Egyre népszerűbb a természetközeli kerékpározás a Pilisben – az erdei kerékpárutak évente több tízezer bringást vonzanak. A Pilisi Parkerdő Zrt. most újabb fejlesztési hullámot indít a Pilis Bike hálózatban: a munkák célja, hogy a térség legnagyobb természetbarát kerékpáros rendszere még élhetőbbé, biztonságosabbá és közösségibbé váljon – az emberek visszajelzéseire és a fenntarthatóság elveire alapozva.
A hegyek között bringázni az utóbbi tíz évben új értelmet nyert Magyarországon. A kerékpárosok ma már nem egyszerűen túrázni indulnak: sokan professzionális, terepre fejlesztett, technikailag kifinomult kerékpárokkal vágnak neki az ösvényeknek, amelyekkel hosszabb, meredekebb és élménydúsabb útvonalakat is könnyedén teljesítenek. A modern hegyikerékpárok és az elektromos rásegítésű modellek elterjedése olyan kapukat nyitott meg, amelyek korábban csak a legedzettebb bringások számára voltak átjárhatók. Ennek köszönhetően a hegyi kerékpározás ma már sokak számára családi program, egész napos kikapcsolódás vagy éppen rendszeres sporttevékenység. A Pilis térsége a hegyikerékpárosok egyik legfontosabb gyülekezőhelyévé vált: a sűrű erdők, a változatos domborzat, a friss levegő és az erdei utak harmóniája olyan élményt ad, amelyet sokan a hétköznapokból kilépve keresnek.
Pilis Bike hálózat
A Pilis Bike hálózat ebben a környezetben különleges szerepet tölt be. A Pilisi Parkerdő Zrt. 2016-ban indította útjára azzal a céllal, hogy a kerékpáros közösség számára olyan, a természet ritmusához igazodó útvonalakat kínáljon, amelyek egyszerre biztosítják a kikapcsolódást, az erdő szépségének megismerését és a felelős erdőhasználatot. Azóta a rendszer 34 tematikus útvonalra és 10 Parkolj + Bringázz pontra bővült, amelyek nemcsak a túrázók logisztikai hátterét teremtik meg, hanem aktívan hozzájárulnak a környezeti terhelés csökkentéséhez is, hiszen az autós forgalom jelentős része már a kiindulópontoknál megáll. A Pilisi Parkerdő három év alatt 220 ezer áthaladást regisztrált automata forgalomszámlálóival, ami jól mutatja: a térség nemcsak népszerű, de évről évre növekvő érdeklődés övezi. A legnagyobb bővülés Szentendrén és Sztaravodán volt, ahol 41–43 százalékos növekedést mértek.
A Pilis Bike sikerének oka az a szemlélet, amelyben az erdei utak nem mesterségesen kialakított, természetet leterhelő nyomvonalakként jelennek meg, hanem a táj szerkezetét követő, meglévő erdészeti utakon vezetett útvonalhálózatként. Ezeken egyszerre lehet „egyéni kerékpártúrát” tenni vagy nyugodtabb, családias kirándulást szervezni. A rendszer valódi erőssége azonban nemcsak a terep, hanem a hozzáadott érték: a tematikus útvonalak, a pihenőhelyek, a tájékoztató táblák és a biztonsági infrastruktúra olyan komplex keretet adnak, amelyben a kerékpározás egyszerre válik élménnyé és tanulási lehetőséggé.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a hálózat befejezettnek tekinthető. A Pilisi Parkerdő által 2025 őszén indított kérdőíves felmértés 833 válasz alapján világosan jelezte: a közönség élvezi a Pilis Bike által kínált lehetőségeket, de szeretné, ha a szolgáltatások tovább fejlődnének. A válaszadók több mint 90 százaléka elégedett, ugyanakkor sokan hangsúlyozták, hogy egyes szakaszokon további burkolatjavításra, jobb vízelvezetésre és még több pihenőpontra lenne szükség. Sokan kérték az alternatív, elkerülő útvonalak kijelölését is, amelyek a forgalmasabb részek tehermentesítésére szolgálnának, és amelyek lehetővé tennék, hogy a kevésbé gyakorlott bringások is megtalálják a saját tempójuknak és biztonsági szintjüknek megfelelő útvonalakat. A visszajelzések alapján az is világossá vált, hogy a digitális szolgáltatások terén is erős igény mutatkozik: részletesebb online térképek, könnyebben kezelhető útvonaltervező felületek és egységes információs rendszer segítené a túrázókat.
