A hazai önkéntesség az elmúlt években valódi közösségi erővé vált, amely képes kézzelfogható változásokat elindítani helyi szinten. A civil kezdeményezések bizonyítják, hogy elkötelezett emberek összefogásával a legkisebb ügyek is országos jelentőségűvé nőhetnek. A Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány munkája azt üzeni: a természetvédelem nem távoli, elvont ügy, hanem mindennapi döntéseink és cselekedeteink fontos része lehet. Legyen szó egy kerti tóról, egy önkéntes akcióról vagy egy élőhely helyreállításáról, minden apró lépés számít. A közösségi összefogás és az egyéni felelősség együtt teremtheti meg azt a jövőt, ahol ember és természet nem egymás rovására, hanem egymással együtt, harmóniában létezik.
Egy talpalatnyi terület is elég lehet ahhoz, hogy valódi változást indítsunk el a természet védelmében – vallja a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány. A szervezet munkája azt példázza, hogy az élőhelyek megőrzése és helyreállítása nemcsak intézményi, hanem egyéni szinten is elkezdhető. A Börzsöny és a Dunakanyar térségében aktív alapítvány önkéntesekkel és szakmai együttműködésekkel dolgozik azon, hogy visszaadjon valamit abból, amit az emberi tevékenység elvett a természettől. Programjaik a gyakorlati természetvédelemtől a szemléletformálásig terjednek, miközben egyre többeket szólítanak meg.
Az önkéntesség nemcsak cselekvés, hanem élmény is: kilépés a hétköznapokból, közös munka és tanulás egy elkötelezett csapatban. Ahogy az egyik önkéntes, Csitneki Balázs fogalmazott, a természetért végzett munka egyszerre ad kézzelfogható eredményt és mélyebb megértést a minket körülvevő rendszerekről. A természetvédelmi feladatokról és az eredményekről Juhász Lillával, a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány elnökével beszélgettünk.
Önkéntesek segítségével végzik a munkát. A civilek milyen háttérrel érkeztek a természetvédelem területére?
Természetvédelemmel már régóta foglalkozunk egyéni szinten, az állami természetvédelemben, civil szervezetek tagjaként. Saját alapítványunk, a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány a jelenlegi formájában 2021 óta létezik, és közhasznú alapítványként működik. Az Alapítvány neve híven tükrözi azóta is érvényes céljainkat, küldetésünket: ma már nem elég a megmaradt élőhelyek és vadon védelme, szükséges, hogy visszaadjunk abból, amit elvettünk, és ez akár egyéni szinten is megvalósulhat egy zsebkendőnyi területen. Alapvetően tehát a visszavadítást (rewilding) tűztük zászlónkra, mint célt.
Alapítványunkat egy három tagú kuratórium irányítja. Alkalmazottaink nincsenek, ehhez forrást sajnos nem tudunk biztosítani, ezért önkéntesek és más civil szervezetek, szakemberek segítségével oldjuk meg a gyakorlati feladatokat, akciókat. Tulajdonképpen a kuratóriumi tagok is az alapítvány önkéntesei, hiszen fizetést nem kapunk a munkánkért.
Milyen eszközökkel próbálják elérni, megérinteni a fiatalokat, és a felelősen gondolkodó embereket? Mely felületeken tudják megszólítani őket?
Regionális szinten működünk, a fő működési és célterületünk a Börzsöny és a Dunakanyar térsége. Ebből kifolyólag tevékenységeink és nevünk ismertsége is korlátozott, pár száz fős eléréssel. Ugyanakkor meglehetősen aktív ez a térség a természetvédelmi célú megmozdulásokban, önkéntesekre így mindig számíthatunk. Igyekszünk évente 3-4 alkalommal különböző regionális szintű rendezvényekre is eljutni, legközelebb a Váci Zöld Fesztiválon találkozhatnak velünk. Szemléletformáló tevékenységünkkel alkalmanként eljutunk nagyobb rendezvényekre is, így például már többször standoltunk a kapolcsi Művészetek Völgye Zöld Udvarában is.
A szemléletformálás bár eredetileg nem tartozott a fő céljaink közé, de azt látjuk, hogy növekvő igény van társadalmi szinten a környezettudatos életvitelre, valamint a természeti értékek, élőhelyek védelmére is. Ezért a rendezvényeken igyekszünk olyan témákkal megjelenni, amelyek segítik az egyéni szintű döntéshozatalt, sőt, gyakran konkrét tevékenységek megvalósítását: például nagy az igény az élővilágbarát kertekre, a kétéltűeket segítő kerti tavak létrehozására, a házi szintű vízspórolásra, amelyet a bennünket felkeresők nem anyagi érdekből, hanem környezetvédelmi célból szeretnének megvalósítani.
Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes kontaktusra, ezért nem sajnáljuk az időt a látogatóktól: van, akivel 1-2 órán keresztül is beszélgetünk. A fiatalokra nagyon fogékonyak a kézzelfogható, lelkesedéssel megosztott tudásra, őket elsősorban bemutatóanyagainkkal (például tollak, csontok, preparátumok, köpetek) és az ezekre felfűzött ökológiai összefüggésekkel tudjuk „elvarázsolni” a természet izgalmas világába.
A perőcsényi mocsár környezetében egy vízőrző akciót hajtanak végre. Hogyan kezdődött, és hol tart jelenleg a projekt? Milyen tanulságokkal szolgál a kezdeményezés?
