Éjjel-nappal dolgoznak adventkor több zalai, vas és somogy megyei településeken az emberek, ők ugyanis fenyőfáznak, azaz fenyőfákat termesztenek. Csak Surdon idén nyolc–kilencszázezer fenyőt vágtak ki és szervezik meg az elszállításukat. De vajon a klímaváltozás hatással van-e a legszebb feldíszített fáinkra? – erről kérdeztük Kanász Jánost, Surd polgármesterét és Török Józsefet, a Fenyőtermelők Országos Egyesületének vezetőjét.
Zala megye déli részén, Surdon advent idején feszített a munka. A falu 98 százaléka fenyőfázik, vagyis karácsonyfák nevelésével és értékesítésével foglalkozik, és a többségnek ez az éves keresete. Kiskertekben, szőlő helyett, nagyobb földeken nevelik a karácsonyfákat és minden évben, karácsony közeledtével 8–9 százezer karácsonyfát kell kivágni, méret és minőség szerint rendezni, hálózni, kötegelni, majd kamionokra pakolni. Minden család és gazdaság lázasan dolgozik – az év egész munkája múlik ezen az időszakon.
A településen mindenki foglalkozik karácsonyfával: van, aki főállásban, mások mellékállásban neveli a nordmann fenyőket. „Egész évben a fenyőket gondozzuk, háromszor permetezünk, kaszáljuk a területet, nyírjuk a fákat, hogy szép formát kapjanak. A csemetefenyők ültetése előtt is rengeteg a munka, trágyázás, tárcsázás, kaszálás. Adventkor pedig kezdődik a betakarítás: a kivágás, a csomagolás és a szállítás – ez tényleg az év legfeszítettebb időszaka” – mondja Kanász János, Surd polgármestere.
De vajon a karácsonyfák szülőfalujának is nevezett Surdon is érződik-e a klímaváltozás hatása? A dombos és csapadékban gazdagabb faluban is komoly fejtörést okoznak forró és egyre szárazabb nyarak. A szélsőséges időjárás miatt a fiatal fák sorsa néha napok alatt eldőlhet. „Idén szerencsére kedvezőbb volt az időjárás, de egyre jobban érződik, hogy a kiscsemetefák érzékenyebbek a szárazságra és a hőségre” – teszi hozzá Kanász.
A polgármester szerint a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a hatalmas ültetvényeket lehetetlen locsolni. „Nincs rá kapacitás, és ennyi fát képtelenség öntözni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy ahol a füvet magasabban hagytuk a fák között, ott sokkal jobban átvészelték a hőséget a csemeték. Régen mindent lenyírtunk, ma már látjuk, hogy a fű védi őket a hőségben, szárazságban.”
Surdon évente körülbelül egymillió új csemetét ültetnek, és a nordmann fenyők lassú növekedése miatt 8-10 évig kell gondoskodni róluk, mire 150-170 centiméteres, értékesíthető méretűvé válnak. A luc és az ezüst fenyő kereslete csökkent, ráadásul a szárazságot is rosszabbul viselik, így a termelők számára a nordmann maradt a biztosabb választás.
„Ma Magyarországon 3000–3500 hektáron termesztenek karácsonyfát, legtöbbet Zalában és Vas megyében. A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon is van fenyőfatermesztés, azonban ott sokkal nehezebb a helyzet” – mondja Török József, a Fenyőtermelők Országos Egyesületének vezetője. Hozzáteszi: „Az Alföldön öntözés nélkül már alig lehet karácsonyfákat termeszteni, mert elpusztulnak. Vas megyében is az elmúlt években megtizedelte a fákat a hőség és a szárazság. A csemete nevelésnél már mindenhol gondok vannak, öntözés nélkül lehetetlen. A már kiültetett csemeték életben maradása – függetlenül a tavaszi vagy őszi kiültetéstől – a korábbi 85-90 százalékról, mára 50-70 százalékra csökkent” – mondja Török.
A karácsonyfák, ahogy nevelkednek, jót tesznek a bolygónak, hiszen egy fenyő tíz év alatt mintegy 30 kilogramm szén-dioxidot köt meg, Egy hektárnyi fiatal fenyőültetvény évente 24 tonna CO₂-t köt meg. Az országos fenyőültetvények fiatal fái évente 72–84 ezer tonna CO₂-t kötnek meg – hangsúlyozta Török József.
Átlagosan tavaly 3000-6000 forint között adták el a termelők a kereskedőknek a nordmann fákat. „Tavalyi árhoz képest mi termelők 2-3 százalékos emelést hajtottunk végre. A kereskedők azonban tovább tornázták az árakat, pedig így is – jobb esetben – két-három hét alatt többet keresnek, mint mi 8-10 éves kemény munkával” – mondta el a Fenyőtermelők Országos Egyesületének vezetője.
Egyre több fenyőültetvényen próbálkoznak azzal, hogy nem viszonteladókat keresnek, hanem helyben értékesítik a fát. Alakult évekkel ezelőtt egy facebook csoport is, hogy a termelők és a vásárlók egymásra találjanak. „A család kijön, kiválasztja a fát, mi pedig néhány nappal karácsony előtt kivágjuk. Így biztosan friss fát kapnak és nem a viszonteladók viszik el a legtöbb hasznot, hanem a vevő is olcsóbban kap fát és több marad nálunk is. Ezért én arra buzdítok minden vásárlót, hogy aki megteheti, jöjjön el az ültetvényekre és közvetlenül a termelőktől vegye meg az ünnep legszebb fáját” – vélekedett Török. A gazdálkodók forró teával és ünnepi hangulattal is várják a vásárlókat.
Karácsonyfadíszítő verseny – 80–90 rászoruló családnak lesz csodás fája
Idén 80–90 rászoruló családnak lesz varázslatos karácsonyfája. A Fenyőfatermesztők Országos Egyesületének szervezésében idén több településen is zajlik jótékonysági karácsonyfadíszítő verseny. A jelentkező családok saját díszeikkel öltöztették fel a fákat, majd a közönség helyben és online is szavazhatott a legszebb alkotásokra. A feldíszített karácsonyfák a családsegítők segítségével valódi ajándékként kerülnek a rászoruló családokhoz – mondta el Török József, az egyesület elnöke. A Fenyőfatermesztők Országos Egyesülete a fákat ingyen biztosította. Tavaly még csak egy településen rendezték meg a versenyt, idén már hét faluban és kisvárosban voltak karácsonyfadíszítő versenyek.
