Egyre több édesanya neveli úgy gyermekeit, hogy a környezettudatosság természetes része legyen a mindennapi életnek. Nem csupán arról van szó, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vagy újrahasználható eszközöket választunk, hanem arról is, hogy ezek a döntések értékké válnak a családban. A gyerekek a szülők példáját követve tanulják meg, mit jelent a felelősség a környezetért – és hogyan lehet tudatos és örömteli életet élni, úgy hogy a bolygónkat sem terheljük. Ezt a kérdéskört beszéltük végig Nagy Rékával, azaz Ökoanyuval, akinek 23 ezer követője van a Facebookon, valamint Héda Veronikával, az Anyahajó Egyesület koordinátorával, akik nemrég egy uniós pályázatot nyertek a témában.
Az Anyahajó Egyesület „Felnevelni egy jobb világot – Anyaközpontok a fenntarthatóságért” című projektje éppen ezt a szemléletet támogatja. A szervezet több mint kétmillió forintos támogatást nyert a HAND, a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség által meghirdetett GEAR UP! program keretében, amely az Európai Unió támogatásával valósul meg. A projekt célja, hogy az anyák és családok eszköztárát bővítse a fenntartható, közösségi életmód megvalósításához, és erősítse a globális felelősségvállalást a mindennapokban.
Héda Veronika, az Anyahajó projekt koordinátora szerint a program középpontjában a közösségi tanulás, az inspiráció és a gyakorlati szemléletformálás áll. „Az Anyahajóban mindig is az a célunk, hogy az anyák ne maradjanak magukra a kérdéseikkel. A fenntarthatóság számunkra nem elvont fogalom, hanem mindennapi együttműködés, ahol megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, segítünk egymásnak, és amit lehet, megoldunk közösen” – mondja.
A projektnek köszönhetően az Anyahajó csapata támogatást kapott, hogy más szervezetek jó gyakorlatait ismerje meg, így elutaztak Krakkóba, ahol hasonlóan családokért dolgozó civil szervezetekkel találkoztak. A következő állomásuk Hajdúszoboszló, ahol a Hajrá Anyu! szervezet új központját látogatják meg. A program másik pillére a helyi közösségi élet erősítése. “Az Anyahajó Anyaközpont eddig is olyan tér volt, ahol kisgyermekes szülők találkozhattak. Most azonban az előadásokon, beszélgetéseken még nagyobb hangsúlyt kapott a környezettudatos gyereknevelés. “Ehhez könnyen tudtunk csatlakozni, mert az Anyahajó közösség egyik alapelve, hogy amennyire csak lehet, mindent egymás között oldjunk meg, ezzel csökkentve a fogyasztást és a pazarlást. Nem vásárolunk feleslegesen, inkább csereberélünk. Időről időre szervezünk ruhacserét felnőtteknek és gyerekeknek, a projekt részeként pedig tartottunk mosható pelenka börzét is. Havi rendszerességű programjaink közé tartozik a mosipelus klub és a hordozós klub hordozási tanácsadóval. Ezeken az alkalmakon a szülők feltehetik a kérdéseiket, megoszthatják nehézségeiket vagy akár bevált tippjeiket egymással. Sőt, kézbe vehetik, rápróbálhatják a babára azokat a pelusokat, hordozókat, amik az Anyahajóban szép számmal rendelkezésre állnak, majd ezeket igény szerint egy jelképes összegért ki is kölcsönözhetik. – meséli Héda Veronika. – Ezzel igyekszünk körforgásban tartani a jó állapotú holmikat, illetve segíteni az anyákat abban, hogy mielőtt megvásárolnának egy teljeses új mosipelus szettet, gyűjtsenek információt, szerezzenek saját tapasztalatot egy-egy kölcsöndarabbal, és ezután hozzanak meg egy tudatos vásárlói döntést.”
A ferencvárosi központban működik egy kisebb könyvtár is, amelyben főként gyermekneveléssel, fenntarthatósággal és ökotudatos életmóddal foglalkozó kötetek találhatók. A tagok rendszeresen szerveznek ruhavásárokat, adománygyűjtéseket és csereprogramokat, ahol mindennek új életet adnak.
A pályázat keretében ősszel természetes alapanyagú kozmetikumokat lehetett készíteni, sőt november 26-án könyvismertetőt is tartanak olyan gyerekkönyvekről, amelyek a mesék nyelvén segítik a családokat a globális-lokális összefüggések felismerésében és a fenntarthatóbb városi életmód kialakításában.
Első nagylánya születésétől kezdett Nagy Réka a fenntarthatósággal foglalkozni és hozta létre Ökoanyut. Ez a folyamat több mint 15 éve tart, de publikálni csak 2012-ben kezdett. Facebookon. Több mint 23 ezer követője van, Instagramon körülbelül 5 ezren követik, hét könyve jelent meg, ebből kettő bestseller, és van TikTok és hírlevele is. “Tudatosan nem „greenfluencerként” élek. Ez egy tudatos döntés volt részemről, hogy ne függjenek a bevételeim adott esetben olyan tartalmaktól, amelyekkel nem tudok egyetérteni. Nagyon sok más projektben is dolgozom, így nem mindig jut fókusz a közösségi felületeim menedzselésére. Ezek viszont már régóta megvannak és sok ember jön velem továbbra is azon az úton, amit én képviselek” – mondja.
