Ötéves terv: lelkesen újítjuk fel a lakásainkat, de kár az energiáért

A lakásfelújítási hullámot meglepően sokan meglovagolják már Magyarországon, energetikai terv nélkül azonban a legtöbb otthonba belakatolják a rosszat. Az energiapazarlás csökkentéséért, a klímacélok eléréséért máshogyan kell belekezdeni a munkálatokba a Magyar Energiahatékonysági Intézet frissen elkészült tanulmánya alapján, amelyet Koritár Zsuzsanna igazgatónő mutatott be a Very Important Planetnek és néhány médiumnak.

„Klímasemlegesség nem érhető el az épületállomány felújítása nélkül. Az európai állomány 75 százalék elavult energetikailag, 2050-ben mégis használatban lesz lakóépületeink nagy többsége, 85-95 százaléka – mondta Koritár Zsuzsanna, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) igazgatónője a Hazai Felújítási Hullám című friss tanulmányuk bemutatásakor.

A MEHI feladata a lakosság szemléletformálása, és mint a tekintélyes, 2000-es mintaszámmal készített, lapunknak is eljuttatott tanulmányból egyértelmű lett, a felújításba többé-kevésbé lelkesen belevágó magyarok gondolkodásán is van mit újítani.

Meglepő adatok

„Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Európában. Az Európai Unióban az energiahatékony épületeink aránya a legalacsonyabbak között, a háztartások fajlagos energiafogyasztása pedig a legmagasabbak között van.

Szükségszerű egy hazai felújítási hullám, amely a klímacélok elérése mellett egyéb hasznokat hoz az egészség, a beltéri, illetve a kültéri levegőminőség terén. Utóbbi a szilárd tüzelésű kazánok miatt nagy probléma itthon” – folytatta az igazgatónő.

A lakosság körében az elmúlt öt év átalakításait, a következő öt év terveit, a motivációt mérték fel, a hőszigetelési munkákkal, a fűtés korszerűsítésével és a nyílászárócserével kapcsolatban.

Forrás: Pixabay

„Nagy meglepetés számunkra, hogy az otthonok 57 százalékában végeztek valamilyen felújítást. Amikor 2016-ban rákérdeztünk a következő öt évre, csak az emberek 24 százalék jelezte, hogy tervez ilyesmit, vagyis a duplája valósult meg. A kiváltó oknak viszont leginkább a gépészet rossz állapota bizonyult, és nem elsősorban energetika hatékonyság, a költségcsökkentés. Bár egyre többen szem előtt tartják az energiapazarlás csökkentését, ez még nem elsődleges szempont” – mondta Koritár Zsuzsanna.

Ha nincs terv, nincs rezsicsökkenés

A felújítók 93 százaléka szerint megérte belevágni, kétharmada szerint kényelemesebb, komfortosabb, melegebb, csendesebb lett az otthonuk.

„A lakosság több mint fele viszont nem találta említésre méltónak, hogy csökkent a számlája.

Háromnegyedüknél csak részleges, egyedi beruházás valósult meg, energetikai terv nélkül. Csupán az egyik energetikai elemet érintette a felújítás” – mondta.

Míg a megkérdezettek majdnem kétharmada szerint szükség lenne további változtatásokra, alig több mint egyharmaduk tervezi a megvalósítást a következő fél évtizedben. Konkrétan a családi házak 40, a társasházak 32, a panellakások 24 százalékánál várható, hogy történik is majd valami.

Fotó: Pixabay

Míg a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon lakók közel fele belevág majd, a közép-magyarországiaknak és a közép-dunántúliaknak a harmada sem. Összesen így is 1,4 millió lakásnál már a következő egy-két évben beindulnak a munkálatok, ami jelentős hatással lesz a felújítási piacra. A teljes várható beruházási érték itthon eléri 3000 milliárd forintot, ami az anyag- és munkadíjat illeti. A többletfoglalkoztatás a következő öt évben meghaladhatja a 100 ezer főt. Mint a MEHI vezetője hozzátette, ha évente 130 ezer lakásban megvalósulna az energetikai felújítás, nagy mértékben hozzá tudnánk járulni a klímavédelmi célokhoz.

A tanácstalanság ellen

Az intézmény ajánlása feltétlenül az, hogy ilyen jellegű beruházás előtt mérjék fel az épület műszaki állapotát, optimális megoldás ekkor születhet. Ha a költséges munkálatokkal nem a legnagyobb megtakarítási lehetőséget aknázzuk ki, évekre belakatoljuk a lakásunkba a rossz állapotot.

Mint a visszajelzésekből kiderült, mindehhez egy ingyenes egyablakos tanácsadási rendszer legalább annyira segítene az embereknek, mint a vissza nem térítendő hitel.

Hazánkban az elmúlt évek alapján ráadásul jelentős szakemberhiánnyal kell szembesülni, probléma gyökereit pedig a képzésnél kell keresni. Koritár Zsuzsanna figyelmünkbe ajánlotta a RenoHUb nevű EU-s projektet, amelyben részt vesz a MEHI, így még idén megnyílik Magyarországon két tanácsadási iroda, szakemberek adatbázisával.

Kiemelt kép: Pixnio

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére