Állatok világnapja: Az orrvadászat és az élőhelyek megszűnése miatt pusztul ki a legtöbb faj

A természeti erőforrások folyamatos felélése és az élőhelyek pusztítása miatt egyre gyakrabban kerül fel újabb állat a legveszélyeztetettebbek listájára, csak a XX. században 30 faj és 500 alfaj tűnt el. A Természetvédelmi Világszövetség több kategóriát is alkalmaz: kihalt, vadon kihalt, súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető, védelemfüggő, fenyegetettség közeli és legkevésbé veszélyeztetett. Ezek közül lényegében a vadon kihalt és a súlyosan veszélyeztetettek vannak a legkritikusabb helyzetben. Közülük mutat be néhányat a Very Important Planet az Állatok világnapján.

Álcserepes teknős

Az Atlant-óceánban, a Földközi-és a Fekete-tengerben él. Nevét annak köszönheti, hogy a hátpáncélon lévő szarupajzsai nem fedik le egymást. A nőstények tojásaikat áprilistól júniusig rakják le, mintegy száz darabot. Húsáért és zsírjáért vadászták, utóbbit a kozmetikai iparban használták fel. Törökországban hoteleket építettek a szaporodási területükre. Azt a kevés példányt ami megmaradt, a halászhálók ritkítják.

Tigris

Az összes tigrisfaj felkerült a veszélyeztetett állatok listájára, mégis ki kell emelni a szibériait, közülük ugyanis már csak pár száz példány él vadon, többségében védett területeken. Az orrvadászok bőrük és húsuk miatt keresik a legnagyobb termetű nagymacskát, karmaikból ékszert készítenek, és a bajuszukat is értékesítik a piacon.

Orrszarvú

A déli szélesszájú orrszarvúból is csak 11 ezer példány él vadon, az északi alfaj fennmaradása viszont közvetlen veszélyben forog, már csak két idősebb nőstény él egy kenyai rezervátumban. Decemberben két embriót hoztak létre mesterségesen a már korábban elpusztult utolsó hím spermájából. A megtermékenyített sejtek fiatal déli szélesszájú orrszarvú nőstényekbe ültetik. A jávai rinocéroszból is kevesebb mint száz példány él fogságban és vadon. Szarvukat az ázsiai gyógyszerkészítményekhez használják, számukat az erdők mezőgazdasági területekké való átalakítása is csökkentette.

Szumátrai elefánt

Az orrvadászat mellett az erdei élőhelyek felszámolása miatt csökkent háromezer alá a szumátrai elefántok száma. Az elmúlt harminc évben az állatok otthonát jelentő természetes síkvidéki erdők kétharmada eltűnt, a terület elvesztése ráadásul egyre több ember-állat konfliktushoz vezetett. Az elefántok táplálkozása fontos az ökoszisztéma fenntartásában, ürülékükkel ugyanis magokat szórnak szét az általuk lakott területeken.

Hegyi gorilla

Vadonban már alig több mint 700 hegyi gorilla él, ami nem csoda, hiszen Kongó, Ruanda és Uganda háborús övezeteiben az orvvadászat és vadászat felügyeletét teljesen elhanyagolták. Többnyire húsukért ölik meg őket, a kölyköket házi kedvencnek próbálják eladni. Mivel genetikailag hasonlítanak az emberre, számos betegséget el is kaphatnak tőlünk. Az erdőirtás miatt a hegyi gorillák gyakran a megművelt mezőgazdasági területeken próbálnak élelmet szerezni, amit gyakran megtorolnak a gazdák.

A madarak hangján

Assisi Szent Ferenc állítólag úgy prédikált az állatoknak, hogy azok értették a szavait. A legenda szerint Cannarioban megparancsolta a fecskéknek, hogy maradjanak csendben, amíg el nem mondja prédikációját. Később észrevette, hogy a közeli fákat óriási madársereg lepi el, hozzájuk lépett, és beszélni kezdett hozzájuk. Ekkor mind odasereglettek, és addig el sem szálltak, amíg áldásával égnek nem eresztette őket. Nem véletlen, hogy Szent Ferencet állatok, madarak társaságában ábrázolják festményeken, szobrokon, és az ő emléknapján október 4-én ünneplik az Állatok világnapját is.

Borítókép: Pixabay/ Pexels

Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére