A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a hosszabban tartó aszály és egyre növekvő forróság okozta elsivatagosodás. Ez leginkább az afrikai Száhel-övezetben érhető tetten, amely vízszintes irányban húzódik végig a kontinensen, és amelyet északon a Szahara, délen pedig a szudáni szavanna határol. Ide “építenék fel” a 8000 kilométer hosszú Nagy Zöld Falat – írja a Propeller.hu.
A marylandi egyetem közelmúltban közzétett tanulmánya szerint ebben a zónában a sivatag 1920 óta 10%-kal nőtt, ma már 8,6 millió km2-en terül el.
A Száhel-övezet már most kétségbeejtő helyzetét jól mutatja a Csád-tó állapota, amely hajdan Afrika negyedik legnagyobb tava volt. Az 1970-90-es évek alatt elveszítette területének 90%-át, és ezzel együtt élővilágát is.
Egyre sürgetőbbé válik a sivatag megállítását célzó, fákból álló fal, amelynek ötlete már az 1970-es években felmerült. Ebből lett az Afrikai Unióban a „Nagy Zöld Fal” terve, amelynek célja visszaadni a kontinens e hatalmas területének termékenységét.
A zöld fal 8000 km hosszú és 15 km-es széles lenne Szenegál és Dzsibuti között. A kezdeményezésben jelenleg 21 állam vesz részt, valamint számos nemzetközi szervezet, köztük az Európai Unió, és a Világbank.
A legfrissebb becslések szerint minden érintett országnak 40-130 millió dollárral kellene hozzájárulnia, ehhez pedig elengedhetetlen a nemzetközi pénzügyi segítség a különböző fejlesztési bankoktól a magánbefektetőkig.
Borítókép: Pixabay/ Marion
