Több mint egy éve lépett életbe a visszaváltási díjas rendszer új hazai szabályozása, amely jelentős fordulatot hozott az italcsomagolások kezelésében. Bár a cél hivatalosan a hulladékcsökkentés és az újrahasznosítás arányának növelése volt, mégis az új visszaváltási rendszer úgy tűnik súlyos csapást mért a zöldebb többutas, újratölthető csomagolásokra. A fenntarthatóbb italcsomagolási formák kiszorulása számos környezeti és gazdasági következménnyel jár. A helyzetről kérdeztük a Humusz Szövetséget és a Mohu Zrt-t.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján a legtöbb kereskedelmi lánc – köztük a Lidl, Penny, Aldi, Coop – jelentősen csökkentette, vagy teljesen megszüntette a többutas, azaz újratölthető üvegek forgalmazását. A legtöbb helyre úgynevezett egyutas automatákat telepítettek, amelyek kizárólag az eldobható palackokat fogadják vissza. Ahol még elérhetők újratölthető termékek (pl. Piroska szörp, Varga bor), ott is csak az adott lánc saját forgalmazású palackjait veszik vissza.
2024 nyarára az újratölthető italcsomagolások helyzete enyhén szólva is aggasztó a Humusz Szövetség szerint. Ők már évek óta kongatják a vészharangot, hogy folyamatosan tűnnek el az újratölthető italcsomagolások a boltok polcairól. A visszaváltási díjas rendszer tavaly júliusi élesítése sem segítette, hanem inkább hátráltatta a környezeti szempontból előnyös többutas rendszer fennmaradását.
Manapság már kevés a pozitív példa. Ilyen például a Szikrai AG, amely elérte, hogy a Piroska szörpök minden típusa bármely MOHU-automatában visszaváltható legyen, függetlenül attól, hol vásárolták. Ez országos szintű, teljes körű együttműködés eredménye, amelyből más gyártók is tanulhatnának – mondta el Szabó György, a Humusz Nulla hulladék programvezetője.
A Varga Pincészet esetében részleges előrelépés történt: több boruk újratölthető palackban is elérhető, de a visszaváltás rendszere széttöredezett – nyilatkozta Szabó György. Az automaták csak azokat a címkéket ismerik fel, amelyek az adott láncban forgalomban vannak. A megoldás az lenne, ha minden címkét minden láncban elfogadnának – ehhez azonban egységes regisztrációra lenne szükség.
A kisebb borászatok és kereskedelmi márkák helyzete még nehezebb a Szövetség szerint. Ezek újratölthető üvegei szinte sehol nem válthatók vissza más láncban, így az üvegek hulladékként végzik. Csak a Spar régi, formafelismerős automatái jelentenek kivételt. A szakértők szerint egy közös üveg- és regisztrációs rendszerre lenne szükség, hogy az újratölthető boros palackokat ne dobják ki feleslegesen.
A legrosszabb helyzetben a sörgyárak vannak Szabó György szerint. A betétdíjas üvegek kiszorítása hosszú évek óta megfigyelhető, és mostanra az új rendszer sem ösztönzi őket a fenntartásukra. A visszaváltási díj csupán 25 forint, szemben az egyszer használatos palackok 50 forintos díjával. nem csoda, hogy a fogyasztók kevésbé motiváltak. Szakértők szerint az lehetne a megoldás, hogyha a gyártók közös NRW üveget vezethetnének be, és a díjat legalább 70 forintra emelnék.
Sajnos egyre több olyan üveg kerül a háztartási hulladékba vagy az utcára, amely elméletileg többször is használható lenne. Mindennapi látvány nyár eleje óta a közterületeken szanaszét hagyott újratölthető sörös és boros palackok szerteszét. Nagy forgalmú utcákon, tereken, vagy épp a Balaton mentén rengeteg az eldobott visszaváltható sörösdoboz, üdítős palack, vagy üveg. Vannak olyan helyek is, ahová a MOHU nem telepített visszaváltó automatákat. Ilyen például a Művészetek Völgye is, ahol a koncertek után bokáig lehet járni az amúgy 50 forintért visszaváltható sörösdobozokban, üdítős és ásványvizes palackokban.
A többutas rendszer visszaszorulása mögött jelentős mértékben gazdasági okok állnak. A 2024. július 1-jétől érvényes új szabályozás értelmében a gyártóknak szolgáltatási díjat kell fizetni minden forgalomba hozott italcsomagolás után – még akkor is, ha a csomagolás többször használatos, és azt nem a MOHU Zrt., hanem maga a gyártó gyűjti vissza és mossa újra. Az úgynevezett DRS díjrendszer súlyosan torzítja a választási lehetőségeket, mivel például egy liter ital eldobható PET-palackban: kb. 3 forint és ugyanez többutas üvegben: 24 forint/liter .
Vagyis a körforgásos üvegcsomagolás nyolcszor drágább, mint az eldobható műanyag palack. Mindez úgy, hogy a MOHU a többutas palackkal semmit nem csinál, hiszen azt nem ő, hanem a gyártó gyűjti vissza.
Ez az aránytalanság teljesen ellehetetleníti az újratölthető rendszer gazdasági működését. A Varga Pincészet például már jelezte, hogy a jelenlegi szabályozás mellett sokkal drágább számukra újratölthető palackot használni, mint egyszer használatos üveget vagy PET-palackot – áll a vargabor.hu oldalán.
