Egy Ohio Állami Egyetem vezetésével dolgozó kutatócsoport a műholdas mérések kezdetétől, 1979-től fogva összegyűjtött mérési adatokat dolgozta fel, ezekből jutott arra a következtetésre, hogy a grönlandi jégtakaró akkor is tovább olvadna, ha a globális felmelegedés megállna ebben a pillanatban – írja a National Geographic.
Megállíthatatlan folyamat
A kutatás eredménye szerint, amely a Nature Communications Earth and Environment szakfolyóiratban látott napvilágot, ez egyszerűen annyit jelent, hogy ezek a gleccserek túljutottak azon a ponton, ahonnan még megfordítható volna a fogyásuk.
A hóesés mennyisége már nem képes pótolni azt, ami az olvasással és a gleccserek mozgásával évente elvész.
„Távérzékelési adatokat kerestünk, amelyekből kiszámíthattuk, hogy miként változik a jég felhalmozódása és fogyása” – mondta Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohio Állami Egyetem, és a Byrd Sark- és Klímakutató Intézet szakembere. „Az adatok alapján azt találtuk, hogy az óceánokba kerülő jég és olvadék mennyisége jócskán meghaladja azt, amennyi hó felhalmozódik a hatalmas jégmező felszínén.”
Az 1980-as és 1990-es években még elegendő volt a lehullott hó mennyisége ahhoz, hogy a jég fogyását ellensúlyozza, ezekben az évtizedekben a számítások szerint évente 450 milliárd tonna jéggel lett kevesebb. A jég éves fogyása állandó szinten volt egészen addig, mígnem 2000-től azt vették észre a kutatók, hogy egy 5-6 éves időtartamban hirtelen felgyorsult a tempója. 2000 után a jégveszteség évi 500 milliárd tonna volt, ám a lehulló hó mennyisége nem növekedett, így a csökkenést nem tudta pótolni a lehulló csapadék, felgyorsult a sziget jégvesztése.
Nincs remény
Míg az ez előtti időszakban évente kisebb ingadozással fennálló egyensúlyi helyzet volt, a jövőben a számítások alapján száz évből egy olyan lehet, amelynek során a hulló hó mennyisége meghaladhatja a jégveszteségét. King elmondta, Grönland nagy gleccserei 1985 óta átlagban három kilométert hátráltak, és sokuk most több meleg tengervízzel áll fizikai kapcsolatban, ez pedig akadályozza, hogy a gleccser újra visszanőhessen eredeti hosszába.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben az emberek valami csoda folytán képesek lennének megállítani a globális felmelegedést, a jég akkor is tovább fogyna.
A grönlandi jég olvadása az egész világ számára súlyos probléma, a tengerszint emelkedéséhez egy tavasszal megjelent tanulmány szerint egyetlen két hónapos időszak alatt 2,2 milliméterrel járult hozzá a grönlandi helyzet.
Annak ellenére, hogy meglehetősen borús jövőkép rajzolódott ki a kutatásból, Michalea King nem veszítette még el az optimizmusát. „Hasznos, ha új dolgot tudhatunk meg a jeges környezet viselkedéséről, hisz csak így tudjuk javítani az előrejelzéseket, ez segít kitalálni azokat a technológiákat, amelyek révén elháríthatjuk a károkat. Minél többet tudunk, annál jobban alkalmazkodhatunk majd” – tette hozzá a kutató.
Megfulladt a kutató
A cikknek sajnálatos aktualitást ad az a néhány napja érkezett hír, miszerint Konrad Steffen, világhírű svájci kutató, aki először mutatta ki a grönlandi jégtakaró egyre gyorsabb olvadását, egy grönlandi kutatóút során, 2020. augusztus 8-án egy gleccser repedésébe zuhant és megfulladt. A gleccser repedései csak a közeli múltban jelentek meg azon a helyszínen, ahol Steffen kutatásokat végzett, így, egykori tanítványa és kutatótársa, Ryan Neely szavaival „végül, úgy tűnik, őt magát is a klímaváltozás vitte el.”
Borítókép: Pixabay/Barni1
