A parlamenti választás után az infláció megugrását hozza magával az élelmiszer- és benzinárstop vége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint. A jegybanknál úgy vélik: a februári 8,3 százalék után az első félévben az infláció 8 százalék felett marad, sőt kedvezőtlen esetben az árindex 10 százalék fölé is emelkedhet. Az infláció tetőzése júliusra várható: a legrosszabb jegybanki forgatókönyv megvalósulása esetén nyár közepén meghaladhatja akár a 11 százalékot is. Vagyis a következő hónapokban évtizedes rekordok dőlhetnek meg. Összességében az MNB a korábbi 5 százalékról 7,5-9,8 százalékra emelte idei éves inflációs várakozását, míg a 2023-as prognózisát 3,3-5 százalékos sávba emelte. A friss inflációs jelentés szerint sok függ az orosz-ukrán háború kimenetelétől: ha gyorsan lezárulnak a harcok, akkor a nyersanyagárak csökkenhetnek a világpiacon, mérsékelve ezzel az árnyomást – írja a Népszava.hu.
A jegybank elemzői szerint a legdrasztikusabban az idén az üzemanyagok és a nem feldolgozott élelmiszerek ára emelkedik: az üzemanyagoknál éves átlagban 14-28 százalékos drágulást várnak. Az üzemanyagok jelentős emelkedését rövidtávon tompítja a május 15-ig meghosszabbított 480 forintos árplafon, ám ezt követően már érvényesülni fognak a piaci folyamtok. A feldolgozatlan élelmiszerek ára 11,5-18,5 százalékkal emelkedhet a jegybank szerint, ugyanis az ukrán-orosz háború miatt megugró búza- és kukoricaár, illetve az energia- és nyersanyagdrágulás már megjelent az élelmiszerek inflációjában. Az élelmiszerárakat emeli a földgáz árának ötszöröződése is, hiszen a műtrágyákat földgázból állítja elő a vegyipar. Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) felmérése szerint a világpiacon a húsárak 23, a tejtermékek 63 százalékkal kerültek többe február végén, mint egy évvel korábban.
Borítókép: Pixabay/ Tumisu
