menti és kisebb folyóvölgyekben, például a Dera-patak környékén, a japánkeserűfű már jelentős, összefüggő állományokat képez, ami hosszú távú, kitartó kezelést tesz szükségessé.
Magyarországon más invazív növényfajok is évek óta komoly gondokat okoznak. A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) főként mezőgazdasági területeken, útmenti földeken fordul elő, pollenje pedig súlyos allergiát okoz. A kanadai aranyvessző (Solidago canadensis) réteken, árkokban és vasútmenti területeken terjed gyorsan, sűrű állományai ugyancsak kiszorítják az őshonos növényeket, és jelentősen csökkentik a biológiai sokféleséget.
Önkéntes akciócsoport
Az invazív növényfaj visszaszorítására jött létre 2023 elején a Japánkeserűfű Akciócsoport, amely Csobánkáról indult, de mára már a Dera-patak menti települések szélesebb körét is összefogja.
„Hamar kiderült, hogy a hatékony kezeléshez érdemes rendszerben gondolkodni településhatár helyett, így a Dera menti települések és szakértők összefogása vált a célunkká” – mesélte Horváth Zsuzsa.
A csoport munkájában nemcsak lelkes helyi lakosok vesznek részt, hanem környező települések, például Pomáz és Szentendre önkéntesei, valamint szakmai partnerek is – köztük a Duna–Ipoly Nemzeti Park szakemberei. Tevékenységük rendkívül sokrétű: a patakparti szemétszedéstől kezdve a japánkeserűfű rendszeres vágásán át a kezelési tervek kidolgozásáig.
A tapasztalatok bíztatóak: a japánkeserűfű vágása után a még meglévő őshonos növényzet esélyt kap a megújulásra.
„Már rövid idő után is látszik: ahol levágjuk a japánkeserűfüvet, az őshonos növények több fényhez, vízhez és tápanyaghoz jutnak, elkezdenek fejlődni, és lassan visszatér a biológiai sokféleség” –magyarázta Kinga.
Tilos ültetni
Az akciócsoport hangsúlyozza, hogy több éves kitartó munka szükséges a látványos eredményekhez. A jövőben nemcsak a vágás és a szemétlerakók felszámolása szerepel a terveik között, hanem őshonos növények telepítése is, ami segíti a területek regenerációját.
Az egyik legjelentősebb probléma az alacsony tudatosság: sokszor jó szándékból, de helytelen gyakorlatokkal – például zöldhulladék lerakásával vagy gyorsan növő, de invazív fajok ültetésével – segítjük a terjedést.
„A legegyszerűbb, ha kétheti rendszerességgel visszaszorítjuk a növényt, és közben őshonos, árnyékot adó növényeket ültetünk a területre” – fogalmazott Horváth Zsuzsa.
Ahogy a Sonline cikkéből kiderül, a japánkeserűfű ültetése Magyarországon jogszabályba ütközik, és súlyos következményekkel járhat. A 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján tilos az idegenhonos inváziós fajok, így a japánkeserűfű telepítése és terjesztése. Engedély nélküli tevékenység esetén 100 000 – 2 000 000 forint közötti bírság szabható ki, míg jelentős kár okozása esetén a bírság mértéke akár 500 000 – 20 000 000 forintig is terjedhet.
A természetvédelmi hatóság felszólíthatja az ingatlantulajdonost a növény eltávolítására. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a hatóság kötelező közérdekű védekezést rendelhet el, melynek költségeit szintén a tulajdonos viseli.
Bárki bekapcsolódhat az önkéntes munkába
A Japánkeserűfű Akciócsoport mellett Magyarországon számos más civil önkéntes is sokat tesz az invazív fajok terjedése ellen. A Hortobágyi Nemzeti Parkban önkéntesek rendszeresen végeznek parlagfű-mentesítést, míg a Balaton-felvidéken helyi közösségek a kanadai aranyvessző visszaszorításában vesznek részt.
Budapesten, a Duna-parti zöldsávokban a városi lakosok és környezetvédelmi szervezetek közösen tisztítják a folyópartot, és ültetnek őshonos növényeket. A váci Bagolybükk Környezet- és Természetvédő Egyesületet szintén bemutattuk már: a civilek az őshonos fajok megőrzésében és a beporzó barát területek kialakításában vállalnak sokféle feladatot.
A kezdeményezések is jelzik, hogy az invazív fajok elleni sikeres védekezéshez a szakértelem mellett a helyi közösségek összefogása és rendszeres, kitartó munkája is szükséges. Aki szeretne aktívan részt venni az invazív növények irtásában, akár önkéntesként is csatlakozhat a Japánkeserűfű Akciócsoporthoz, vagy tanácsot kérhet a saját településén végzett munkához. A kapcsolatfelvételhez erre a címre kell levelet küldeni: jkfakciocsoport@gmail.com.
