Eszünkbe jutott valaha, hogy a karácsony ünnepe nemcsak a pénztárcánkat és az idegrendszerünket terheli meg, hanem a bolygót is? Mivel a hazai karácsonyi szokásokat jól ismerjük, ebben a cikkben annak jártunk utána, hogy Európa egyes országaiban hogyan és mennyire pazarolnak az emberek ünnepekkor. A cikket nem a Grincs írta, csak azért emel szót, hogy gondolkodjunk el, jövőre mit kellene másképp tenni – a karácsony kapcsán is –, hogy legyen jövője a Földnek.
Egyre több európai nagyvárosban már októberben elkezdik csinosítani az üzleteket, hogy meglegyen a karácsonyi hangulat és az ezzel járó vásárlási láz. Mindenkinek természetes, hogy az üzletekben sorok kígyóznak, tömegesen adnak le online rendeléseket, amelyekkel aztán a futárok rohangálnak házról házra. A szupermarketekben tülekedés van a húsoknál, zöldségeknél és gyümölcsöknél, így nem is csoda, hogy a konyhákban napokkal előre készülnek a fogások, hogy a karácsonyi asztalok egyetlen estére túlcsorduljanak süteményekkel, húsokkal, borokkal. A karácsonyfa áll végre, jönnek az ajándékok, az örökös csomagolás, amelyet az izgatott gyerekek egy pillanat alatt tépnek szét. A városokban decemberben a fények már kora délután felgyulladnak és ünnepi a hangulat, miközben az autók telepakolva rostokolnak a dugókban. Ez a karácsony egyik életérzése, amely mindenki számára ismert. A karácsony ugyanis nemcsak ünnep, hanem intenzív mozgás, vásárlás, előkészület és várakozás. Ki gondolná, hogy a decemberi ajándék és finomságok utáni hajsza, a futárok száguldása, a terített asztal, a csodás fények és fa, azaz maga a karácsonyi álom megvalósítása huszonháromszor nagyobb környezeti terhelést jelent személyenként a bolygónak, mint egy átlagos nap?
A The Guardian egy megdöbbentő eredményre jutó tudományos vizsgálatról írt korábban, amely alapján kiderül, hogy az ajándékozás, az ünnepi bőség és az utazás mintái országról országra hasonlóan ismétlődnek, és együtt olyan sűrű fogyasztási csomópontot hoznak létre, amely rövid idő alatt az év egyik legnagyobb környezeti terhelésévé válik. A karácsony ökológiai lábnyoma nem egyetlen túlzásból áll össze, hanem azokból a szokásokból, amelyeket egyszerre, egy időben, milliók követnek, a karácsonyi ünnepből.
A jelenség mértékét ma már nemcsak érzékelni, hanem számszerűsíteni is lehet. A brit Climate Partner kutatásai szerint míg egy átlagos napon egy brit állampolgár körülbelül 22 kilogramm szén-dioxid-egyenérték kibocsátásért felel, addig karácsony napján ez az érték eléri az 513 kilogrammot. A különbség nem az ünnep meghittségéből fakad, hanem abból, hogy az ajándékozáshoz, az étkezéshez, az utazáshoz és a dekorációhoz kapcsolódó teljes ellátási lánc egyszerre aktiválódik.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a karácsonyi kibocsátások több mint 93 százalékáért az ajándékok felelősek. Nem az számít, hogy egy tárgy mennyire személyes vagy megható, hanem az, hogy milyen energiaigényes az előállítása, milyen messziről érkezik, és milyen gyorsan válik feleslegessé. Elektronikai eszközök, ruházati cikkek, lakásdekorációk, játékok és egyéb tárgyak milliói kerülnek forgalomba rövid idő alatt, majd sok esetben néhány hónapon vagy akár héten belül elveszítik funkciójukat. Egyetlen ember húsz ajándékának megvásárlása önmagában közel 479 kilogram CO₂-egyenérték kibocsátással járhat.
Nemcsak Nagy Britanniában nagy a karácsony ökológiai lábnyoma: Péterék hat évvel ezelőtt költöztek Norvégiába gyerekeikkel, és úgy látják, hogy a norvég karácsonyban egyszerre van jelen a természetközeliség és a túlzott fogyasztás. Elmondásuk szerint valóban elterjedt, hogy az emberek helyi fenyőültetvényekről vásárolják a karácsonyfát, ami csökkenti a szállításból fakadó környezeti terhelést. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a magas életszínvonal miatt kevesen mérlegelik, honnan érkezik egy ajándék, vagy valóban szükség van-e rá. Karácsonykor sokszor mindenből jobbat és többet vásárolnak, és az ökológiai felelősség kérdése jóval kisebb súllyal esik latba, mint az év bármely másik napján. Rengetegen adnak most már élményeket, ami azt jelzi, hogy némiképp változik az ajándékozás módja, de ez nem feltétlenül jelent kisebb terhelést a bolygónak. Az utazás nagyon népszerű dolog, de a koncertjegyek, színházbérletek, főzőtanfolyamok is, ami Péter szerint jó dolog.
