Számos civil szervezet több-kevesebb sikerrel száll szembe a mérhetetlen állami támogatással terjeszkedő távol-keleti akkumulátoriparral. Az első fecske a GödÉrt Egyesület volt, melynek korábbi elnökségi tagját, Bodnár Zsuzsa újságírót előtt kérdeztük a gödi ellenállás elmúlt 8 évének tapasztalatairól.
(Az interjú a Telex oknyomozó cikkének megjelenése előtt készült, a botrány kitörése után megkerestük Bodnár Zsuzsát néhány újabb kérdéssel. Válaszaival az interjút kiegészítettük.)
Fontos visszatekinteni arra, mennyire gyanútlan volt a gödi lakosság a Samsung SDI érkezésekor. Ha jól emlékszem, azzal indult a történet, hogy egyszer csak arra eszméltek az emberek, hogy kivágtak egy erdőt a határban?
A Samsung SDI már 2001 óta jelen volt, amikor 30 hektár földet vásárolt Gödön, amin képcsőgyárat létesített. Ez azonban 2014-ben becsődölt, majd 2016-ban bejelentették, hogy a területén akkumulátorgyárat építenek. Ez még akkor keveseket foglalkoztatott. Aztán a második szakaszban a gyár meglévő területe mellé megvásároltak még 80 hektárt, abból 24 hektár volt az erdő, melynek kivágása mutatta, hogy valami nagy beruházás készül. A 80 hektár Samsungnak való átjátszását egy kvázi zárt képviselőtestületi ülésen beszélték meg a település vezetői. Az ülésről készült hangfelvétel kiadására ugyan kérésemre kötelezte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a gödi jegyzőt, ám a hangfelvételt végül csak a polgármesterváltás után kaptam meg. (https://www.youtube.com/watch?v=KIgkYZNaJO4)
Akkor derült ki, hogy felsőbb utasításra úgy tettek, mintha a gödi önkormányzat kérné, hogy mezőgazdasági és erdős övezetei helyén ipari területet alakítsanak ki. Sőt, ahhoz is kérték levelükben Szijjártó Péter külügyminiszter közbenjárását, (https://drive.google.com/drive/folders/1IyjavEuF8qwMYty3yJ6OKYVy9ItsNztk) hogy a kormány a 80 hektárt beruházási célterületté, az ügyet pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítse. Annak viszont nem volt szabad nyilvánosságra kerülnie, hogy a Samsung SDI fogja megvenni a megpályáztatott területet. Még azt is sikerült ezzel a csellel elérni – az EU-s szabályozás kijátszásával –, hogy a Samsung végül állami támogatást is kaphasson az akkugyár felépítésére. Sokan még mindig úgy tudják, hogy ezt az egészet a kormány döntötte el, és Göd vezetésének nem is volt semmi mozgástere. Egyébként a fideszes képviselők még most is ezt állítják.
Érdekes, hogy mennyire hasonló mintázatot mutat Sóskúton a Dongwha elektrolitgyár és NMP-feldolgozó üzem alattomban való betelepítése…
Azért az nagy különbség, hogy a sóskúti történet idején már évek óta tartott az akkuipar elleni civil ellenállás Gödön. A Samsung érkezésekor, 2016-17-ben még senki nem volt felkészülve arra, hogyan viselkednek ezek a cégek Magyarországon. Azt meg végképp nem tudtuk, hogy ez a gyár mekkora lesz. Azt mondták, felépül egy új ipari üzem, aminek nem lesz jelentős környezeti hatása. Ezt a történetet aztán fenntartották a folyamatos bővítés ellenére is. Ott voltam az első lakossági megbeszélésen 2018-ban, amikor Göd-Újtelep lakosai elkezdtek az aggasztó környezeti hatásokról beszélni. Olyan vegyületeket említettek, például a rákkeltő hatású NMP-t, amiről addig nem is hallottam. Mégis el kellett telnie két évnek, hogy több száz ember megjelenjen a felső küszöbértékű veszélyes üzemként való engedélyeztetés közmeghallgatásán. Ott már komoly felzúdulás volt.
Gödön is volt ingatlanmutyi a háttérben? Magántulajdonosok szántóit vásárolta meg a Samsung?
