A Zagyva folyó kotrása súlyosan károsíthatja az élővilágot – figyelmeztet a Greenpeace, miután természetvédők és civilek sorra emelik fel szavukat a mederrendezés ellen. Az országos üggyé vált beavatkozást a vízügy aszályvédelmi céllal indokolja, de szakértők szerint épp a természetes vízmegtartás lehetőségeit ássa alá.
Mederkotrási munkálatok kezdődtek a közelmúltban a Zagyva folyó környezetében. 2025. július 9-én egy ismert természetfilmes osztott meg képeket a közösségi oldalán arról, hogyan bolygatták fel a Zagyva élővilágát. Szendőfi Balázs bejegyzésében részletesen felsorolta, hogy a munkálatok – például az iszapkotrás – milyen állatfajokat sodorhatnak veszélybe. Több védett halfaj, mint a csíkfélék és küllők mellett kétéltűek, például békák, unkák és gőték, valamint hüllők, madarak és ritka szitakötők is érintettek lehetnek a beavatkozásban.
Az ismert természetvédő azt is felvázolta a posztjában, hogy Dérer István, a horgászszövetség alelnöke kezdeményezhette a Zagyva kikotrását, mert attól tartott, hogy a vízhiány veszélyezteti a Maconkai-tározót, amit a természetvédő szerint saját horgásztavaként kezel. Úgy gondolta, a kotrás felgyorsítja a víz beáramlását, így most a vízügy lényegében az ő érdekében végzi a munkát.
Szendőfi Balázs ominózus bejegyzése órák alatt országos témává szélesedett. Másnap megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot. A szervezet sajtóosztályától részletes tájékoztatást kaptunk a mederkotrás céljáról. Megtudtuk, hogy az igazgatóság a munkával a 02.07. Cserhát vízhiánykezelő körzetben lévő Zagyva-patak és vízrendszerén egy 13 kilométer hosszú szakasz engedély és szükség szerinti mederrendezését, fenntartási jellegű kotrását valósítja meg.
A patak mellett található állami tulajdonú Maconkai-tározóban az igazgatóság víztöbbletet tart, talajvízdúsítás céljából, illetve egyéb az alsóbb szakaszon jelentkező vízigények kielégítésére. A tározó vízkészletéből a kisvizes időszakokban például vizet biztosítanak a Heves Megyei Vízmű Zrt. számára is, hiszen a társaság az általa üzemeltetett vízkivétellel három településen, mintegy 15 000 ember ivóvíz ellátásához járul hozzá.
Közölték azt is, hogy a Maconkai-tározó vízkészletének biztosítása érdekében ezért szükséges beavatkozás, mivel az esetlegesen érkező csapadék mellett a Zagyva felsőbb részén található Mizserfai-tározóból vízleeresztéssel pótolható a hiányzó víztömeg egy része. A fenntartási munkák a két tározó közötti vízpótló útvonalat érintik. A nemzeti parkkal egyeztetve a patakon a kotrási munkákat csak fél szelvényben, illetve a védett állatok részére kijelölt búvóhelyek megtartásával végzi az igazgatóság. A vízügy szerint a beavatkozással érintett mederszakasz nem érint természetvédelmi védettségű, illetve NATURA 2000 területet.
Nem álltak le a munkával
A történtekre szinte azonnal reagált a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület helyi csoportja is. Állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy az év ezen szakaszában végzett mederkotrás súlyosan károsíthatja a természetet, mivel számos madárfaj ezekben a hetekben még a fiókáinak ad otthont a sűrű nádasban. Emellett számtalan védett állat – rovarok, kétéltűek, halak és például a mocsári teknős – élőhelyét is veszély fenyegeti. Felhívták a figyelmet arra is, hogy még azok az állatok is bajba kerülhetnek, amelyek fizikailag túlélik a beavatkozást, mivel élőhelyük megszűnik.
A szervezet ezért azt kérte, hogy a munkálatokat az illetékesek halasszák el legalább az őszi hónapokra.
A Madártani Egyesület Nógrád megyei elnökének nyilatkozata alapján 2025. július 16-án a Magyar Hang azt írta, hogy „a tiltakozás után leállította a vízügy a Zagyva kotrását”. Ez azonban nem felelt meg a valóságnak: éppen a cikk megjelenésének napján az Átlátszó stábja a helyszínen forgatott, ahol jól látszott, hogy a munkagépek aznap dolgoztak a Zagyva partján Bátonyterenye és Nemti között.
A lapnak nyilatkozó Szendőfi Balázs szerint ez csak a kezdet, és a jövőben országszerte hasonló természetkárosítások várhatók, hiszen egy május végi kormányhatározat értelmében minden hazai folyó, patak és csatorna érintett lehet. A rendelet 4,7 milliárd forintot különít el vízhiány elleni beavatkozásokra, amelyek során a minisztériumoknak a meglévő víztározó kapacitásokat kell maximálisan kihasználniuk.
