A nemzeti parkokat a természet védelméért hoztuk létre, mégis töretlenül zajlik bennük a fakitermelés. A WWF Magyarország szerint ideje ezen a gyakorlaton változtatni, amíg még nem késő. Május 24-e az európai nemzeti parkok napja – írja a Greenfo.hu
Csaknem fél évszázada léteznek Magyarországon nemzeti parkok. Ahogyan a világon mindenhol, hazánkban is azért jöttek létre ezek a védett területek, hogy megóvjuk a hegyeinkre, síkságainkra, ártereinkre jellemző természeti szépségeket és élővilágot.
„Sajnos azonban az erdők kezelésében szinte semmilyen változást nem hozott a nemzeti parki státusz; ma is ugyanolyan, döntően gazdasági célú fakitermelés zajlik a parkok határain belül, mint azokon kívül” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.
Hozzátette, a pandémia éve alatt látogatók, túrázók sokasága tapasztalhatta a fakitermelések okozta tájsebeket, amelyekkel kapcsolatban nagyon sok megkeresés érkezett, érkezik; nem csak szervezetünkhöz, a nemzeti park igazgatóságokhoz, hanem a védett területek nagy részét kezelő állami erdőgazdaságokhoz is.
A néhány évvel ezelőtt, a bükki Tarkő mellett kivágott 180 éves erdő után egy újabb, ezúttal fokozottan védett bükkösre került sor a lillafüredi kisvasút végállomása közelében, de hasonló vágásterületeket látni a Magas-Bakonyban vagy a Balaton-felvidéken is. A Pilisben 40 méterenként vágott ún. közelítő nyomokkal hálózták be a hegyoldalakat a faanyag könnyebb kiszállítása érdekében, ami a tájkép és a talaj védelme, továbbá az erdőklíma megőrzése szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Egyértelmű, hogy a védett területeken zajló intenzív nyersanyagtermelés nem felel meg a 21. század követelményeinek, és ilyen formában nem tartható fenn tovább” – tette hozzá a szakember.
A WWF Magyarország álláspontja szerint hazánkban a védett, illetve Natura 2000 területeken álló erdők állapota kritikus, amit az EU részére készülő hivatalos országjelentések alátámasztanak.
Az idős, teljes ökoszisztémának tekinthető erdők aránya alig éri el a két százalékot, miközben a klímaváltozás és az idegen tájakról behurcolt inváziós növényfajok okozta fenyegetés egyre növekszik – a hegyvidékek bükköseitől az árterekig eltérő mértékben, de mindenhol. A káros globális folyamatokat messzemenően súlyosbítják a fakitermelés hagyományos módjai – többek között a síkvidékek nagy kiterjedésű tarvágásai; védett területeken is. A nemzeti parkok világszerte elfogadott modelljének alapja, hogy egész tájakat őriznek meg háborítatlan állapotban, ami többek között fenntartja az erdők ellenálló képességét. Ennek megteremtésére lenne szükség hazánkban is, a környező országok példáját követve, a Plitvicei-tavaktól a Harz-hegységig.
„A Csarna-völgybe tervezett fakitermelés kapcsán hívtuk fel először komolyabban a figyelmet a nemzeti parki erdők áldatlan helyzetére, de az azóta eltelt kilenc évben kevés érdemi előrelépés történt. Reméljük, hogy a megkezdett egyeztetések végül valódi döntéseket hívnak életre a fakitermelések területi korlátozásában. A jelenlegi gyakorlat kritikátlan tovább folytatásával ugyanis nem csak az élővilág sorsa válhat kérdésessé, hanem a mi jövőnk, jóllétünk is” – mondta Gálhidy László.
Fotó: Rácmolnár Milán