Igen, 40-50 magántulajdonostól vásároltak össze, illetve sajátítottak ki 55 hektárt, a 24 hektáros erdőt az önkormányzattól vették. Egyetlen tulajdonos sem mondta, hogy nem adja az ingatlanát, leginkább az volt a problémájuk, hogy kevesellték a földjeikért ajánlott összeget. Jellemző módon egyenként szalámizták le a tulajdonosokat, más és más árakat alkudtak ki, és a puhítás része volt, hogy újabb szakértői kirendelésekkel fárasztották őket. Sokan a rendszerváltás utáni földkiadással jutottak területhez, nem is művelték. Azt viszont sérelmezték, hogy ipari célra átminősítve többet érne, nekik mégis keveset ajánlottak. Néhány gödi család ugyanakkor jó áron adott el. Az is kiderült, hogy az eladásokat és a kisajátításokat a Tuzson Bencéhez, vagyis a térség parlamenti képviselőjéhez köthető ügyvédi iroda intézte. Tuzson volt 2018 májusától 2020 januárjáig a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára is, 2023-tól pedig igazságügyminiszter lett. Sokat keresett az ő egykori ügyvédi irodája az ügyleteken, mivel a folyamatos bővítés miatt mindig újabb területeket kellett kisajátítani.
A volt tulajdonosok most is ott élnek? Van lelkifurdalás, közösségen belüli feszültség amiatt, hogy a város kárára nyerészkedtek?
Emiatt jelentős feszültség nem volt, viszont az akkugyárnak sokan nem örültek – és ez is nagyban hozzájárult, hogy 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltjei győztek a korábbi fideszes városvezetés ellenében. Fontos kiemelni, hogy Göd agglomerációs város – a többség Budapesten dolgozik. Sokan nem tudják, eserleg nem is érdekli őket, hogy a vállalkozói és földtulajdonosi kör, amely évtizedek óta meghatározza a helyi politikát, nem változik. 2019-ben ugyan az ellenzéki összefogás, egy momentumos polgármesterrel az élén, leváltotta őket, de mivel – úgymond – az új csapat „nem tudta vezetni a várost”, minden visszarendeződött. A hajdani polgármesterből, aki utat csinált itt a Samsungnak, „társadalmi megbízatású” alpolgármester lett.
Ez a gödi „különleges gazdasági övezet” háttértörténete?
Igen. Az ellenzéki városvezetéstől elvonták a pénzt, gyakorlatilag kifosztották. Gödön jött létre az első különleges gazdasági övezet, amit azért hoztak létre, hogy kontrollálni tudják a várost, megbüntessék az ellenzéki vezetést, és biztosítsák a Samsung zavartalan működését. Majd amikor a momentumos polgármester lemondásra kényszerült, lényegében megzsarolták a várost, hogy akkor lesz útépítésre és minden egyébre pénz, ha megszavazzák a lakosok a Fidesz-kegyenc Kammerert. Ezért az egyesületünk nem is indított polgármesterjelöltet, a képviselőink csak listáról kerültek be. De így is volt olyan körzet, ahol csak 40 szavazaton múlt, hogy megválasszanak minket. Végül betartották a szavukat – ha most Gödön nincs is kolbászból a kerítés, kolbásztöltő fesztiváltól kezdve mindenféle gasztropiknik szórakoztatja a gödi lakosságot. Jön a pénz, hogy a Fidesz meg tudja őrizni a hatalmát. Minden hétvégén buli van, tejben-vajban fürödnek a nyugdíjasok, a vállalkozók, a gödi sportegyesület. De azért van 3-4 ezer ember, akik tisztában vannak azzal, hogy a gödi gyár működése veszélyt és kockázatot jelent a lakosságra.
Az ingatlanok elértéktelenedése mérhető?
Ez egy hosszan a Duna mentén húzódó település, és a folyóhoz közeli részeken ugyanolyan drágák, míg a Samsung környezetében nehezebben eladhatók az ingatlanok – a közvetlenül a gyár mellett lévő Göd-Újtelep házai pedig féláron se kelnek el. A gyártól 600-800 méterre van egy lakópark, ahol a gyárra néző, vagy ahhoz közeli lakások szintén nehezebben eladhatók. Most az új engedélyezési eljárás zajlik – mivel a GödÉrt Egyesület pert nyert, és a bíróság megsemmisítette a Samsung környezethasználati engedélyét -, és annak az anyagában találtam egy részt, amely a gyár ingatlanpiaci hatását elemzi. Konkrét utcaneveket sorol fel, amelyekben érzékelhetően csökkent az ingatlanok értéke.
A vendégmunkások honnan érkeztek?
Utoljára a Samsung 2019-es fenntarthatósági jelentésében szerepelt a munkások összetétele. Akkor több mint 3000 dolgozójuk volt, annak a fele volt vendégmunkás, köztük sok ukrán, kínai, vietnámi. Azóta cserélődtek a munkások, az új gyáregységbe sok filippínót terveznek behozni – dél-koreai sajtóhírek szerint. (A termelési csúcsidőszakban 8 ezer körül volt a dolgozók száma. – a szerk.) A gyár vezetői mind koreaiak. Az újtelepi munkásszállón lakókkal sok probléma volt eleinte, de aztán valószínűleg a vezetők leállíthatták a városba való bejárást, és igyekeznek a helyi lakosok és a külföldi vendégmunkások találkozását a minimálisra csökkenteni. Ami azért nem nehéz, mert a külföldi munkavállalók nagyon sokat dolgoznak, túlóráznak hétvégén is, és inkább Budapestre járnak be szórakozni. Az a tendencia, hogy nem annyira Gödön, inkább a környékbeli falvakban helyezik el őket, ahol négy-öt-hat szobát adnak ki számukra, és buszokkal szedik össze őket. Így meg lehetett akadályozni, hogy társadalmi konfliktus legyen a jelenlétükből. Egyébként dolgos emberek, akik pénzt akarnak keresni, aztán másfél-két év után hazamennek – beteg tüdővel.
Gödiek jelentős számban dolgoznak ott?
Nem, a 2019-es jelentésben is csak 90 gödi szerepel. Akiknek ez inkább lehetőséget kínál, az Vácduka, Kosd, Vác környékének lakosai, ahol kevés a munkalehetőség, esetleg Nógrád megyei falvak – ezekről a településekről hoznak munkásokat buszokkal. Egyébként a koreai vezetőség jobban szereti a vendégmunkásokat, mert könnyebben alkalmazkodnak a munkabeosztáshoz, és érdekeltek abban, hogy túlórázzanak. A vezetők nem igazán engedik, hogy a dolgozók egymással kommunikáljanak, netán összefogjanak. A Samsung SDI ebben élen jár, ide a szakszervezetet sem engedték be, a másik hazai dél-koreai cég, az SK gyárában legalább sikerült a munkásoknak szakszervezetet alakítani.
Volt kapcsolat a cég dél-koreai menedzsmentjével?
Nem. Volt olyan időszak, amikor azt ígérték, rendszeresen fognak a lakossággal kommunikálni. 2019-ben kiadtak egy fenntarthatósági jelentést, amiben közzétették a gyár akkor kibocsátásairól adatait – azt ígérték, ezt minden évben kiadják, de ez nem történt meg, s gyakorlatilag minden lényegi információt eltitkolnak a helyiek elől. A sajtó megkereséseire nem válaszolnak, lakossági fórumokra nem jönnek el, a közmeghallgatásokon a legmagasabb szintű képviselőjük a HR-es volt. A polgármesterrel jóban van a cég kommunikációs szóvivője – a Telex cikkéből is megismert Paplanos Péter -, aki az utolsó közmeghallgatáson kijelentette, hogy semmi közük a gödi csatornákból felhabzó fehér anyaghoz. Ezután viszont a vízművek vezérigazgatója – a Göd-ÉRT folyamatos megkeresései nyomán – végül elárulta, hogy a Samsung SDI engedte bele a gödi közcsatornába a tűzoltásra használt anyagot. Paplanos Pétert meghívtuk egy egyesületünk által szervezett demonstrációra, és átadtuk neki a gödi lakosság kérdéseit, kéréseit, hogy továbbítsa a gyár vezetősége felé. Soha nem kaptunk választ erre, sem tőle, sem a cégtől. A Telexen látható fotó akkor készült, amikor a polgármesterrel bejelentették, hogy csodálatos zajvédelem lesz Gödön. Majd utána felépült a játszótér köré egy üvegfal, de továbbra sincs zajvédelem.
