A GKI Zrt. kutatói szerint a magyar gazdaság 2021-es pályája növekedési szempontból kedvezőbben alakult, mint amire a nyár elején módosított 2021-es költségvetés számított. Ugyanakkor az egyensúlyi viszonyok a tervezettnél sokkal kedvezőtlenebbek lettek, az infláció és az államháztartás pénzforgalmi hiánya megugrott, a forint gyengült, a külső egyensúly jelentős passzívumba fordult – írja a 444.hu.
Az eltérés jelentős részben a korábban gondoltnál is jobban túlhajtott választási, keresletélénkítő gazdaságpolitikára vezethető vissza, de fontos szerepe volt az EU-val kiéleződött, s a transzferek visszatartásához vezető konfliktusnak, valamint a világgazdasági folyamatok magyar szempontból kedvezőtlen jelenségeinek, így az energia-áremelkedésnek és az ezzel is összefüggő cserearányromlásnak, a chiphiányban kicsúcsosodó globális ellátási zavaroknak is.
A 2021-es 6,7 százalékos GDP-növekedés után 2022-ben 4,7 százalék körüli növekedési ütem várható a GKI Zrt. kutatói szerint. Ezt valószínűsíti, hogy az egyensúlyi helyzet javítása szükségképpen a keresletösztönzés, ezen belül a lakosság számára kevésbé fájdalmas beruházások visszafogását igényli. A kormányzat néhány kis lépést már tett, s a monetáris politika szigora is kezd érdemibbé válni a markánsabb kamatemelés, az állampapír- és vállalati kötvényvásárlás bejelentett megszüntetése formájában.
A társadalom- és gazdaságpolitika változását indokolja az EU-val kialakult feszült, jelentős anyagi veszteséggel fenyegető viszony rendezésének, a magyar álláspont felülvizsgálatának szükségessége is. Az elmúlt évtized magyar gazdaságpolitikája folytathatatlanná vált, érdemi változások azonban csak a 2022 tavaszi választások után várhatók – írták a kutatók.
Amíg 2021-ben az átlagos reálkereset 3,5 százalékkal, a reálnyugdíj (a magas nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetése nyomán, a tényleges inflációtól kissé elmaradó viták ellenére) 4 százalékkal emelkedik, a reáljövedelem várhatóan 4, a lakosság fogyasztása 3,5 százalékkal nő.
Jövőre pedig a bruttó keresetek átlagosan 14 százalékkal emelkednek, ami 8-9 százalékos reálkereset-emelkedést eredményez. A nyugdíjak reálértéke 6 százalékkal nőhet. A reáljövedelmek 7 százalék körüli emelkedése mellett a fogyasztás 4,5 százalékkal bővül. A beruházások 2021-ben 8, 2022-ben 4 százalékkal emelkedhetnek. Egy radikális gazdaságpolitikai szigorítás ennél alacsonyabb ütemhez is vezethet
Mivel az államháztartás pénzforgalmi deficitje azonban már november végén 3931 milliárd forint volt, az év végi költekezés is kisebb lehet a korábban gondoltnál. A választási osztogatás 2022-ben – a nagyobb jövedelemkiáramlás és magasabb infláció hatását is figyelembe véve – mintegy 1000-1100 milliárd forinttal emelné a 2022-es államháztartási hiányt.
Az infláció mindkét évben 5 százalék körüli lesz, az euró árfolyama a 2020-es 351 után 2021-ben 358, 2022-ben pedig 360 forint körül lehet, miközben az irányadó kamat 2022 őszére elérheti a 4,5 százalékot, az infláció kedvező esetben év végére várható értékét.
Borítókép: Pixabay/ nattanan23
