Az Európai Unió tagországainak energiaügyekért felelős miniszterei megállapodásra jutottak arról, hogy extra illetékekkel kell számolniuk azoknak az uniós energiacégeknek – különösen azoknak az áramtermelő vállalatoknak -, amelyek aránytalanul sok nyereségre tesznek szert az ukrajnai háború miatt megemelkedett energiaárakból – közölte az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben pénteken.
Kadri Simson, a tagországok energiaügyi minisztereinek soron kívüli tanácskozását követően közölte: a megállapodás a piaci bevételeket megawattóránként 180 euróban maximálja azon villamosenergia-termelők esetében, amelyek úgynevezett inframarginális, azaz alacsonyabb költségű technológiákat alkalmaznak a villamos energia előállítására.
A felső határ mértékének célja, hogy megőrizze az üzemeltetők jövedelmezőségét, és elkerülje a megújuló energiákba történő beruházások akadályozását – mondta, majd hozzátette: a tagállamok megállapodtak abban is, hogy a többletbevételek megadóztatásából befolyó összeget átirányítják a végső felhasználók támogatására és védelmére.
Közölte továbbá, a szakminiszterek megállapodtak a villamosenergia-kereslet csökkentéséről is. Eszerint azon nappali órákban, amikor az energiafogyasztás a legdrágább és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, legalább 5 százalékos kötelező csökkentés lép életbe bizonyos csúcsidőszakokban. A tagállamoknak meg kell majd határozniuk az órák azon 10 százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet. Megállapodtak abban is: a tagállamok önkéntes alapon törekszenek arra, hogy 2023. március 31-ig legalább 10 százalékkal csökkentsék teljes villamosenergia-keresletüket.
Megállapodás született továbbá egy ideiglenes szolidaritási hozzájárulásról is az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022-es nyereségekre szedhetik be, amelyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20 százalék feletti mértékben haladják meg. A bevételeket a tagállamok szedik be, és juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz. A szolidaritási hozzájárulás a rendszeres adók és illetékek megfizetése mellett lesz alkalmazandó – közölte Kadri Simson.
Az Európai Bizottság hamarosan további jogalkotási javaslatokat fog előterjeszteni a magas energiaárak kezelésére – tette hozzá az uniós energiaügyi biztos. (MTI)
Borítókép: Pixabay/schropferoval