Januári hír, hogy a 2022-es durva balesetben a Samsung területén egy villanyszerelőt 6900 voltos áramütés ért, és súlyos égési sérüléseket szenvedett. Vádat emeltek egy dél-koreai művezető ellen, aki nem jelent meg a bíróságon, elhagyta Magyarországot, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. Mivel így nem folytatható le a tárgyalás, a bíróság felfüggesztette az eljárást. A Samsung az alvállalkozókra hárítja a felelősséget, amelyek időközben felszívódtak, az ügy pedig öt éven belül elévül. A Telex cikkéből jobban érthető, miért zárkóztak el ennyire a károkozás elismerésétől. Ti mivel magyaráztátok?
Azzal, hogy nem érdekli őket az ilyesmi, és ezt megtehetik, hiszen a kormány a támogatási szerződésekben nem kötött ki munkáltatói feltételeket. Ebben egyébként nem mindegyik ázsiai multicég egyforma. Például az ácsi kínai katódgyár, meg a CATL Debrecenben próbálta meggyőzni a helyi lakosságot, hogy nem fog környezetkárosító tevékenységet folytatni. A Samsung SDI erről másként gondolkodik. Nálunk pedig nem olyan a városvezetés, hogy fontosnak tartaná kikényszeríteni a kommunikációt.
Találtatok olyan papírokat, amelyekből kihámozható, milyen megállapodást köt a magyar állam az akkumulátorgyártó külföldiekkel?
Semmilyen szerződés nem ismert. Amikor a Közlönyben megjelenik, hogy valamelyik cég ilyen-olyan támogatást kap, és ott van, hogy melyik minisztérium a felelőse, akkor én erről bármi konkrétumot is kérdezek sajtósként – vagy adatigénylést nyújtok be -, szinte mindig elutasító választ kapok. Onnan próbáltam részleteket megtudni, hogy megnéztem, mivel indokolta a magyar állam az EU-s támogatások megadását. Azt találtam, hogy szerintük Pest megyében nincs elég munkahely, ezért kell támogatnia a Samsung SDI gyárának Gödön való létesítését. Ezeket az érveket egyébként az EU elfogadta.
Irigylésre méltó az a civil kurázsi, amivel ti Gödöt szolgáljátok. Az egyesület megszervezésekor mennyire érzékeltetek törésvonalat a lakosságon belül, „ősgödiek” és „gyüttmentek” között?
Nem igazán. Annyiban igen, hogy minél „gyüttmentebb” valaki, annál kevésbé van ide beágyazódva, és annál kevésbé érdekli Göd sorsa.
Érdekes, én épp fordítva gondoltam, hiszen a beköltözőket a Duna-part és a tiszta levegő vonzotta Gödre…
Igen, de nincs idejük úgymond “civilkedni”. Arra az idősebb, főleg a nyugdíjas réteg ér rá. Azon kívül az emberek nagyon elfásultak ebben a történetben. Még az utolsó, személyes részvétellel megtartható közmeghallgatásra, meg a mi korábbi lakossági fórumainkra eljött 300-500 ember, de aktívan kevesen akarnak részt venni a hatóságokkal vagy az önkormányzattal vívott sziszifuszi munkában. Nem állítom, hogy érdektelenek lennének a helyiek, hiszen adnak az adójukból 1%-ot, meg drukkolnak is nekünk. A 60-70 fős tagságunkból kb. 15-18 ember aktív. Azt hiszem, ez nagyjából igaz más civil szerveződésekre is. Néha azt érzem, a szomszédos Sződligeten vagy Fóton jobban értik a gyárral kapcsolatos gondokat, mint nálunk. Furcsa volt látni, hogy egyik-másik rendezvényünkre távolabbi településekről többen eljöttek, mint Gödről.
Hogyan értékeled a sikereiteket?
