Hogyan csökkentheti az energiaszegénységet Budapest új épülettipológiája?

A Budapesti Klímaügynökség és a F4STER Zrt. a BME és az Óbudai Egyetem építész kutatóinak közreműködésével elkészítette Budapest új épülettipológiáját. Az átfogó tipológiai besorolás célja, hogy a város jövőbeli energiastratégiája és felújítási programjai hatékonyan és célzottan valósulhassanak meg.

Az ország lakásállományának egynegyede, közel egymillió lakás Budapesten található. E 64 millió négyzetméter nagyon vegyes állapotú, de jelentős része korszerűtlen, energiapazarló.  Fél éve működik a Budapesti Klímaügynökség, melynek  fő feladata, hogy szakértői támogatással, pénzügyi konstrukciókkal és egyablakos tanácsadással segítse a budapestiek épületenergetikai törekvéseit.  A Klímaügynökség március 5-i sajtóeseményének fő témája Budapest lakóépület-állománya volt, a jövőbeni felújítási programok lehetőségei és kihívásai műszaki szempontból. Emellett bemutatták a Budapest CARES program eredményeként létrejött új, 32 kategóriából álló budapesti épülettipológiát, amely segíti a célzott felújítási programok tervezését, és fontos pillére a város jövőbeni energiastratégiájának.

Podcastunk a Budapesti Klímaügynökség március 5-i sajtótájékoztatóján készült.

Akiket hallunk:

Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője;
Dr. Hartmann Bálint, a F4STER Zrt. ügyvezetője;   
Wertán Zsolt, az Enviroduna Kft. ügyvezetője;
és Csoknyai Tamás, a BME tanszékvezetője.

Minden épületkorszerűsítés egyedi kihívásokat rejt magában, ami nehezíti a nagyléptékű szakpolitikai beavatkozásokat. “Bár egyetlen pont olyan épületet sem fogunk találni a városban, amely az újonnan megalkotott tipológiában szerepel, ez az általánosítás lehetőséget ad arra, hogy a hasonló tulajdonságú épületeket összevontan kezeljük, ezáltal pedig világos prioritásokat állítsunk fel” – mondta Hartmann Bálint, a F4STER Zrt. vezetője. A kategorizálás alapján elemezhetővé válnak a háztartások energiafelhasználási szokásai, és modellezni lehet a felújítási programok szén-dioxid- és energiamegtakarítási potenciálját, valamint ezek környezeti és gazdasági hatásait.

Fókuszban a panelházak

A budapesti lakásállomány 22 százaléka panelházakban van, több mint kétszázezer lakással és majdnem hétezer épülettel. A panellakások egységes szerkezeti elemekből épültek, így felújításuk költséghatékonyan megoldható. A nagyméretű épületek miatt kisszámú projekttel is nagyszámú lakás korszerűsíthető. “Ráadásul a legtöbb panelház távhőre van kapcsolva, ami hosszútávon fenntartható energiafelhasználást tud biztosítani” – tette hozzá Csoknyai Tamás, a BME tanszékvezetője. 

Budapesti Zöld Panelprogram: 5 milliárd forintos támogatási alap

A Fővárosi Önkormányzat által alapított Budapesti Klímaügynökség idén kezdi el a Budapesti Zöld Panelprogram lebonyolítását, amely kifejezetten ipari technológiával épült társasházak energiahatékonysági felújítását célozza. Ennek keretében ipari technológiával épült társasházak felújítása történhet meg, melyhez a főváros a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre.

Ámon Ada, a Klímaügynökség vezetője kiemelte, hogy a program során kiemelt hangsúlyt fektetnek a műszaki minőségbiztosításra és a részletes tervezésre az energiahatékonysági potenciál maximalizálása érdekében. A számításokkal kimutatott energiamegtakarítási potenciál kiaknázásához elengedhetetlen, hogy a felújítási projektek gondos műszaki ellenőrzés mellett valósuljanak meg.

A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője
Dr. Hartmann Bálint, a F4STER Zrt. ügyvezetője
Csoknyai Tamás, a BME tanszékvezetője
Ámon Ada,Csoknyai Tamás, Dr. Hartmann Bálint Wertán Zsolt
Olvasnál még hasonló cikkeket? Iratkozz fel hírlevelünkre!
Tetszett a cikk? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
Oldal Tetejére