
Először a fenyő, utána a bükk is eltűnik Magyarországról, egyre nagyobb lesz a sztyeppe
Először az örökzöld fenyveseknél látszódott a klímaváltozás hatása.
Először az örökzöld fenyveseknél látszódott a klímaváltozás hatása.
Történet egy hölgyről, akit már gyermekként elvarázsolt a természet szépsége. Patocskai-Lunk Eszter erdőpedagógus szerint a legfontosabb, hogy az erdőben nyitott szívvel…
A koncertek mellett szakvezetéses erdei séták, kézműves foglalkozások, hagyományőrző szilvalekvárfőzés, erdei divatbemutató az újrahasznosítás jegyében, bemutató a komposztálásról, bicikli- és kenutúra is várja az érdeklődőket.
Bár az ország erdőinek negyedét már most is az akác teszi ki, ez az arány tovább növekedhet – az erdőtelepítési program költségvetéséből. Az akácültetvények viszonylag gyors anyagi hasznot hoznak a gazdáknak, de az őshonos erdőkhöz képest ökológiailag szinte értéktelenek, természetvédelmi szempontból pedig inkább károsak.
Kulcsár László paraszt a szó legnemesebb értelmében, a Kiskunságban gazdálkodik és „gerillaharcot” folytat a tájvédelem és a vízmegtartás érdekében.
650 hektár új erdő borítja majd Magyarországot.
Arra szólítják fel minden ország politikai vezetőit és döntéshozóit, hogy ismerjék el az erdőket, valamint a globális fa- és erdőipart, mint az éghajlattal szemben ellenállóbb gazdaság egyik fő megoldását.
A vendégoktatók között lesz erdőcoach, tapasztalati tanulással foglalkozó szakember és ökopszichológus is.
Megannyi betegség oka, hogy a gyerekek nem találkoznak természetes anyagokkal.
Ma még döntően az ember gyújtja fel az erdőt és a növényzetet Magyarországon, a jövőben a klímaváltozás is besegíthet – figyelmeztet a Másfélfok cikke.