Mindenképpen büszke vagyok arra, hogy ismernek minket, és sikerült a hatósággal szemben pert nyernünk. De ez az ügy annyira bonyolult és sokrétű, annyi beadványt kellett gyártanunk, olyan sok szervezettel hadakoztunk már és annyi testületi ülésen, közgyűlésen, tájékoztatón vettünk részt, hogy felsorolni is hosszú lenne. Tulajdonképpen az is eredmény, hogy a hatalom tart tőlünk, és megpróbáltak minket “idegen érdekek” kiszolgálóinak beállítani – sikerültelenül. Most bizonyosságot nyert – az Átlátszó annak idején is posztolta -, hogy emiatt támadta a portált a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ezt én egyébként mindig is tudtam, hiszen ugyanakkor keresték meg a GödÉrtet is azzal, hogy adjunk ki olyan adatokat, amiket nem adhattunk ki. Meg is indokoltuk, hogy miért, és megírtuk, hogy a pénzügyi dolgaink nyilvánosak, minden fenn van a honlapunkon, köszönjük szépen a megkeresést. Az Átlátszó pedig ugye pert nyert a hivatallal szemben. Úgyhogy most beigazolódott, hogy az Átlátszóra valóban az akkus téma miatt sütötték rá a hazaárulás vádját – azok, akik egy külföldi multi érdekében nem tartatják be a hatósági előírásokat. Most arról is lehullt a lepel, hogy hamis az a narratíva, hogy a cég betartaná a szabályokat, ha szigorúan vennék a hatóságok. Kiderült, hogy a Samsung igenis elvárta a kormányzattól, hogy hunyjon szemet a környezetszennyezés felett.
Adatokkal bizonyítottuk, hogy a gyár szennyezi a környezetet, folyamatosan jogsértéseket követ el, rengeteg büntetést kapott már és számos esetben veszélyeztette a környezetét. Erről most kiderült, hogy az általunk feltárt tényeknél is sokkal súlyosabb a valóság.
Sok újdonság volt neked a tegnapi Telex-cikkben, vagy inkább csak megerősítés mindarra, amit tudtál, csak nem volt rá bizonyítékod?
Az nyilván új volt, hogy a Telex olyan belső jegyzőkönyveket kapott meg, amelyek arra utalnak, hogy a dolgozók folyamatos mérgezése még azokon a mérési eredményeken is túlmenő mértékű volt, amelyekért a munkavédelmi hatóság sokszor megbüntette a Samsungot. Tehát, hogy a dolgozók vérében nem 200, hanem 500 szoros volt a nikkel vagy a kobalt szintje. Annak a hátterét is megírták, hogy amikor fölmerült az üzem bezárása emiatt, akkor bepánikolt a vezetés, és végül elkezdett komolyabb légszűrőberendezéseket rendelni.
A munkásokat ért szennyezések problémájába a GödÉrt Egyesület nem kapcsolódott be, azt mint átlátszós újságíró követtem nyomon a bírságokról szóló jelzőkönyvekből. Egyéves procedúra után sikerült elérnem, hogy ne takarják ki azoknak az anyagoknak a nevét a dokumentumokban, amikkel a dolgozókat mérgezték. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság erről szóló állásfoglalása precedens értékű volt, és később más civilek is tudták használni.
A kormányzati reakciókról konkrétan nem tudtunk, csak pletykákat hallottunk, hogy „itt volt Orbán”, és hogy „be fogják zárni az üzemet”. A Telexnek sikerült a háttérben zajló kormányvitákról is információt szerezni, sőt, azt is kideríteni, hogy a titkosszolgálatok vizsgálódtak a Samsung felsővezetői körében. Óriási a visszhangja annak, hogy a kormányzat mindenről tudott, mégsem lépett.
Mit gondolsz, azok után, hogy a Samsung felépített egy ekkora beruházást, csapot-papot itt hagyva távozott volna, ha komolyabban számon kérték volna rajta a környezetvédelmi szabályok betartását?
Ezeket a cégeket azzal csábították ide, hogy itt lazán veszik a szabályozásokat. Nagyon feldúlt volt a Samsung, amikor kiderült, hogy a magyar kormány ígérete ellenére itt nincs munkaerő. Ezek után az alap, hogy nem zaklatják őket környezetvédelmi aggályokkal. A Telex cikke megmutatja, hogyan gondolkodtak erről a kormányon belül, és hogy voltak komoly erről komoly viták.
Az biztos, hogy a Samsung története mutatja, mennyire meghatározó számukra a piac, a világpolitikai helyzet és a támogatás. Nem tudták maguk se, hogy mekkora üzemet fognak itt létesíteni. A magyar kormány ugyanakkor a végletekig kiszolgálta őket. Most a koreai és a kínai gyártók közti kiélezett piaci versenyben mindkét fél irányában megy magyar részről az “udvarlás”. Az EU pedig azért nyomja a pénzt a koreai cégekbe, még a veszteségeseket is támogatva, hogy a kínaiakat lenyomja. A bonyolult ügyletek közepette az tényleg a legutolsó szempont, hogy a munkavállalókat milyen balesetek érik, és a környezetet mennyire szennyezik.
