2018 óta július 14. a csimpánzok világnapja. Ez az a nap amikor Dr. Jane Goodall Tanzániában 1960-ban megkezdte a vadon élő csimpánzok kutatását. Ez az a nap, ami oda vezetett, hogy újra kellett definiálni az ember fogalmát. Egészen eddig a tudósok azt hitték, hogy csak az ember képes eszközöket készíteni, eszközöket használni – írja a Greenfo.hu.
Dr.Goodall megfigyeléseinek hatására az embernek el kellett fogadnia, hogy mi is a természet részei vagyunk, és nagyon kis mértékben különbözünk csak a főemlős rokonainktól.
Egy másik égető ügy, amelyet a leginkább tudhatunk velük kapcsolatban, az a csimpánzok mára rendkívül veszélyeztetett volta. 100 évvel ezelőtt számukat 1-2 millió egyedre becsülték Afrika 25 országában.
Manapság a legoptimistább becslések szerint 350 ezer vadon élő csimpánzt találunk mindösszesen az egész afrikai kontinensen.
Az élőhely veszteség, az illegális természet elleni bűncselekmények felszámolása és betegségek továbbadásának megállítása holisztikus megoldásait alkalmazva, együttes erővel, egy csepp esélyt biztosíthatunk a csimpánzok számára.
A legnagyobb veszélyforrás rájuk nézve az ember, de az ember lehet a biztosítéka a fennmaradásuknak is. Innen Magyarországról is segíthetünk a vadon élő csimpánzokon, ugyanis Budapesten az Eötvös10 Művelődési Házban található Mizaru Mambou kávézóban elfogyasztott kávéval, vagy az adományboltban vásárolva a Jane Goodall Intézetet, a csimpánzkutatásokat lehet támogatni.
A Xantus János Állatkertben, és az országban több mint ezer helyén elhelyezett „Passzold vissza Tesó!” használt mobiltelefon gyűjtő kampány dobozaiba elhelyezett készülékekkel, tabletekkel, töltőkkel szintén a vadonélő csimpánzokat, gorillákat menthetjük meg, hiszen az újrahasznosítással etikus nyersanyaghoz jut az elektronikai ipar, így a természetes élőhelyeken csökkenthetjük a bányászati tevékenységeket.
Borítókép: MandrillArt/Pixabay
