Budapesten az utóbbi években számos közösségi kert létesült. Az egyik ilyen sokszínű kert a kilencedik kerületi hajléktalanszálló hátsó frontját ékesíti. Balassa Betti önkéntes vezetésével több lakó is bekapcsolódott a hobbikert építésébe és gondozásába.
Az Aszódi utcában működő tömegszállás épülete mögött, nagyjából 9000 négyzetméteres park terül el. Ezt a zöld oázist közfoglalkoztatottak gondozzák Balassa Betti vezetésével. A kertészkedésbe a munkásszálló több lakója is csatlakozott, ők saját zöldséges ágyásokat gondoznak.
A közösségi kert felelőse kommunikációt tanult az Szegedi Tudományegyetemen, de a 2018-as hajléktalan törvény hatására megtalálta az élethivatását, hajléktalanokkal kezdett kertészkedni.
„2019-ben csöppentem bele ebbe a fajta kertészkedésbe. Felháborított a 2018 októberében meghozott „hajléktalan törvény”, ezért tudatosan kerestem olyan helyet, ahol már kertészkednek hajléktalanokkal. Az volt a tervem, hogy belvárosi foghíjtelkeken létesítek gerillakerteket az utcán élőknek, hogy ne rabosíthassák őket az életmódjuk miatt. Mindössze egy olyan szervezetet találtam, ahol kapcsolódott ez a két terület, így jelentkeztem önkéntesnek”
-mesélt Betti, aki a Budapest Bike Maffia önkéntesként már a következő évben meg is kapott egy kert projektet. Hamarosan további négy fővárosi hajléktalanszállón és két gyermekotthonban létesítettek veteményeseket.
Balassa Betti a közelmúltban tanúsítványt szerzett terápiás kertművelésből, így jelenleg ez motiválja a munkája során. A szociális foglalkoztató szerint szinte mindenkinek szüksége van nemcsak zöld környezetben való kikapcsolódásra, hanem arra is, hogy teste és lelke épüljön, gyógyuljon egy kertben.
Pontosan hol található a kert? Mióta ápolják az ágyásokat?
A BMSZKI Aszódi utcai hajléktalanszállója Budapesten, a Merényi Kórház és a Ferencvárosi Rendezőpályaudvar között található, az épület közel 300 fő befogadására alkalmas. A hetvenes években MÁV munkásszálló volt, 2011 óta tölti be jelenlegi funkcióját. Akkoriban a parkot sportolásra is használták: van futópálya, pingpongasztalok, illetve korábban volt mászóka és teniszpálya is.
2020 óta dolgozom itt kertészként, szociális segítőként. A kertet hosszú ideig kapacitás hiányában elhanyagolták, de a lakókkal és önkéntesekkel összefogva 2020 őszén járhatóvá, ismét használhatóvá tettük. Ekkor jelezték a munkásszállóról többen is az igényüket, hogy saját veteményest szeretnének gondozni. Azóta hat lakó termeszti saját, névre szóló ágyásaikban saját fogyasztásra a zöldségeket.
Milyen részei vannak a művelt területnek? Milyen növények élnek a kertben?
Az épület előtt díszvirágágyásokat alakítottunk ki, jelenleg egy prérikert létrehozásán munkálkodunk, ugyanis nincs kerti csap és egy ekkora terület öntözése igen megterhelő lenne az intézmény számára. Sziklakertet és kisebb téglajárdákat már építettünk egy itt lakóval, így az utcafronti területek megszépültek.
A belső kertben, udvaron kialakítottunk egy mediterrán kertrészt, ahová melegkedvelő gyümölcsfák kerültek: gránátalma, datolyaszilva, kivi, vadcitrom, levendulasorok, füge, naspolya. Az épület hosszában magyar tájfajta gyümölcsfákat ültettünk: berkenye, alma, körte és szilvafákat. A dísznövényeinket magról vagy dugványról neveljük, illetve ismerősöktől, kollégáktól kapjuk.
Raklapokból épített 10 komposzttárolóban készül a komposzt, amit helyben fel is használunk.
A veteményesben 7 szabadföldi és 4 magaságyás található, melyek névre szólók. Négy ültetőládánk pedig olyan lakóink számára áll rendelkezésre, akik rövidebb ideig laknak nálunk. Ezekből a ládákból szabadon szedhető a termény.
Bogyóságyásunkban 40 négyzetméteren terem a ribizli, málna, szamóca és a som. Az étkező ablaka alatt pedig felfedeztük, hogy szőlőtőkék vannak, így ezek gondozását átruháztuk egy nálunk lakó hölgyre, aki évtizedekig dolgozott szőlészetben.
Nekem is lett végül saját veteményesem a szerszámtároló mellett, 20 négyzetméteren termesztek itt magamnak zöldséget, de ezeket az ágyásokat terápiás foglalkozások helyszínéül is szoktam használni. Továbbá szeretek vele kísérletezni, mely növénytársítások működnek, melyek nem.
Hamarosan elkészül egy sziklakert az udvaron is, amit a lakók készítenek majd, saját kérésükre létesül.
Kik gondozzák a területet?
A hat kertészkedő lakó mellett két közfoglalkoztatott és jómagam gondozzuk a kertet. A közfoglalkoztatottak számára egyúttal terápiaként is alkalmazom a kerti tevékenységeket. Alkalmanként más lakók is besegítenek, akiknek épp kedve van bíbelődni egy kicsit. Járdákat gyomlálnak, virágágyásokban ültetnek, segítenek a palántázásban.