Úgy tűnik, az volt a stratégia, hogy amíg nincs erős civil, vagy szakmai ellenállás, addig mindent bele. Dél-Koreában okos az állam, sok tudományos cikk jelent meg a környezeti problémákról, mobil laborok ellenőrzik már folyamatosan a gyárak kibocsátásait. Majd pár év múlva, amikor kiderül, mennyire elszennyeződött a talaj a vagy a víz Magyarországon a gyárak működése következtében, talán lesz változás ebben. Csak lehet, hogy az már késő lesz. Az sehol a világon nem fordulhatna elő, hogy amikor a Greenpeace Magyarország közzé teszi, hogy NMP-vel szennyezettek a szántóföldek a Samsung körül, arra nulla reakció legyen a hatóság részéről. Ilyen pl. csak a kínai rákosfalvak környezetében történhetett meg. Bonyolult világ ez, és szerintem az EU is haszonélvezője mindennek. Németországban nemrég a koreai SungEelHiTech – Bátonyterenyén. Szigetszentmiklóson van akkuhulladék-feldolgozó üzemük – ötnapos közmeghallgatáson hiába próbálta meggyőzni a megjelent lakosságot, akik 8 ezer kérdést nyújtottak be az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan. A cég végül lemondott arról, hogy üzemet nyisson Németországban, ehelyett nálunk kívánja jelentősen bővíteni a kapacitását – de a bátonyterenyei önkormányzat pereli a kiadott engedélyt. A mi gödi eljárásunkhoz nem tudom hány kérdést fognak majd benyújtani a gödiek. Arra pedig egyáltalán nem számíthatunk, hogy a kormányt kiszolgáló gödi városvezetés fellép a lakosság védelmében.
Mivel magyarázod, hogy ez a cikk pont most jött ki, és nem az Átlátszónak adták oda az anyagot, hanem a Telexnek?
Weiler Vilmos is írt már több alapos, tényfeltáró cikket a Telexen a hazai akkuipar működési anomáliáiról, vélhetően ezért keresték meg őt információkkal. Gratulálok a cikkéhez! Most már, úgy látszik, az emberek kevésbé félnek – akár a dolgozók is – attól, hogy szivárogtassanak. A kommentelők is felvetik, hogy a viták kikerülése annak a jele, hogy nagy ellentétek vannak a kormányon belül.
Hogyan értékeled a Telexben emlegetett két magyar kormányközeli Samsung-vezető – Szabó László és Paplanos Péter – tanácsadói szerepét?Szerinted ennek a két embernek a mesterterve volt az a Samsungnak beadott narratíva, hogy a civilek akadékoskodásait külföldről támogatott szervezetek szítják, akik meg akarják buktatni a kormányt, de nem áll mögöttük lakossági támogatás?
Nem hiszem, ezt nyilván egyeztették a kormányzattal. A Samsungot meg kellett nyugtatni. Amikor a GödÉrt pert nyert, óriási balhé volt a Samsungnál. Az Átlátszóban megírtam, hogy az egyik koreai hírportál szerint Szöul illetékes minisztériuma, valamint magyarországi nagykövetsége „megkezdte a helyzet felmérését és a bírósági ítélet elemzését”. Tehát akkor a magyar kormánynak nagyon kellett ígérnie. Nem véletlen, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter, a Fenntartható Fejlődés Bizottság meghallgatásán kijelentette, nem ért egyet ezzel a bírósági ítélettel. Így történhetett meg, hogy átlépve a bírósági ítéleten engedély nélkül is működhetett tovább a Samsung.
Szerinted abban, hogy a miniszterelnök végül mégsem vette le a védelmet a gyárról – és hogy a gödiek nem láncolták magukat a gyár kapujához – mennyire játszott szerepet, hogy az 500-szoros szennyezési határérték-túllépéssel mérgezett emberek szinte kizárólag külföldi vendégmunkások?
Abszolút benne van, mert ugye ezeket a munkásokat nem tudjuk a kamera elé állítani. De azért sem lehet ezt az egészet felgöngyölíteni, mert a koreai vezetőket eltüntetik. És hát nem csak munkavédelmi ügyek vannak itt. Megírtam azt is, hogy az üzem tetejére kiült a fekete rákkeltő NMC-por, amire azt mondták, hogy az grafit. A hatóság egyébként ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy mintát már nem lehetett venni a tetőn lévő anyagból.
