Évente átlagosan 50 kilogramm kenyeret vagy péksüteményt fogyasztunk el, és nagyon is számít, hogy milyet: egyértelműen látszik, hogy változnak a kenyér fogyasztás trendjei. Persze az elmúlt években minden termék egyre drágább lett, de vajon ez a trend ősszel is folytatódik? Utánajártunk, mi várható a kenyérpiacon.
Idén jó búzatermésről számolt be Pikó Tímea, a Magyar Gabonaszövetség főtitkára. A 977 ezer hektáros vetésterületről hektáronként 5,5 tonnás hozam mellett összesen 5,4 millió tonna termést arattak. “A minőség tekintetében biztató a kép. A malmi minőségű búza aránya körülbelül
65 százalékra tehető, ami lényegesen jobb, mint a tavalyi, mindössze 20 százalékos arány”
– mondta el Pikó Tímea. A kedvező minőségi mutatókat a magas fehérje- és sikértartalom alapozza meg. Ugyanakkor a hektoliter-súly – ami a szemek tömörségét és ezáltal a feldolgozhatóságot jelzi – valamivel gyengébb lett a júniusi hőség következtében, mivel a kalászban a szemek részben „megszorultak”.
A Gabonaszövetség szerint a hazai malom- és sütőipar ellátásához bőven elegendő a rendelkezésre álló készlet. Az exportpiacon viszont nagyobb a verseny: az EU-s búzatermés 15 millió tonnával nőtt, ami fokozza a kínálati nyomást, ez pedig a magyar exportot nehezíti, hiszen a környező országokban – például Romániában, Szerbiában és Horvátországban – szintén jó termés született, és erős, versenyképes ajánlatok érkeznek ezekből az országokból. Jelenleg a hazai exportnál a keresleti és kínálati árak nem találkoznak, ezért az aktivitás visszafogott.
Septe József, a Pékszövetség elnöke szerint a kenyér árának alakulását több tényező határozza meg: az önköltség, a kereskedelmi árrés, valamint az áfa mértéke. Az önköltségre közvetlenül hat az alapanyagok – például a liszt, az élesztő és az energia – ára, a munkaerőköltségek, valamint az előállítás módja. A kézműves, vadkovászos vagy nagyüzemi gyártás eltérő költségszerkezetet eredményez, ami magyarázza, miért nem egységes a kenyér ára országosan. Az elnök ugyanakkor kiemelte, hogy a magas fehérje és sikértartalom jó hír a sütőiparnak, mivel a jó minőségű liszt elengedhetetlen a gyártóknak.
Arról is kérdeztük Septe Józsefet, hogy érződik-e változás a fogyasztási trendekben. “Az elmúlt tíz évben markáns elmozdulás történt: a kenyérfogyasztás egyenletes ütemben csökkent, miközben a péksütemények iránti kereslet nőtt. A két termékcsoport összfogyasztása azonban stabilizálódott, és jelenleg fejenként évi 50–52 kg körül alakul. A vásárlói döntéseket ma már jobban befolyásolja a minőség, az egészség és a fenntarthatóság: egyre többen keresik a hagyományos ízeket, a kézműves technológiával készült pékárukat, a bio alapanyagokat, valamint a speciális – például gluténmentes – étrendeknek megfelelő termékeket” – mondta el Septe József.
A Dunakanyar legnépszerűbb és több bolttal rendelkező péksége a Heim Pékség. Heim Endre ügyvezető lapunknak elmondta, hogy ősszel nem terveznek áremelést, mivel a liszt ára – úgy látják – inkább csökken. Ha mégis emelnek, az várhatóan decemberben történik és elsősorban a bérfejlesztés miatt. Ennek pszichológiai oka van: a vásárlók könnyebben elfogadják a decemberi áremelést, mintha ugyanaz januárban történne. A Heim Pékségnél ugyanakkor látványos fogyasztói trendfordulót figyelnek meg: az élesztő nélküli, vadkovászos kenyerek iránt rendkívül nagy a kereslet. A vásárlók a kiváló minőség, a kedvező élettani hatás, a karakteres íz és a hosszú eltarthatóság miatt választják ezeket a termékeket. Heim szerint a vadkovászos kenyér más típusú kenyerekkel nem is igazán összehasonlítható.
2025-ben a kenyér és a gabonafélék piaca egyszerre él meg kedvező és kedvezőtlen hatásokat. A hazai termés minősége javul, de a nemzetközi verseny és az időjárás okozta terméskiesés árnyomást hoz. A fogyasztói szokások egyre inkább a minőség és az élmény felé tolódnak, a pékek pedig kénytelenek ehhez alkalmazkodni – akár új termékekkel, akár árstratégiájuk finomhangolásával.
Az áremelkedés lassulására számít Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője is. Bár sokan a klímaváltozás problémájával magyarázzák az agrárium gondjait, a szakértő szerint az élelmiszerárak emelkedése ennél sokkal összetettebb probléma.
Az agrárárak májusig 17,3 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi árai júniusig 6,7 százalékkal, a fogyasztói árak pedig júliusig 6,2 százalékkal nőttek, miközben az általános infláció az Erste előrejelzése szerint 4,7 százalék marad az év végéig. “Ez ismét azt jelenti, hogy az élelmiszerek jelentős szerepet játszanak az infláció emelkedésében, az élelmiszeripar pedig egyfajta „hullámtörőként” működik és felfelé húzza az inflációt – mondta el Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője lapunknak. De tény, hogy tavasszal váratlan fagyok okoztak fejtörést a gazdáknak, aztán nyáron az aszály miatt lehetett aggódni. Az időjárás kedvezőtlen hatásai a leggyorsabban a friss zöldségek és gyümölcsök piacán éreztetik hatásukat – mondta el Fórián Zoltán. A KSH adatai szerint júliusban a friss gyümölcsök ára átlagosan 32 százalékkal, a friss zöldségeké pedig 8,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Más élelmiszerek esetében a klímaváltozás következményei hosszabb távon, főként a globális piacokon keresztül szivárognak be az árakba és hatást gyakorolnak a hazai élelmiszer-inflációra – tette hozzá Fórián.
Minden évben Kenyérversenyt rendez a Pékszövetség, amely az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, Szent István király napjához kapcsolódva a hagyományőrzés és a szakmai megújulás egyik legfontosabb rendezvénye. A verseny rangját emeli, népszerűségét mutatja, hogy az ország szinte minden tájáról érkeztek kézműves és nagyüzemi pékmesterek, hogy bemutassák legújabb terméküket.. A nevezők csaknem harmada első alkalommal indult el a megmérettetésen és majd 70 terméket neveztek a 3 kategóriában. A Szent István napi kenyér kategória nyertese a balmazújvárosi Alföldi Pajta kenyér lett, amely egy tönkölybúzából, hagyományos eljárással készített, kivételes beltartalmi értékekkel rendelkező kenyér. A díjnyertes kenyeret augusztus 18-20-án ismerheti meg a nagyközönség a Magyar ízek utcája rendezvényen, ahogy a többi nyertes péksüteményt is.
Az Erste vezető agrárszakértője szerint ugyanakkor a megváltozott éghajlati viszonyok csak egyike azoknak a tényezőknek, amelyek stratégiai újragondolásra kényszerítik a magyar agrárium szereplőit. A szakember szerint a gazdálkodás körülményeinek tartós és egyidejű változásai, mint például a munkaerőhiány, a romló jövedelmezőség vagy épp a támogatási reform, valamint a piaci értékesítési átalakulások, komoly kihívások elé állítják az agrártermelőket és az élelmiszer-feldolgozókat. Mindezt a klímaváltozás hatásai csak tovább erősítik nemcsak itthon, hanem külföldön is. Jelezte, hogy áremelkedés nemcsak itthon van. A nemzetközi tendenciák jól nyomon követhetők a FAO Élelmiszerár-indexén (FFPI), amely közel öt éve folyamatosan emelkedik. 2025 júliusában 130,1 pontot ért el, ami 2,1 pontos, azaz 1,6 százalékos havi növekedést jelent. Bár a gabonafélék, a tejtermékek és a cukor árindexe csökkent, ezt a hús és a növényi olaj árának emelkedése ellensúlyozta. A szakértő előrejelzése szerint a nemzetközi áremelkedés a következő hónapokban is folytatódik, bár mérsékeltebb ütemben.
A szakértő szerint mindeközben az agrárium és az élelmiszeripar számára némi lendületet adhatnak a mostanában lezáruló pályázatok. A nyertesek a támogatói okiratok birtokában megkezdhetik beruházásaikat, ami élénkülést hozhat az építőiparban, a hitelpiacon és a gépkereskedelemben. A következő időszakban tehát egyszerre kell alkalmazkodni a változó klíma és a
