Az utóbbi évtizedekben Földünk számos pontján teremtett kritikus helyzetet a krónikus vízhiány. Hazánk nagy részén is évről évre tetemes mennyiségű víz hiányzik a földekről, aminek legfőbb oka a csapadékhiány. Bár az aszály által sújtott térségekben elsősorban a mezőgazdaságból élők szenvednek a szárazságtól, mindenkit érint a katasztrofális helyzet. Több kontinensen számos ország kerülhet hamarosan nehéz helyzetbe a csapadékhiány miatt. Megpróbáltuk körbejárni, hogy bolygónkon milyen hatásokkal kell számolni a közeljövőben a szárazság és a vízhiány miatt.
Iránban „vízcsődöt jelentettek”
Világszerte riasztó jelenségeket tapasztalnak, Iránban például évről évre aggasztóbb a helyzet. Ahogy a ynetnews.com írta, az iráni gátak vízszintje hihetetlen mértékben lecsökkent, ezért nyáron áramkimaradások várhatók és vízkorlátozásokat vezetnek be az aszály sújtotta országban. Az irániakat arra kérik, csökkentsék vízfogyasztásukat. Az ázsiai országban a tavak fokozatosan kiszáradnak, a gazdák pedig egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a vízhiány miatt. A városokban hatalmas víznyelők keletkeznek a talajvízszint jelentős csökkenése következtében, a konyhai csapok szárazak és a zuhanyozás egyre inkább luxuscikké válik.
A helyi média képeket sugárzott a szinte teljesen üres Amir Kabir gátról és a Latian gátról Teherántól északra, az Alborz-hegységben. A fővárosban a csapadékmennyiség 17%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, és 42%-kal marad el a hosszú távú átlagtól. Kaveh Madani, az ENSZ Vízügyi, Környezetvédelmi és Egészségügyi Intézetének (UNU-INWEH) igazgatója és az iráni Környezetvédelmi Minisztérium korábbi helyettes vezetője úgy fogalmazott, hogy az ország „vízcsődöt” él át.
Világszerte csökken az édesvízkészlet
Bolygónk számos pontján az iránihoz hasonló, katasztrofális vízhiány sújtja az élővilágot, köztük az embereket. Ahogy a phys.org cikkéből kiderül, újabb kutatások alapján a világ lakosságának háromnegyede, azaz közel 6 milliárd ember él abban a 101 országban, ahol az elmúlt 22 évben folyamatosan csökkent az édesvízkészlet mennyisége.
A NASA és partnerei által működtetett GRACE/GRACE-FO műholdak friss adatai szerint a legfontosabb édesvízforrásnak számító talajvízkészletek kimerülése (68%) mára meghaladja a gleccserek olvadásának ütemét. A szárazodó területek évente óriási térségeket hódítanak meg: nagyjából Kalifornia kétszeresének megfelelő terület kerül csapadékhiány alá, miközben a jelenség korábban elszigetelt aszályzónákat kapcsol össze, jelezve a vízkörforgás átalakulását a kontinenseken.
A folyamat nemcsak a természetes ökoszisztémákat veszélyezteti, hanem közvetlen hatással van a mezőgazdaságra, az ivóvízellátásra és a városok biztonságára egyaránt.
A talajvízveszteség, a csökkenő felszíni vízkészletek és a gleccserek visszahúzódása együtt drámai vízhiányt és élelmezésbizonytalanságot eredményeznek. A felszíni vizek (tavak, folyók, víztározók) globális vízszintje az elmúlt években jelentősen csökkent — például 2015 és 2023 között a felszíni és talajvízkészlet 290 köbmérfölddel, az Erie-tó térfogatának kétszeresével csökkent. Az aszályok súlyossága világszerte fokozódik — különösen az elmúlt öt évben — mindez egyre több területen vízhiányhoz, mezőgazdasági veszteségekhez és társadalmi feszültséghez vezet.