Ez az ügy most atombombaként fog robbanni?
Mindenképpen nagy visszhangja lesz. Ráadásul most, közel a választásokhoz, az ellenzéki pártok – főként a TISZA – számára is ütőkártya lehet ez a valóban súlyos ügy a kormánnyal szembeni kommunikációban.
Most, hogy a Telex dokumentumai szerint erősen felvethető Tuzson Bencének, a térség fideszes képviselőjelöltjének felelőssége abban, hogy a Samsung akadálytalanul mérgezhette a dolgozóit, várható komolyabb helyi lakossági tiltakozás?
Én remélem, hogy ez felébreszti az embereket. Az biztos, hogy mi, civilként, tesszük a dolgunkat. Van is mit csinálnunk, mert ugye attól még, hogy nincs engedélye, nem zárt be a gyár. Az ilyesmi egy normális jogállamban nyilván nem fordulhatna elő. Az pedig végképp elképzelhetetlen lenne, hogy még csak azt sem mondják meg, milyen jogszabályra alapozva működhet mégis a gyár.
Érdekes, hogy úgy látod, az embereket nem érdekli eléggé a környezetszennyezés ügye. Nem arról van szó, hogy nem látják, hogyan tudnák megvédeni magukat? 2023-ban a gödi választópolgárok 30 százaléka ment el szavazni. Ez szerintem a reménytelenség érzéséről árulkodik.
2024-ben a leadott szavazatok 34%-át az egyesületünk jelöltjei kapták, ez több ezer gödi választópolgárt jelent, akiket valóban érdekel a környezetük állapota. Az emberek mérlegelik a dolgokat. Azt is, hogy a váltást követően megjött a Samsung-adó, és vannak fejlesztések, kaptunk bölcsődét, de nem kapunk szakrendelőt, új iskolát. Most a vezetés beígérte az uszodafejlesztést. Közben a TISZA országgyűlési jelöltje járja a körzetet, Gödön is van sok követője, a város közepén van egy Tisza-szigetközpont, és egyre több ember hajlandó részt venni a közéletben. A Fidesz jelöltje, Tuzson Bence igazságügyi miniszter Dunakeszin nagyon népszerű, mert a város sok fejlesztést kapott. Tuzson pajtása Kammerernek, tehát ha ő bukna, akkor bármi megtörténhet.
Hogyan működik a GödÉrt egyesület tapasztalat-megosztó tevékenysége? Az Akárteis Mozgalom keretei közt?
Legfőképpen igen. Azon kívül megyünk, ha hívnak minket, levélben válaszolunk mindenkinek. Vannak gyűléseink háromhetente, ahol megbeszéljük az összegyűlt kérdéseket. Nézem a hatósági hirdetményeket, bírósági határozatokat, és ha ezekről írok, az vissza tud hatni a helyi civilek munkájára. A Göd ÉRTt Egyesület tagjai már kész jogászok, elképesztően sok tudást halmoztak fel. Hihetetlen, hogy mire kényszerül a civil állampolgár egy arrogáns hatalommal szemben. Szerencsére hiába próbál mindent eltitkolni, a ravasz civilek mindenbe beleütik az orrukat.
Milyen jövőképed van?
Most azt mondom, lássuk meg, mi lesz áprilisban. Egyébként pedig büszkék vagyunk arra, hogy elértük, hogy megsemmisítették a gyár engedélyét, és új eljárásra kötelezték. Arra is, hogy sok mindent beépítettek az immár 590 oldalas dokumentációba, amit a szakértőink a gyár korábbi engedélyezési eljárása során észrevételeztek. Persze, mivel ugyanúgy egy zajos gyárat engedélyeztek, beleírva, hogy majd zajcsökkentő intézkedéseket kell tenniük, valószínűleg megint bepereljük őket. Ahol van erős civil ellenállás, ott eljátsszák, hogy komolyan veszik a kifogásokat. Reménykedünk, hogy lesz változás, és akkor könnyebb lesz a hatóságokat rákényszeríteni, hogy elvégezzék a feladatukat, és talán lesz környezetvédelmi minisztérium is. Addig is tesszük, amit eddig: mindig az aktuális tennivalóra koncentrálunk. Mondjuk arra, hogy holnap mit posztolunk ki.
