Gombák segíthetnek megmenteni bennünket a szemettől és a környezetpusztítástól

Időről időre döbbenetes újdonságok derülnek ki a gombák képességeiről és sokoldalúságáról. Segíthetnek nekünk megszabadulni a műanyaghulladéktól, felszámolni a szárazföldi olajszennyzéseket, de környezetpusztító bőripar alternatívájaként is felbukkantak. Az már csak hab a tortán, hogy az élelmiszerek között a vadon termő ehető gombáknak a legkisebb az ökológiai lábnyoma.

Amikor a vásárlók dobozos kiszerelésű csiperkét vagy laskát a bolt polcáról a kosarukba teszik, keveseknek jut eszébe a bizarr tény, hogy voltaképp az élővilág legeredményesebb hulladékfeldolgozó lényeinek egy részéből készülnek ebédet főzni. Pedig az ökoszisztémában a gombák szerepe mégiscsak az – bár sok gombafaj gasztronómiailag is értékes -, hogy a lebontsák, majd újrafelhasználható tápanyagokként visszaforgassák a környezetbe az elhalt vagy haldokló organizmusokat. Ebben annyira sikeresek, hogy időről időre a tudósokat is meglepik: némelyik gombafaj ugyanis a nem organikus anyagok lebontására is képes. Ezzel pedig a környezetvédelemben is kiemelt jelentőségűvé válhatnak.

Laskagomba. Fotó: Tombácz Róbert

Jó étvággyal falják a műanyagot

Amióta létezik műanyag, az emberiségnek gondja van az ebből származó szintetikus hulladékkal, ami adott esetben csak több ezer év alatt bomlik le. A Yale diákjai néhány éve felfedeztek egy új gombafajt, amiről kiderült, mérhetetlen étvágya van a poliuretán iránt. Ez egy olyan polimer, amelyet szinte minden kemény műanyag gyártása esetén használnak.

A gombafaj mindenféle segítség, külső beavatkozás nélkül megél a poliuretánon, ráadásul a levegő sem kell neki ehhez, így akár a hulladéklerakók alján is megélnének.

Egy másik gombafajt – amelynek tulajdonságairól nemrégiben számoltak be kínai tudósok – pedig úszó tengeri műanyaghulladékról gyűjtöttek be. Ez az újonnan felfedezett tengeri faj is műanyagot eszik, azt 95 százalékos hatékonysággal bontja le, a környezetre pedig ártalmatlan.

A gomba hatására a műanyag mintegy négy hónap alatt összezsugorodik, apró töredékekre hullik.

Laborkísérletekben felgyorsították a gomba szaporodását, így elérték, hogy két héten belül apró darabokra bontsa le a poliésztert, a poliuretánt és a biológiailag lebomló műanyagokat. Becslések szerint évente nyolcmillió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe, majd onnan a táplálékláncba, ezért az új gombafaj sokat tehet a probléma megoldásáért.

Laskagomba olajszennyezésre

Mivel képesek a szénhidrogének lebontására, komoly szerepet játszhatnak egyes gombák az olajszennyezések felszámolásában is. A kutatók több, mint százhúszféle enzimet azonosítottak csak azokból a fajokból, melyek termőtestet növesztenek. (Ilyenből egyébként az általunk eddig felfedezett 150 ezer fajból nagyjából 20 ezer van.) Ezek képesek olyan toxikus vegyi anyagok lebontására is, mint a kőolajban található rákkeltő szénhidrogének. Elvégeztek egy kísérletet, amelyben dízellel szennyezett talajt oltottak be szalmával kevert laskagomba-micéliummal – azaz a gombafonalak szövedékével, amelyből később az általunk „gombaként” ismert termőtest fejlődik ki. Az eredmény megdöbbentő volt: a talaj toxikus szénhidrogén tartalma a korábbi ötvenedrészére csökkent 4 hónap alatt.

Környezetbarát női táska – gombabőrből

A gombák nem csupán a környezetszennyezések felszámolásában, de a megelőzésében is segíthetnek.

Sokan tisztában vannak vele, hogy a bőripar az egyik leginkább természetromboló iparág, a szarvasmarhatenyésztés ökológiai terhelésétől a bőrfeldolgozás környezetszennyező működéséig.

Mindez azonban elkerülhető a nemrégiben Amerikában szabadalmaztatott gombaalapú műbőrök használatával. A technológia a gomba talajban élő fonalszövedékét, a micéliumot hasznosítja.

Vargánya. Fotó: Pixabay/ Ralphs_Fotos

Ezt fűrészport és más szerves anyagokat – gyakorlatilag ipari melléktermékeket – tartalmazó ágyakon tenyésztik, a hőmérséklet és a páratartalom gondos szabályozása mellett. Két héten belül aztán olyan vastag takarót alkotnak, amely készen áll a feldolgozásra, a cserzésre és a festésre. A marhabőrhöz képest jóval könnyebben és kevesebb szennyezéssel dolgozható fel, miközben a tapintása, külseje és tartóssága a valódi bőrét idézi. Már most is készülnek belőle ruházati cikkek és kiegészítők, például táskák, de az áruk egyelőre az újdonságuk miatt még borsos.

A gyártók azt ígérik, hamarosan az Adidas is elkészíti első cipőjét gombabőrből.

Élelmiszer ökológiai lábnyom nélkül

Végül pedig térjünk ki arra is, hogy az élelmiszereink közül a gombák „előállításának” a legkisebb az ökológiai lábnyoma, főként, ha vadon termő gombákról van szó. A termesztett gombáknak ugyan nagyobb, de még így is jóval kisebb, mint bámelyik egyéb élelmiszernek, a gombakomposztot pedig talajjavítóként fel tudja használni a mezőgazdaság. A vadon termő gombák fenntartható élelmiszer státusa élővilágban betöltött lebontó szerepüknek köszönhető, hiszen semmilyen mesterséges inputra nincs szükségük: azt használják tápanyagként önmaguk felépítésére, ami már amúgy is ott van a természetben.

Borítókép: MabelAmber/Pixabay

Oldal Tetejére