A lehetőség véletlenszerűen pottyant az ölünkbe. Alapvetően madarászni jártunk a területre, viszont egyik év késő őszén láttuk, hogy igen jó a vízállás a mocsárban, és meg is találtuk a hódgátat, amely duzzasztotta a vizet. A probléma „csupán” annyi volt, hogy a hódgát egy mesterséges gát beton árapasztó bukóján épült fel. A perőcsényi hódmocsár ugyanis vízjogi engedély szerint a perőcsényi vésztározó hordalékfogója. Ugyanakkor annyira gyors és látványos biodiverzitás-növekedést hozott magával a duzzasztott víz, hogy azonnal nekikezdtünk azon dolgozni, hogy feloldjuk a funkció és a terepi valóság között feszülő konfliktust, és megtartsuk a jó ökológiai állapotot. Ehhez szolgált keretül a több állami intézmény és civil szervezet, köztük a Klímabarát Települések Szövetsége és a WWF által menedzselt LIFE LOGOS 4Waters Önkormányzati Pályázati Program, amelyre pályáztunk. Volt bennünk némi kétség afelől, hogy egy alapvetően hódos téma esélyes-e egy állami pályázaton, de végül nyertünk, sőt, pályázatunkat ki is emelték innovatív volta miatt. A lakosság körében ugyan nem talált osztatlan sikerre a projekt, de meggyőződésünk, hogy eljön az az időszak, amikor mindenki örülni fog annak, hogy a perőcsényi hódmocsárban még mindig van víz.
Mivel a területet foglaló hódcsalád tevékenysége az elmúlt évben a patak egy lentebbi szakaszára koncentrálódott, ezért jelenleg nekünk és önkénteseinknek kell gondoskodnunk a fenntartási munkálatokról. Most februárban szerveztünk is egy újabb vízőrző akciót, amelynek keretében 20 fő részvételével megerősítettük a hódgátat. Az akció eredménye egy tartósan magasabb vízszint lett, amely már alkalmas a kétéltűek szaporodására, és a barna rétihéják, nádirigók számára is vonzóbb lesz a költéshez.
Honlapunkon található egy kis hódikon a felső menüsorban, amely a perőcsényi hódmocsárnak szentelt aloldalra vezet, ahol infografikák segítségével mutatjuk be tevékenységeinket és céljainkat.
Milyen tevékenységeket, akciókat emelne ki a színes palettáról? Melyek volt eddig a legeredményesebb, leghatékonyabb programok?
Az alapítvány neve, a Talpalatnyi Vadon tükrözi alapvető célunkat, vagyis azt, hogy minél több embert arra inspiráljunk, hogy egyéni szinten is hozzon létre élővilágot, élőhelyeket és biodiverzitást támogató megoldásokat, akár egy talpalatnyi területen is.
A legsikeresebb működésünk talán az élővilágbarát kertek programunk, amelynek keretében már számos alkalommal végeztünk tanácsadást, sőt, megvalósításokban is részt vettünk. Most tavasszal Kismaroson tervezünk önkéntes akciót, ahol a gyakorlatban mutatjuk meg azokat az egyszerű és bevált módszereket, amelyekkel burjánzó kis vadonokat teremthetünk. Ezzel számos élőlénycsoportot – köztük veszélyeztetett fajokat, például kétéltűeket, denevéreket, hüllőket és kisemlősöket – is támogathatunk.
Sokan sokféleképpen gondolkoznak a természetről. Önök szerint mi napjainkban a legfontosabb ügy a természetvédelem területén?
Élővilágközpontúan és nem emberközpontúan gondolkozunk, tevékenységeinkkel tehát elsősorban az őshonos élővilág életkörülményeit szeretnénk javítani. Szemléletformálásunk során is igyekszünk átadni, hogyan segíthetjük a bennünket körülvevő élővilágot, leginkább élőhelyeik védelmén keresztül.
Nem véletlenül választottuk a vidrát logónak: jelenléte egy vízi ökoszisztémában annak jó állapotát jelzi, ugyanakkor rámutat a természetvédelmi konfliktusokra és az ökológiai egyensúly fontosságára is. Alapítványunk kiemelt feladatának tekinti a vizes élőhelyek védelmét, rehabilitációját és visszavadítását. A Kárpát-medence egyik legfontosabb funkciója mindig is a táji víztározás volt, amely az intenzív emberi tevékenység miatt súlyosan sérült. A vízhiány mellett az erdők és gyepek romló állapota, a biodiverzitás csökkenése jelenti a legnagyobb kihívást.
Ma már ott tartunk, hogy vízőrző akciókat szinte folyamatosan lehetne szervezni. Mi is szeretnénk ezeket gyakoribbá tenni, amihez önkéntesekre és eszközökre egyaránt szükség van. Az adó 1% felajánlásokból idén elsősorban alapfelszereléseket szeretnénk beszerezni.
Kik és hogyan csatlakozhatnak az alapítvány munkájához?
Önkéntesként bárki tud csatlakozni, aki cselekvésre szánja el magát. A térségbeli zöld témájú rendezvényeken rendszeresen jelen vagyunk, valamint Facebook-oldalunkon is hírt adunk eseményeinkről és azokról az akciókról, amelyekre önkénteseket várunk.
Ahogy a víziónkban is fogalmazunk: olyan bolygón szeretnénk élni, ahol az emberi közösségeknek tagja és partnere minden földi élőlény, és ahol a természeti környezet változatosságát az élet egyik legnagyobb kincsének tekintjük.
