A sokunknak szürkének és zajosnak tűnő London nyert már olimpiát 2012-ben környezettudatosságból, kibocsátáscsökkentésből, újrahasznosításból, de Párizs 2024-ben még a nagy riválisán is túltehet. Már így is a kerékpározás egyik mintavárosa, ám drasztikusan csökkenti tovább az autóforgalmat, elköszön a dízeltől. A francia fővárosban javítják a levegő minőségét, az Eiffel-torony környékét teljesen kizöldítik. És nem állnak meg a játékok után, a fényét veszített Champs-Élysées-t különleges kertté akarják átalakítani.
A nyári játékok története során tartottak már zöld vagy legalábbis zöldülő olimpiát, mégha Londonról nem is éppen ez a szín jut elsőként eszünkbe. Ám miután 2005-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Párizzsal ellentétben, nem kis meglepetésre a temze-parti metropolisznak ítélte oda a 2012-es rendezést, a britek rámentek a környezettudatosságra , ami persze rá is fért az ipari létesítmények sokaságától terhelt Londonra.
London: lepusztult iparterületből élhető olimpiai falu
Nagy célokat tűztek ki, és nagy részüket meg is valósították. A szén-dioxid kibocsátást közel 50 százalékkal csökkentették, ami a korábbi olimpiákhoz képest példaértékű: a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján közölt szakértői vélemény alapján
a nyári játékok között ez lett az addigi legzöldebb és legfenntarthatóbb.
Stratford, a lepusztult iparterület az olimpiai falu és a főbb létesítmények otthonaként élhető, kulturált környezetté vált. A lebontott londoni épületekből keletkező hulladék 90 százalékát újrahasznosították az olimpiai létesítményekhez, az építőanyagokat a kibocsátás csökkentéséért vasúton és vízen szállították.
Az épületek tetején esővizet gyűjtöttek,
és az üzemeltetésükhöz, takarításukhoz, a növényeik öntözéséhez használták fel őket. A szennyezett földet kicserélték, hatalmas zöld parkokat létesítettek a jövő generációira is gondolva, nemcsak az olimpiára.
A Réz Doboz, a magyarok kedvence
Londonban a helyszíneket a sportolók számára gyalog, a szurkolók számára tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetővé tették, a nézők a belépővel
ingyen metróztak, buszoztak, vonatoztak.
Különös fény vetült a magyar olimpiatörténet egyik legnagyobb meccsének és legbravúrosabb fordításának helyt adó Copper Boxra, vagyis a „Réz Dobozra”, amelyben férfi kézilabda-válogatottunk kétszeri hosszabbítás után győzte le Izlandot. Az újrahasznosított rézből készült épülethez természetes megvilágítást alakítottak ki, így 40 százalékkal csökkentették az energiafelhasználását.
Fűt, fát ígér Párizs
London után tizenkét évvel Párizs is olimpiát rendezhet, a 2024-es játékokra pedig nagyszabású zöld tervekkel készül, Anne Hidalgo polgármester vezetésével. A kerékpározás támogatásában és a klímaváltozás elleni harcban elkötelezett városvezető pandémia előtti bejelentése alapján az Eiffel-torony környéke egészen új arculatot kap. A vonzáskörzetében megszüntetik az autóforgalmat, ötvennégy hektáros parkot hoznak létre a körülötte.
A Le Monde alapján az Euronews arról számolt be, hogy bár a torony körül már így sem kevés a zöldfelület, autóutak szabdalják fel. A győztes tervpályázat azt a célt tűzte ki, hogy egybefüggő gyalogos területet hoznak létre, amelyet a fák és növények töltenek meg élettel.
A tervek szerint teljesen lezárják az autóforgalom elől a Pont d’Iénát, fákat ültetnek itt is, a közepét gyeppel fedik be és másfél kilométeres zöld folyosót hoznak létre a Trocadéro tértől a Joffre térig.
Mint az elavult dízelautók tervezett budapesti kitiltásáról szóló összeállításunkban közöltük, Anne Hidalgo a légszennyezés elleni küzdelmet is komolyanveszi. Dízelautóval a 2024-es olimpia idejétől, benzinessel 2030-tól nem lehet közlekedni a francia fővárosban.
A bringás fővárosok között
Kerékpározás terén Párizs már így is az európai bringás fellegvárak közé tartozik. Elektromos kerékpárok olcsó bérlési lehetőségével segíti az ingázókat, 2019-ben pedig megnyílt a régió elektromos-bérbicikli-hálózata, tízezer kerékpárral. A Véligo nevű program részeként a bérlők hat hónap után meg is vásárolhatják a bicikliket, mégpedig a postások e-bike-jainak fejlettebb változatait, amelyeket otthon is fel tudnak tölteni.
A közbringarendszer a 21. század beköszöntével működni kezdett, a városban azóta kétszer annyian tekernek rásegítéses vagy hagyományos bicikliken az új, védett kerékpársávoknak is köszönhetően, többek között a Champs Elysées-n.
Anne Hidalgo magára is haragította mindezzel az autósok egy részét.
Augusztus 8-ikán, a tokiói olimpia zárónapján viszont úgy láthattuk a 2024-es játékokra készülő, tovább zöldülő Párizst, és úgy hallhattuk a Marseillaise-t, ahogyan még soha:
A Champs-Élysées-re rá sem ismerünk
De mi lesz az olimpia után? A főpolgármester még kevésbé lesz népszerű az autósok között, mivel bejelentette: megújul a Champs-Élysées, a gépjárműforgalmat erősen korlátozzák, jelentősen nő a zöldfelületek aránya. Az elképzelés szerint a Párizs belvárosát átszelő 1,9 kilométeres sugárútból különleges kertet varázsolnak. Mint a Guardian és a távirati iroda itthon közzétette: a Champs-Élysées-bizottság 2018 óta kampányol a sugárút megújításáért,
az elmúlt 30 évben ugyanis elvesztette fényét.
A párizsiak is elfordultak tőle a bizottság szerint, egymás után sújtották a gazdasági és egészségügyi válságok, sztrájkok. Pedig egyre több a látogatója, üzleti vállalkozások harcolnak rajta a helyekért.
Miután konzultációval felmérték a változtatással kapcsolatos igényeket, a járműforgalom helyét a felére szorítanák vissza, az út nagy részét átadnák a gyalogos forgalomnak és zöld területeknek, fasorokat ültetnének.
A koronavírus-járvány előtt naponta százezer gyalogost mértek a nyolcsávos sugárút mentén, óránként háromezer jármű társaságában, erősen szennyezett a levegőn. Éppen ezért akarják környezettudatos, vonzó környékké átalakítani 2030-ig.
Kiemelt kép: PXHere
