Az mRNS-vakcina kifejlesztéséhez vezető specifikus RNS-módosítás felfedezéséért ítélték oda a Keio Orvosi Díjat Karikó Katalinnak – jelentették be japán idő szerint 2021. szeptember 15-én. A Szegedi Tudományegyetemen biológussá vált és biokémiából doktorált kutató munkássága elismeréseként érmet és 10 millió jen – körülbelül 27 millió forint – jutalmat kap.
Kilencven japán tudós dönt a Keio Orvosi Tudományos Díjra méltó személyekről, miután a világ minden tájáról begyűjtötték a javaslatokat. Az eddigi 47 Keio-kitüntetett kutató közül 8 később Nobel-díjat kapott – áll az SZTE közleményében..
A kutatói hálózatok bővítése az egyik célja a Keio Orvosi Tudományos Díjnak. Karikó Katalin e szempontból is méltó az elismerésre, hiszen többször nyilatkozta: a kutatómunkában felmerült problémákra megoldást keresve a Szegedi Tudományegyetemen hallgató korában kialakult kapcsolatait máig mozgósítja.
Karikó Katalin amerikai munkahelyén 1989-ben kezdett foglalkozni az mRNS-sel, azzal a meggyőződéssel, hogy az mRNS-t fel lehet használni arra, hogy a sejteket utasítsuk saját gyógyszereik előállítására. A Keio Orvosi Tudományos Díjról döntők indoklása annak ismertetésére is kitér, hogy a szervezetbe juttatott szintetizált mRNS erős gyulladást okozott. Karikó Katalin rájött, hogy ha egy módosított nukleozidot, az úgynevezett pszeudouridint építi be az mRNS-be, akkor nem alakul ki gyulladás és minden korábbinál több fehérje képződik az mRNS-ről.A kutatási eredmény tette lehetővé a COVID-19 oltóanyagok fejlesztését. Az így igazolt mRNS vakcina-technológia új utat nyit az orvostudományban: reményt ad súlyos fertőző betegségek, a rák és a szívelégtelenség leküzdésére.
Borítókép: Pixabay/torstensimon