Milyen zöldségeket teremnek a kertben?
A lakók kedvenc terményei a paradicsom, hagymafélék, cukkini, petrezselyem, sárgarépa, paprika, padlizsán, borsó, bab, spenót és sóska. Szeretik, ha a zöldségek közt virágok is nyílnak, így mindig vetünk bársonyvirágot, körömvirágot, legényrózsát, sarkantyúkát is a sorok közé. Néhányan próbálkoztak már dinnyével, kukoricával, céklával is.
Persze attól is függ, hogy mi terem éppen, illetve, hogy milyen palántákat kapunk adományba. A káposztafélék közül a fekete kel vált be leginkább, mert az télen is szedhető.
Ismerkednek még a mángolddal, rukkolával, tépősalátákkal, de például az édeskömény vagy a „flancosabb” termények, például az articsóka teljesen hiányoznak az ágyásokból.
A zöldségekből maguknak főznek, vagy savanyúságokat készítenek. Tervben van, hogy közösen főzünk például bodzalekvárt, mert a kertben körben nagyon sok bodza nő.
Milyen hatással van a kertészkedés az önkéntes kertészekre?
A kertészkedő lakók számára nemcsak kikapcsolódási lehetőséget jelent, ha lemehetnek az ágyásaikhoz. Hasznosnak érzik magukat, célt és keretet is ad a mindennapjaiknak már az is, hogy minden reggel ránéznek a veteményükre, esténként pedig öntözgetnek egy kicsit. Ha éppen más kertész is lent van, akkor elindul a beszélgetés is, ami azért fontos, mert sokan magányosak, egyedülállók, a szobatársakon kívül nincs más társaságuk.
A szállókon azt tapasztaltuk, hogy ott, ahol a szociális munkások közül valaki felkarolja ezt a tevékenységet, könnyebben kapcsolódnak be a lakók a kertes programba. Máskülönben nagyon nehéz őket motiválni, bevonni. Ahol van arra kapacitás, hogy a kerti kintléteket rendszeressé és tartalmassá tegyék, pl. főzéssel kapcsolják össze, ott sokáig tud élni egy ilyen elfoglaltság. A hajléktalanok esetében átkereteződik a szabadidő fogalma. Jó, ha ki tudja tölteni az intézmény valamilyen tartalmas elfoglaltsággal.
Tapasztaljuk, hogy a hajléktalan emberek számára nem létezik olyan, hogy valami közös. Egy adott zöldség vagy az övék vagy senkié, de hogy többen osztozzanak rajta, olyat el sem tudtak képzelni. Attól is féltek, hogy lopással vádolják őket, ha leszednek a közös ültetőládák terményeiből és inkább hagyták tönkre menni a zöldségeket. Jó volt viszont látni azt a gondoskodást, törődést, amivel a növényeket óvták, babusgatták.
Az újhullámos kertészkedési praktikák mint pl. talajtakarás, víztakarékos megoldások, növénytársítás vagy a talajforgatás nélküli termesztés nem befogadható számukra. Ők még a régi klasszikus „nagyi kertjéhez” vannak szokva, vagy nagyüzemi termesztésben használt technikákhoz, mert mondjuk korábban abban dolgoztak. A permakultúra számukra csak egy divatos hóbort.
A kertészkedésen kívül milyen más lehetőségek vannak arra, hogy a lakók beilleszkedjenek, hasznosnak érezhessék magukat?
Az intézményben több csoport is működik: népszerű a kézműveskedés, a filmklub és az önismereti csoportok. Ezek között van kifejezetten nőknek szóló is. Tervezzük még a meseterápiás foglalkozások indítását is, melynek épp a kert adna helyszínt. Sokan visznek könyveket a könyvtárból, ahol arra is van lehetőség, hogy interneten böngészhessék az állásajánlatokat.
Nemrég Fradi-meccsen járt pár lakónk az egyik kollégámmal, de szoktunk színházas programot is szervezni. Nőnap, húsvét, Halottak Napja: az ünnepeket közösen megéljük, egy-egy ilyen rendezvényt a 23 fős szociális munkás csapat tagjai szerveznek meg. Az éjjeli menedékhelyen mindenki kap ajándékot karácsonykor. A kertészekkel jövő tavasszal szeretnék felmenni a Gellért-hegyre, az Arborétumba.
Mi a cél hosszabb távon a kerttel?
A legtöbb elképzelésünk a kényelmes használattal kapcsolatos: padok, napozásra alkalmas bútorok, esőtől-naptól fedett rész asztallal. Ezek kialakítása azonban anyagilag olyan megterhelő az intézmény számára, hogy egyelőre csak adományozásból tudjuk elképzelni a megvalósítást vagy pályázati pénzből.
Az viszont már most megvalósítható és tavasszal el is indul, hogy kerekesszékesek tudjanak kertészkedni, az igényeikre tervezett magaságyásokban. Vagy hogy a meseterápiás foglakozásokat a Kert egy árnyékosabb gyepén tartsuk meg.
Azt remélem, hogy a Kert hatékony tere lesz a környéken élők felé való érzékenyítésnek is. Szeretnénk kinyitni a kertkaput a szomszédos lakótelepen élők számára, hogy megismerjék az itt élőket, és közösen velük együtt alakítsuk tovább a területet. Bízunk abban, hogy így mérséklődik az előítélet a lakóink irányába és hasznos lesz az együttműködés mindenki számára.
fotók: Balassa Betti