Tapasztalat alapú fejlesztés
„Nem lehet csak térképekből és statisztikákból fejleszteni. A Pilis Bike olyan rendszer, amelyet az emberek élnek meg nap mint nap, ezért az ő véleményük a legfontosabb iránytűnk – mondta el Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője a felmérés jelentőségéről és a közösség szerepéről. “A most induló fejlesztési ciklusban minden javaslat mögött egy valódi használói tapasztalat jelenik meg, és ez mutatja meg, merre kell tovább mennünk. Ez a szemlélet komoly súlypontváltást jelent: a fejlesztések nem „felülről érkező” döntésekként, hanem a helyi közösség aktív részvételével formálódnak” – hangsúlyozta a szóvivő.
A következő évek fejlesztései a TOP Plusz program támogatásával valósulnak meg, és egyszerre célozzák meg az infrastruktúra bővítését, a szolgáltatások fejlesztését és az élményalapú turizmus erősítését. Új pihenőhelyek épülnek, meglévők újulnak meg, modern szervizpontok létesülnek, a P+B parkolók funkciói kibővülnek, és a digitális térképek, online útvonaltervezők is a mai igényekhez igazodnak.
A Pilisi Parkerdő emellett különleges közösségi névadási programot is indít. A frissen kialakított megállókat a látogatók szavazatai alapján nevezik majd el, amelyek a térség jellegzetes növény- és állatvilágára utalnak.
„A Pilis Bike fejlesztései nemcsak az utakról szólnak – hanem arról is, hogyan tudunk a közösség visszajelzéseire építve egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőt teremteni a természetben. Célunk, hogy az erdei kerékpározás a Parkerdő területén biztonságos, természetközeli és fenntartható élményt nyújtson minden látogató számára” – fogalmazott Kálmán Miklós pályázati és vállalkozási főmérnök.
A Pilis szerencsére egyszerre fejlődik szerkezetében, élményvilágában és közösségi hátterében, miközben az erdők védelme sem csorbul. A terület amellett, hogy az egyik legnépszerűbb hazai bringás célpont, egyre inkább mintaprojekt is. A Pilis Bike projekt tavaly 1.000.000.000 Ft európai uniós támogatást nyert el.
Hálózatosodás
A térségben zajló munka ugyanakkor nem független az országos szintű folyamatoktól. A kormány a Nemzeti Kerékpáros Stratégia keretében olyan fenntartható kerékpáros turisztikai hálózat kiépítését irányozta elő két éve, amely egyaránt szolgálja a természetet, a helyi közösségeket és a gazdaságot. A 2023-ban elfogadott stratégia célja, hogy a kerékpáros turizmus a jövő egyik legfontosabb, környezetbarát ágazata legyen, amely alacsony ökológiai lábnyommal működik, ugyanakkor jelentős gazdasági és társadalmi hasznot teremt. Ennek megvalósításához olyan országos terv készült, amely több szálon kapcsolódik össze: az infrastruktúra fejlesztése mellett hangsúlyos szerepet kap a digitális háttér, a szolgáltatások minőségének emelése és az élményalapú szemlélet.
A kormány céljai között szerepel, hogy a jelenleg sok helyen széttagolt, eltérő minőségű szakaszok helyett hosszú távon egységes, összefüggő és biztonságos hálózat jöjjön létre. Ebben kiemelt szerepet kapnak a természeti területeken kijelölt, a környezeti terhelést minimalizáló nyomvonalak, amelyek a fenntartható turizmus alapját jelentik. Fontos elem továbbá, hogy a hálózat olyan háttérszolgáltatás-rendszert kapjon, amely garantálja a kényelmet és a biztonságot: a kerékpárbarát szálláshelyek, pihenők és szervizpontok egységes minőségi követelményeknek feleljenek meg, a turisták számára pedig mindenhol elérhető legyen a megfelelő információ. A stratégia szintén hangsúlyozza a digitális összekapcsolhatóság szerepét, vagyis hogy a kerékpáros útvonalak, turisztikai tartalmak és helyi szolgáltatások egyetlen, áttekinthető rendszerben jelenjenek meg. Kérdés ebből mi valósul meg az elkövetkező 5 évben országszerte? A Pilisben mindenesetre komoly összefogással, tervezéssel sikerülhet.
