A Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület „év madar” programjának győztese a cigánycsuk lett 2021-ben. A nyertes a szintén agrár-élőhelyekhez kötődő kis őrgébicset és a sordélyt utasította maga mögé – áll a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
A cigánycsuk veréb nagyságú, igen csinos madárka. A nászruhás hím könnyen felismerhető: feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét a szerényebb barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott.
A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, bokros területeinek, mezőgazdasági területeinek jellegzetes madara.
A zárt erdőket és a monokultúrás agrártájat nem kedveli. A Kiskunságban is gyakran láthatjuk magas bokrok, kóró vagy kerítésoszlop tetején üldögélve. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a földön keresgéli, fészkét is a földre rakja. A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft.
A nagytáblás, sok kemikáliát használó, intenzív mezőgazdasági kultúrák élőhely-átalakítása nem csak a cigánycsukra, hanem minden agrár-élőhelyhez kötődő fajra negatívan hat.
A szántóföldi művelés során napjainkban már általánosan alkalmazott kémiai anyagok közvetett módon szintén hozzájárulnak a sokféleség csökkenéséhez, hiszen a gyomirtók, rovarölők, műtrágyák használata az agrár-ökológiai rendszerek „láthatatlan” szereplőit, az ízeltlábúakat, talajban élő gerincteleneket tüntetik el. A rájuk épülő táplálék-hálózatok összeomlására a jól érzékelhető, úgynevezett indikátor fajok fogyatkozása hívja fel a figyelmet. Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni, melyek a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazhatóak. Ilyen például a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyása, ezen szegélyélőhelyek területének növelése, a gyepek és gazosok égetésének tiltása.
Borítókép: dr. Kalotás Zsolt fotója
