Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyen hatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat.
Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak.

A szerkesztő, Sarkadi Péter és Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért?
A Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta szervez ÖkoKöröket, melyek célja megmutatni, hogy a fenntarthatóbb életmód nem lemondásokról szól, hanem olyan, tudatosabb döntésekről, amelyek hosszú távon kényelmesebbek, pénztárcabarátabbak és – ahogy a friss adatok mutatják – mérhetően hatékonyak.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy az online jelenlét zöld. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb: a felhőszolgáltatások energiaigénye már most a globális áramfogyasztás több mint 4%-át teszi ki és ez megduplázódhat 2028-ra. Egyetlen mesterséges intelligenciának (például ChatGPT-nek) feltett kérdés akár tízszer több energiába kerülhet, mint egy hagyományos keresés. Felhőben tárolt soha vissza nem nézett, használhatatlan fotók, dokumentumok, régi e-mailek szelektálása, leiratkozás olyan hírlevelekről, amit az elmúlt egy évben meg se nyitottunk: ehhez hasonló lépésekkel drasztikusan csökkenthetjük a digitális karbonlábnyomunkat. Az ÖkoKörökben részt vevő, a mérés alapját képező 100 ember mindössze néhány hét alatt több mint 300 GB felesleges adatot törölt – ennyi adat tárolásához szükséges energia előállítása annyi üvegházhatású gázkibocsátással járna mint két Budapest-Lisszabon autóút.
A résztvevők jobban figyeltek a telefonos képernyőidejükre is, így összesen 4200 órányi telefongörgetéshez szükséges energiát spóroltak meg. Ez szintén két Budapest- Lisszabon autóútnak felel meg. Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de a képernyőgörgetésnek is óriási az energiaigénye, mert az adatáramlás, amikor görgetés közben egy oldal megnyílik vagy egy videós tartalom elindul, szintén energiába kerül.
Mit ért el az ÖkoKör a résztvevők életmódjában?
De vajon a nagy multicégek, vagy az egyes emberek felelősek a környezetszennyezésért?
A Guardian 4 évvel ezelőtti cikke is szóba került a podcastban:
A British Petroleum, a világ második legnagyobb nem állami tulajdonú olajtársasága, amely világszerte 18 700 benzinkúttal és szervizkúttal rendelkezik , felbérelte az Ogilvy & Mather PR-szakembereket, hogy népszerűsítsék azt az álláspontot, miszerint a klímaváltozás nem egy olajóriás, hanem az egyének hibája. Itt kezdte a British Petroleum, vagyis a BP, a 2000-es évek elején először népszerűsíteni és hamarosan sikeresen népszerűsíteni a „szénlábnyom” kifejezést. A vállalat 2004-ben mutatta be „szénlábnyom- kalkulátorát ”, amellyel bárki felmérheti, hogy a szokásos mindennapi élete – a munkába járás, az élelmiszervásárlás és (ejnye) az utazás – hogyan felelős nagyrészt a Föld felmelegedéséért.
Csak az online térben napi 40 reklámmal bombáznak minket. Mit tehetünk, hogy ne váljunk a fogyasztói társadalom rabjává?
—
Közösségben könnyebb
Most újra lehet csatlakozni: 2026 februárjában indulnak az új ÖkoKörök, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig várja mindazokat, akik szeretnék ezt a változást megtapasztalni. Az új csoportok márciustól indulnak. https://tudatosvasarlo.hu/okokor/