Fruzsiék éveken éltek Tenerifén. és szerintük ott a karácsony kevésbé az ajándékozásról és rohangálásról szól, hanem sokkal inkább az együttlétről. A legtöbb háztartásban műfenyőt használnak, amelyet évről évre elővesznek. Szerinte a spanyol szigeten élők egyik nagy erénye, hogy nem akarnak mindig újat és jobbat, nem zavarja őket, hogy kopott a házuk vagy a kocsijuk, vagy épp kicsi fenyőjük, mert nem ez számít. Tenerifén az ünnepi időszak nem jár tömeges utazással, hiszen a rokonok általában közel laknak egymáshoz és ünnepekkor mindannyian együtt esznek általában étteremben. A szigeten élők nagy része szabadság idején sem hagyja el a lakóhelyét, legfeljebb egy közeli szigetre utazik, ami lényegesen kisebb környezeti terhelést jelent.
Ildikó harminc évet élt Angliában, és úgy látja, hogy a legnagyobb pazarlás a karácsonyi hagyományokból fakad. A képeslapküldés továbbra is erős társadalmi elvárás, még az online kommunikáció korában is. A lapokat kiállítják a kandallókra, felakasztják a fákra, majd az ünnepek után természetesen kidobják. Egy család karácsonykor a barátoknak, rokonoknak, munkatársaknak, vagy épp a gyerekek tanárainak 50-60 képeslapot is megvásárol és megír. Még most is sokan használják a postát, bár egyre többen személyesen adják oda. A fenyő-műfenyő kérdésben az angolok úgy tűnik döntöttek, mert ma már a legtöbben műfenyőt díszítenek.
Ildikó szerint az élelmiszereknél is jelentős a túlzott vásárlás, és bár a britek a Covid-járvány óta kevesebben utaznak nagy távolságokra az ünnepek alatt, a karácsony továbbra is a fogyasztás csúcspontja maradt. Az angol kultúrában a karácsony nemcsak a családról szól, hanem a barátokról is, amelyre a háziasszonyok rengeteg fogással, párolt és sült húsokkal, zöldségekkel, és persze mindenféle édességekkel készülnek. Detti, akik ugyancsak Angliában élnek és egy olasz éttermet vezetnek, azt mesélte, hogy számukra mindig megdöbbentő, hogy az angolok – főképp karácsony táján – rengeteget járnak étterembe és a megmaradt ételeket eszükbe sem jut hazavinni, így nagyon sok finom zöldség megy a kukába értelmetlenül.
A környezettudatosabb karácsonyozók száma minden megkérdezett szerint minden bizonnyal növekszik Európában. Nekik köszönhetően divatos lett a használt vagy felújított ajándékok vásárlása, sőt van, aki úgy ad élményt, hogy könyvtári könyvet ajándékoz pár hétre. Egyre többen választanak re-commerce megoldásokat, online piactereket vagy jótékonysági boltokat, ahol jó állapotú, gyakran alig használt tárgyak kerülnek új gazdához. Ezek az ajándékok nemcsak olcsóbbak, hanem jelentősen csökkentik az új termékek gyártásával járó környezeti terhelést is. Bár még mindig sokan idegenkednek attól, hogy „nem új” ajándékot adjanak, ez az öko szemlélet különösen a fiatalabb generációk körében egyre természetesebb.
Hasonlóképpen természetes elvárás, hogy minden ajándék be legyen csomagolva, függetlenül attól, hogy a csomagolóanyagok többsége egyszer használatos. A csomagolás kérdése azonban szerinte szintén fokozatosan átalakul. Bár a legtöbben még mindig a hagyományos, egyszer használatos karácsonyi csomagolópapírokat vesznek, egyre gyakrabban jelennek meg újrahasználható megoldások: textilbe csomagolt ajándékok, díszdobozok, egykori kedves gyerekrajzok, mint csomagolópapír – legalábbis erről mesél Nóra is, aki négy gyereket nevel Dublinban és ők is figyelnek arra, hogy „zero waste Christmas”-t tartanak, minimalizálva a hulladékot és az ünnepi fogyasztásból fakadó környezeti terhelést.
