Budapest klímastratégiája

Budapest klímastratégiája 2030-ig az üvegházhatású gázok legalább 40 százalékos csökkentését, 2050-re pedig a karbonsemlegesség (ld. nettó zéró kibocsátás) elérését tűzte ki célul.

Az elfogadott jövőkép alapján 2030-ra…

• a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történik,
• 1500 MW-ra nő a Budapesten működő napelemek összkapacitása,
• a távhőellátás legalább 50%-ban megújuló energia, 50%-ban hulladékhő, 75%-ban kapcsolt energiatermelésből származó hő VAGY 50%-ban ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával történik,
• legalább 30%-ra lecsökken a személyautóval közlekedők aránya,
• fejenként 1 m²-rel nő a zöldterületek nagysága,
• 350 hektárral nő a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága.

Kibocsátáscsökkentési célok:

• Energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások részarányának növelése
• A közlekedés energiahatékonyságának javítása és a környezetbarát közlekedési módok fejlesztése
• Zöldfelületek növelése és minőségének javítása a szénmegkötő képesség javítása érdekében

Adaptáció és felkészülés:

• Növényzet és vizeink védelme, azaz a zöld-kék infrastruktúra fejlesztése
• Betonrengeteg okozta hőség, azaz a hősziget-hatás mérséklése
• Árvízvédelem fejlesztése
• Csapadékvíz hasznosítása
• Szélsőséges időjárási eseményekre, az éghajlatváltozás egészségügyi hatásaira való felkészülés
• Természeti és táji értékek védelme

Szemléletformálás, klímatudatosság:

• Klímatudatos városvezetés: együttműködő, éghajlatvédelemben vezető szerepet vállaló városvezetés
• Klímatudatos városlakók: a környezeti kultúra és a felelősségvállalás erősítése a lakosságban, gazdasági szereplőkben

A Budapesti Közgyűlés 2024-ben döntött arról, hogy létrehozza a Budapesti Klímaügynökséget azzal a céllal, hogy a budapesti lakásállomány energetikai korszerűsítését minden lehetséges eszközzel támogassa.