Mindeközben persze az 50 forintos visszaváltás nagyon divatba jött. A kötelező visszaváltási rendszer indulása óta már több mint 2,5 milliárd italcsomagolás került vissza a rendszerbe – ez európai összehasonlításban is kiemelkedő tempójú felfutás – tájékoztatott Németh Dorottya a MOHU, pr account menedzsere. „Az egyutas italcsomagolásokra vonatkozó rendszer sikerességét jól jelzi, hogy idén nyáron már elértük a napi akár 10 milliós visszaváltási számot, a pünkösdi hétvégét követő kedden pedig rekordszámú, 15 millió csomagolást váltottak vissza.” Azonban ez a növekedés csak akkor lenne siker, ha közben a teljes hulladéktermelés csökkenne – vélekedik a Humusz. Ehelyett az tapasztalható, hogy az eldobható csomagolások dominanciája nő, az újratölthetőeké pedig gyakorlatilag eltűnik.
Ráadásul a jelenlegi rendszerrel a szén-dioxid-kibocsátás is növekszik és ez szembemegy az EU hulladékpolitikájának alapvető céljával, amely nemcsak a hulladékkezelést, hanem a klímavédelem szolgálatát is elvárja a tagállamoktól. A Zero Waste Europe és Reloop tanulmánya szerint egy egyutas csomagolási lánc sokkal több CO₂-t is kibocsáthat, mint egy többutas rendszer, abban az esetben ha többször is használják az üvegeket.
A Humusz szerint az egyik legnagyobb rendszerhibát a jogszabályi környezet ellentmondása okozza. Bár a többutas csomagolást elvileg itthon is támogatják, a jogszabály azonban önkéntesen választható megoldásként sorolja be – és ezt a „választhatóságot” nemcsak a gyártóknak, hanem a kereskedelmi láncoknak is biztosítja. Így történhetett meg, hogy több bolt teljesen kihúzta kínálatából az újratölthető csomagolásokat.
Mi lenne a megoldás? A szakértők szerint a díjrendszert úgy kell módosítani, hogy a többutas csomagolások költsége valóban alacsonyabb legyen, mint az eldobóké. Emellett a Humusz Szövetség szerint kötelező visszaváltást kellene előírni minden újratölthető csomagolásra, függetlenül attól, hogy melyik bolthálózat forgalmazza. Kereskedelmi oldalról pedig olyan automatákra lenne szükség, amelyek cimkefüggetlenül ismerik fel a palackokat. Az is egy fontos szempont – vélekedik Szabó György – hogy a kínálatot is úgy kellene bővíteni, hogy meglegyen a logisztikai támogatás az újratöltési folyamatokhoz, azaz az üvegek épségben megússzák a visszaváltást és újratölthetők legyenek. Természetesen fogyasztói oldalról is erősíteni kellene a többutas palackok filozófiáját, hogy a vásárlók környezettudatosabbak legyenek.
A Mohu ugyanakkor úgy vélekedik, hogy a jövő a körforgásos gazdaság felé mutat – ebbe a szemléletbe szervesen illeszkedik a visszaváltási rendszer. A cél az, hogy ahol igény van rá, ott minden technikai lehetőség adott legyen a többutas csomagolások visszaváltásához is. Németh Dorottya jelezte, hogy rendszer működésének alapja a kötelező termékregisztráció, amely biztosítja a többutas termékek pontos nyomon követését. A MOHU emellett speciális visszaváltási technológiákat is alkalmaz, például soft drop automatákat a kereskedelmi partnereknél. Ezek kíméletesen kezelik az üvegeket, így azok alkalmasak maradnak az újrafelhasználásra.
„A többutas palackok túlnyomó többségében a vendéglátóhelyeken kerülnek forgalomba, a rendszer azonban nyitott arra, hogy a kiskereskedelem is egyre nagyobb arányban kapcsolódjon be ezek visszavételébe, ha erre fogyasztói igény mutatkozik. A cél az, hogy minél több ilyen körforgásban tartható csomagolás jusson vissza a gyártókhoz, és ismét ital kerülhessen bele.”
Nálunk a többutas csomagolások darabszámának aránya tavaly csak 0,3 százalék volt a G7 cikke szerint, míg Németországban már most 43 százalék. Ott nem állami koncesszióban, hanem szakmai szervezetek által működik, nonprofit módon. További jó példákért nem kell messze menni – sorolja a Humusz. Európában elsőként írt elő kötelező érvényű célértékeket az újratölthető italcsomagolásokra vonatkozóan Ausztria. Az osztrák nemzeti hulladékgazdálkodási törvény keretében kötelező kvótákat határoztak meg a kiskereskedelemben értékesített újrahasználható csomagolások arányára vonatkozóan. Ennek mentén 2025-re 25%-os követelményt írtak elő, ami 2030-ra minimum 30 %-os szintig emelkedik. Egy ilyen jogszabály hazánkban is egészen biztosan cselekvésre késztetné a piaci szereplőket. A cél már meg van. A Mohu nyilatkozata szerint ennek előmozdításához jelentős segítséget nyújt az Európai Unió új csomagolási rendelete. A jogszabály konkrét célokat fogalmaz meg: 2030-ra a legalább 10%, míg 2040-re 40% kell, hogy legyen a többutas csomagolások aránya.
Bár a visszaváltási díjas rendszer célja nemes volt, a Humusz szerint jelenlegi formájában nem ösztönöz, hanem büntet minden környezetbarát megoldást. A többutas rendszer kiszorulása nemcsak hulladékgazdálkodási, hanem klímavédelmi és gazdaságpolitikai probléma is. Ha most nem történik korrekció, Magyarországnak néhány éven belül a nulláról kell majd visszaépítenie a fenntartható italcsomagolási rendszert.