Saját tapasztalataiból kiindulva hangsúlyozza, hogy az anyák formálják a jövőt, és a gyerekek már a kezdetektől megtanulhatják a fenntarthatóság alapjait. Számára az ökologikus életmód elsősorban gondolkodásbeli és szokásbeli változtatást jelent. Nem úgy képzeli, hogy ez kényszer, hanem tudatos döntés: a szülőknek komoly szerepük van abban, hogy ez természetes része legyen a család életének. Szerinte nem csak az anyáknak, hanem az apáknak is lehet és kell szerepe ebben. “Ezért gondolom azt, hogy a szülői háttér vagy keret nagyon jó és nagyon fontos előfeltétele lehet annak, hogy ezek a változások tartósak és a személyiségbe integráltak lehessenek. “
Réka tapasztalatai szerint nem lehet egyszerűen két csoportra bontani a világot: fenntarthatókra és nem fenntarthatókra. A cél inkább az, hogy mindannyiunk közös érdeke legyen a fenntarthatóság. “Persze sok olyan édesanyával is találkozom, akik érdeklődnek a téma iránt, de még nem indultak el az úton. Természetesen találkozom olyanokkal is, akiknek ez még mindig egy távoli kérdés és nem érzik, hogy ez érinti őket vagy a gyerekeiket.”
Az elmúlt években sokat dolgozott fiatalabb korosztállyal, gimnazistákkal, egyetemistákkal, és azt látja, hogy egyre többeket érint az éghajlatváltozással kapcsolatban kialakuló szorongás. Egyre több fiatal nő épp ezért nem akar gyermeket vállalni szerinte. Ugyanakkor azt is látja, hogy ez a szorongás olyan szempontból “betölti a szerepét”, hogy a szorongás egyik legjobb kioldója a cselekvés lehet. “Nagyon sok fiatallal találkozom, akik különböző módokon, különböző megoldásokkal ezt a szorongást cselekvésbe csatornázzák, és egymással is összefognak ezen a területen.” De, hangsúlyozza Nagy Réka, hogy nem vagyunk egyformák. Mindenkinek más az, ami ösztönösen vagy személyiségéből fakadóan könnyebben megy. Van, aki a konyhában tud környezettudatosan főzni, komposztot gyűjteni, van, aki az öltözködés kapcsán keresi az ökológikusabb megoldásokat, van, aki az erdőt járja, van, aki kertészkedik.
Szerinte a gyermekszületés sokaknál belépési pont. Ilyenkor más prioritások kerülnek előtérbe, és megjelenhetnek olyan szempontok, amelyek korábban nem. “A saját utam kapcsán gondolkoztam ezen párszor, és mindig meglepett, hogy vajon magunkért miért nem tudjuk megtenni sokan ugyanazokat a lépéseket, amelyeket a születendő vagy megszületett gyerekünkért megteszünk? Szerintem ez egy érdekes kérdés, mert ha magunkra is ilyen szeretettel tudnánk gondolni, akkor ezek a változtatások is hamarabb beépülhetnének az életünkbe. De ez csak találgatás.”
Sokan a politikusokat okolják a globális felmelegedés elleni harc gyengesége miatt.
Nagy Réka szerint nagyon fontos, hogy ne “valami elleni harcként” gondoljunk az éghajlatváltozásra, hanem egy “ ökologikusabb, igazságosabb világért való összefogásként”, amiért közösen tehetünk. Természetesen a politikusoknak is lehetne ebben jóval több szerepe, és a változások gyorsabban is bekövetkezhetnének és ez egyáltalán nem alábecsülhető szempont. Mindenki érzékeli az időjárási és éghajlati szélsőségeket, és talán mindannyian tudjuk, hogy fogy az időnk, amíg tehetünk valamit a felmelegedés ellen. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nem szabad várnunk a politikusokra, és ahol csak lehet, érdemes egymással összefogva bizonyos területekért dolgoznunk és kiállnunk. Szerintem ez is egy nagyon fontos pont, hiszen ezt is meg kell tanulnunk talán újra. De ez nem tompítja a mindenkor hatalmon lévők felelősségét a témában, hiszen az ő hatásuk sokszorozott lehene, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, az felelőtlenség” – vélekedik.
“Egy jobb világért elsősorban azzal tehetünk első lépésként a legtöbbet, ha megpróbálunk elképzelni egy jobb világot. Triviális feladatnak tűnik, mégis ritkán tesszük meg. Lehet ezt közösen is tenni, víziókat alkotva, de fontosnak tartom, hogy egyénenként is kezdjünk el erről gondolkodni, és kezdjük el a saját verziónkat, víziónkat kialakítani egy igazságosabb és ökológikusabb világberendezkedéssel kapcsolatban. Hiszen megvalósítani olyasmit tudunk, amiről már van elképzelésünk, hogy milyen lehetne. Amikor pedig valamilyen vízió kezd kialakulni a fejünkben vagy a lelkünkben, ehhez a vízióhoz tudunk cselekedeteket kapcsolni.”
Nagy Réka szerint nem biztos, hogy ez a vízióalkotás elsőre megy, hiszen először érdemes megérteni, hol vannak a problémás pontok. Ezért minden egyes lépés vagy cselekedet jó megoldás lehet. Úgy véli, hogy bármilyen első lépés érvényes, mert minden egyes lépéssel közelebb kerülünk a problémák gyökeréhez, és ha megtaláljuk a problémát, akkor kirajzolódhatnak a megoldási lehetőségek is. “Ha eleve megoldások oldaláról közelítünk, akkor könnyebben találkozhatunk a remény érzésével, amit nem szabad elengednünk.”