Kontinensek a válság szélén
A világ népességének háromnegyede olyan országban él, ahol az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent az édesvízkészlet. Afrikában a legnagyobb gondot Észak- és Kelet-Afrika súlyos aszályai, valamint a talajvíz kimerülése okozza, míg a Közép-afrikai Köztársaság és a Kongói Demokratikus Köztársaság infrastruktúra- és hozzáférési problémákkal küzd.
Ázsiában a Közel-Kelet országai – köztük Szaúd-Arábia, Kuvait és Ciprus – már most extrém vízhiánnyal élnek, Irán pedig a teljes megújuló vízkészletét szinte teljes egészében felhasználja évente. Szintén Ázsiában Észak-India és a Kínai-alföld ugyancsak kiemelt kockázati zónák.
Európában Dél-Spanyolország és Nyugat-Európa több térsége is hidrológiai összeomlás felé halad, míg Dél-Amerikában Brazília, Bolívia és Peru súlyos aszályokat él meg. Észak-Amerikában a kaliforniai Central Valley és az USA délnyugati részei egyre inkább ún. „mega-száraz” régióvá alakulnak.
Ausztráliában főként Perth és környéke szenved vízhiánytól, az ország jelentős része pedig sivatagos vagy félsivatagos, így a készletek pótlása rendkívül korlátozott. Ahogy a National Geographic írta, az ország középső részein akár évekig nem esik eső, és a csapadék mennyisége évente általában csak 470 mm körül van – jócskán az átlagos globális csapadékmennyiség alatt.
Veszélyben Európa szőlőskertjei
Az Európai Unió déli tagállamai közül Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország számítanak a legsúlyosabban érintett területeknek. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a csapadék mennyisége, különösen nyáron, miközben a hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak lettek. A vízhiány elsődlegesen a mezőgazdaságot sújtja, amely a déli országokban nagy vízfelhasználó.
Spanyolországban 2023-ban a Sau víztározó vízszintje mindössze 9%-ra esett vissza, ami jelentős terméskiesést, főként olívaolaj- és bortermelés-csökkenést eredményezett. Olaszországban a Garda-tó vízszintje 70 centiméterrel maradt el az átlagostól, az Alpokban pedig 63%-kal kevesebb hó hullott a szokásosnál, Velence csatornáinak kiszáradásáról nem is beszélve.
Portugáliában a 2021–2022-es hidrológiai év volt a harmadik legszárazabb az 1931 óta mért adatok alapján – az ország 80%-a szenvedett aszálytól, ami a legrosszabb gabonatermést eredményezte. Görögország szigetvilágán a vízforrások kimerültek, ezért vízellátásukat tankerhajókkal és sótalanító üzemekkel oldják meg, miközben a kormány víztakarékossági intézkedéseket vezetett be.
Hatékonyabb vízhasználatra kell törekedni
Bár több-kevesebb sikerrel a civilek évek óta igyekeznek ráirányítani a figyelmet a vízhiány veszélyeire, Magyarországon a helyzet még nem ilyen kritikus, bár 2023-ban a Tisza vízállása jelentősen csökkent, ami károsította a mezőgazdaságot és az ivóvízellátást. Ahogy többször írtunk róla, hazánk területén a Homokhátság térségében a legnagyobb a baj. Mintegy 390 ezer hektár termőterület sérült, főleg kukoricánál és napraforgónál. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben egyre kevesebb lesz az aszálymentes év Magyarországon, ami komoly kihívás a gazdálkodók számára.
A Magyar Tudományos Akadémia Környezettudományi Intézetének vezetője, Dr. Kiss Péter korábban így fogalmazott: „A vízhiány nemcsak mezőgazdasági problémát jelent, hanem társadalmi és gazdasági kockázatokat is magában hordoz. Fokozottan kell törekednünk a víz hatékony használatára és az innovatív technológiák alkalmazására.” (MTA Környezettudományi Intézet, 2024)
Egyértelmű, hogy a jövőben a klímaváltozás tovább mélyíti a vízhiányt, a szárazságok gyakoribbá és intenzívebbé válnak, és csökkennek a vízkészletek. Emiatt elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás, korszerű öntözési technológiák és víztakarékossági intézkedések bevezetése.