Greenpeace: Egyértelmű, hogy természetkárosítás történt
Kérdéseinkkel megkerestük a Greenpeace Magyarország munkatársait is. Pribéli Levente, a szervezet Biodiverzitás kampányfelelőse részletesen kifejtette álláspontjukat a munkálatokkal kapcsolatban.
A humánökológus szerint Szendőfi Balázs egy természetkárosítást rögzített, bárminek nevezze a tevékenységet a vízügy. Az aszályvédelem egyik első lépése a természetközeli élőhelyek védelme kell, hogy legyen. A Zagyva nem egy csatorna, hanem egy folyó, olyan beavatkozásokra lenne szükség, amelyek természetesebbé alakítják. Erről is szól a természet-helyreállítás, melynek már az Európai Unió természet-helyreállítási rendelete is keretet ad.
„Egy ilyen beavatkozásnak az ökoszisztémákra azonnali pusztító hatása van, amikor egyrészt a növényzetben fészkelő madarak tojásait, fiókáit semmisíti meg a kotrás, másrészt olyan vízhez kötődő fajokat öl meg, mint mocsári teknősök és más hüllők, kétéltűek, illetve halak és rovarok (például szitakötők lárvái). Az ökológiai rendszer szintjén pedig nagymértékű átalakítást okoz, megváltoztatja az áramlási viszonyokat, valamint pillanatok alatt szünteti meg a növényzet adta árnyékolást. Ekkora bolygatás esetén ráadásul nagy tere nyílhat különféle inváziós fajok terjedésének is.”
-hangsúlyozta a szakember.
Pribéli Levente elmondta azt is, hogy a lassabban mozgó, vagy helyváltoztatásra képtelen élőlények vannak a legnagyobb közvetlen veszélyben. Például növények, valamint a már említett mocsári teknősök, madártojások és -fiókák, szitakötőlárvák, halak és társaik. Köztük számos védett faj ismert a területről (például díszes légivadász, réticsík).
Levente szerint a fő cél az lenne, hogy a különféle vízfolyások minél inkább természetközeli állapotúvá legyenek alakítva – újra. Az élővilágot nem az aszályvédelem elbontandó gátjának kellene tekinteni, hanem az aszály elleni küzdelem alapjának.
„Helyet kell találni a víznek a tájban, meg kell nézni, hogy a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadék hol terülhet el és szivároghat be a talajba. A vízfolyások kotrása nem aszályvédelmi, hanem sokkal inkább árvízvédelmi kérdés…A mélyítés vízelszívó, szárító hatással is járhat a környező talajokra. Ha viszont az ökológiai szempontokat is hangsúlyosan mérlegelve, természetvédelmi szakértőkkel egyeztetve az a döntés születik, hogy valahol (egyszerre sokkal rövidebb szakaszon egy vízfolyás esetében) mégis kotorni fognak, a legkevesebb az, hogy ezt a fészkelési, szaporodási időszakon kívül teszik” – mondta az ökológus, aki hozzátette, a vízügynek ez a beavatkozása a hatályos kormányhatározattal látszólag összhangban van, ám a szükséges aszályvédelmi lépésekkel nincs összhangban maga a kormányhatározat sem.
A kormányzat 4,7 milliárd forintot biztosított aszályvédelemre, de Pribéli Levente szerint úgy tűnik, ennek jelentős része kotrást, markolózást finanszíroz, átfogó aszályvédelmi stratégia nélkül.
„Az lenne a lényeg, hogy a vízfolyások “karbantartási” munkálatain túllépve az aktív helyreállítás, az aszály elleni védekezés több más formája is előtérbe kerüljön – többek között a vízigény csökkentése. A Zagyva-ügy egyik legfontosabb oldala az, hogy a Maconkai-tározó vízpótlásának gyorsítása a cél: nem közérdekből, hanem a hírek szerint Dérer István halgazdálkodásra jogosult érdekéből” – magyarázta a humánökológus.
A civilek természetesen nem adják fel a harcot, július 26-án például egy békés demonstrációt szerveztek a Zagyván, a Maconkai-tározó feletti szakaszon. A vízügy munkatársai jelenleg több helyen is végeznek mederkotrást az országban. A közelmúltban például a Gerje-pataknál is megkezdték a kotrást, de a természetvédelmi szakemberekkel folytatott párbeszéd hatására felfüggesztették a munkálatokat.
Megkerestük Dérer Istvánt, a Bátonyterenye-Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület elnökét is, de nem érkezett válasz a levelünkre.
Képek forrása: Szendőfi Balázs bejegyzésében található
