A legnagyobb népsűrűségű területek nyilvánvalóan Budapest és Pest megye, a legritkábban Somogy megyében élnek.
Hajdú-Biharban a népesség több mint 80 százaléka városokban él, míg a legkisebb a városiasodás aránya Nógrád megyében.
Az elmúlt 24 év adatait lehet böngészni az alábbi ábrán. A tényleges szaporodás vagy fogyás a születések és halálozások, valamint a be- és elvándorlás számaiból adódik össze. Jellemző, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága évről évre fogy 5-8000 fővel. A nyugati megyék és főleg Pest megye lakossága növekszik. Budapest és Pest megye lakossága egy év alatt is sokat tud változni, elsősorban az agglomerációs mozgások miatt, e a keleti megyékből való beáramlás miatt is.
Országosan a népesség tényleges változása az elmúlt 24 évben minden évben negatív volt. Az évi nagy különbségek a be- és kivándorlás különbségéből adódnak. Ezt néhány hónappal korábban már részletesen bemutattuk.
Az öregedési index és az eltartottsági ráta is nagyban különbözik megyénként, de 2001 és 2024 között mindenhol drámaian növekszik. Az öregedési index a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában, az eltartottsági ráta pedig a 14 éves és annál fiatalabb és a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában.