Európa legjelentősebb, folyókhoz kötődő védett területein jött létre a Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátum öt ország összesen 9300 négyzetkilométernyi területén. A cél a természetvédelemre építő tevékenységek, gazdálkodási formák bevezetése, amely egyensúlyt teremt ember és természet között, vagy más szavakkal fenntartható fejlődést biztosít – írja a 24.hu.
Az UNESCO öt évtizede kezdte meg a bioszféra-rezervátumok hálózatának létrehozását az Ember és Bioszféra Program keretein belül. A Mura–Dráva–Duna rezervátum világszinten egyedülálló abban a tekintetben, hogy öt ország összefogásán alapul – a területeket általában egy-egy országon belül jelölik ki, bár vannak kétoldalú, sőt ritkán három államot tömörítő rezervátumok, ám öt ország együttműködésére mindeddig nem akadt példa.
A vállalt cél a vízparti területek, folyóágak, élőhelyek helyreállítása és megújítása oly módon, amiből a társadalom is több szinten profitál – mondta a 24.hu-nak Gruber Tamás a WWF Magyarország Élő Folyók programjának vezetője.
A helyiekre mindez nem ró plusz terheket, senki nem kényszeríti őket életmódváltásra. A 2000-es évek elejétől tartó folyamatot kell tovább vinni, ahol az ökoturizmus és a természet érdekeit is figyelembe vevő, fenntartható gazdálkodás válik egyre inkább egyeduralkodóvá.
A rezervátum kontinensünk legjelentősebb, folyókhoz kötődő védett területein jött létre. Az egységes bioszféra-rezervátum létrejöttét összesen 13, különálló, védett terület megalapítása előzte meg, melyek mozaikosan őriznek és óvnak különböző értékeket. Most ezeket köti össze az öt országra kiterjedő státusz, ami egyben még inkább szükségessé teszi az országok együttműködését.
Borítókép: Pixabay/ szjeno09190
