A Bükk-fennsíkon elhelyezkedő töbrök környezetükhöz viszonyított hideg mikroklímájának kutatása nem újkeletű. Az elmúlt évszázadban több esetben is időszakos mérések útján próbálták meghatározni az úgynevezett hideg-légtó jelenség térbeli és időbeli viselkedését a töbrökben. Két kutató vezetésével folynak vizsgálatok jelenleg a fennsíkon, Dobos András geográfus a tekintélyes méretű Mohos-töbörben tevékenykedik, míg Kerékgyártó Róbert a Vörösmeteor-töbörben végez méréseket.
Inkább meghallgatná? Nyomja meg a lejátszás gombot!
| Néhány szakkifejezés magyarázattal Töbör: kisebb, tölcsér alakú (víznyelő) gödör, mélyedés. Léghőmérsékleti inverzió:a légrétegek fordított sorrendű rétegződése, amikor a felszínközeli légrétegek hőmérséklete a felszín felé csökken. Csapdázódik: megreked a lefolyástalan töböraljban és felhalmozódik Albedo: az adott felszín besugárzással szembeni visszaverődési mutatója |
A Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézete 2022-ben bocsátott Dobos András rendelkezésére egy automata meteorológiai mérőállomást. Ezt az állomást a Zsidó-réti Mohos-töbörbe telepítették, amely a Bükk fennsík legnagyobb kiterjedésű töbre. A terület mikroklímarendszerét vizsgálják, amelynek az egyik minimumpontja a Mohos-töbör dupla aljzata. A terület fokozottan védett természetvédelmi zóna, így rendkívül óvatosan kell eljárni a Bükki Nemzeti Park területén.
„Az állomás a nemzetközi meteorológiai sztenderdek szerint lett telepítve a Mohos-töbör aljában, 2022 nyarán. Emlékszem, nap közben borzasztó meleg volt, 30 fok felett dolgoztunk a tűző napon és nagyon izgultunk, lesz-e kellő térerő az állomás adatátviteléhez. Lett. Az első éjszakáján -4,2 °C-os minimumhőmérsékletet rögzített az állomás a felszín felett 2 méterrel. Ekkor már sejtettük, ami eddig is nyilvánvaló volt, nagyon érdekes időszak indult el a fennsíki mérések történetében”
-mesélte a kutató a Zöld Hangnak.
András hangsúlyozta, hogy a klimatikus távlatú mérésekben Kerékgyártó Róbert és csapata úttörőnek számít a fennsík tudománytörténetében, hiszen 2009-óta állandó méréseket folytatnak a Vörösmeteor-töbörben. A tudósok kiváló szakmai és baráti kapcsolatot ápolnak, a mért adatokat folyamatosan kicserélik egymással, valamint közös publikációk is születtek már.
Dobos Andrással, a Mohos-töbör mikroklímakutatás vezetőjével beszélgettünk a bükki töbörben mért hihetetlen értékekről, és arról, minek köszönhető, hogy a terület a Kárpát-medence egyik leghidegebb pontja.
Mi a mérések célja?
A Zsidó-réti hideg mikroklímarendszer léghőmérsékleti anomáliaszintjeinek bemérése, ezen belül pedig a Mohos-töbör töböralji területének hosszú távú monitorozása. Fontos leszögezni, hogy a méréseknek nem célja a rekordok hajszolása.
A Bükk-fennsík az ország leghidegebb, nem lakott területe. A nemzeti mérőhálózattal azonban, a két mérőhálózat eltérő telepítési elveinek köszönhetően nem egyenesen összehasonlítandó, igaz ez akkor is, ha a hivatalos mérőhálózat egyes tagjai is mikroklimatikus hatásoknak vannak kitéve.
Kis mértékben a lakókörnyezetünk időjárásának értelmezése is mikroklíma. Ezért is fontos, hogy ismerjük a környezetünk klímamódosító hatásait, melyek a nagytérségi időjárási trendeket mikroklímává alakítják, így jelentős eltéréseket okozva egy inhomogén környezetben.
Kik segítenek a munkában?
Az ideiglenes mérési pontok infrastruktúráját egy régi jó barátommal terveztük és nyomtattuk ki 3D technológiával, a meteorológiai állomást és annak szoftveres hátterét pedig a Miskolci-Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézete biztosítja a kutatás részére. Egyedül bonyolítom le a kutatás méréseit és az adatok feldolgozását, publikációit. Ennek ellenére a családom és barátaim sokszor besegítenek a terepi munkában vagy annak dokumentációjában. Ezért nagyon hálás vagyok.
Milyen tevékenységeket jelent a kutatás a gyakorlatban?
Gyakorlatilag a zárt depressziók (töbrök) mikroklímájának jelensége a geográfia és meteorológia mezsgyéjén billeg. Így a módszertani megközelítés is egy egyveleg. Dióhéjban: a kutatás támaszkodik a helyszínen mért meteorológiai adatokra, és a mért adatok által épített mikroklímamodellek segítségével számított adatokra. A modell algoritmus egy nagy felbontású felszínmodellre fut le és számítja ki a Zsidó-réti kutatási terület mikroklimatikus trendjeit annak léghőmérsékleti eloszlását illetően. Így a termális és látható fény tartományában, valamint a 9 darab, más anomáliaszintre reprezentatív mérési pont által rögzített in-situ adatok képezik a becslő térinformatikai modellekkel lelkét.
Ezek az eredmények tudományos folyóiratokban jelennek meg, azonban a Mohos-töbör mérőállomás adatainak megosztására egy külön facebook oldalt üzemeltetünk, hogy az érdekesebb mért eredményeket eljuttassuk a téma iránt érdeklődőkhöz
Van-e összefüggés a klímaváltozás és a töbrök mikroklímája között? Kimutatható-e a bükki töbrök mikroklímájában változás az utóbbi években?
A töbrök mikroklímarendszere derült, szélcsendes éjszakákon képes markánsan érvényesülni, illetve addig, amíg a töbörben kiépült hőmérsékleti inverziót valamilyen külső légköri tényező (szél, felhőzet) vagy az érkező napsugárzás fel nem számolja.
A klímaváltozás iránya és mértéke egy hasonló jellegű mikroklímarendszer átlagértékeit eltolhatja, de maga a mikroklímajelenség végbemenetele a pillanatnyi időjárási tényezőktől függ. Például időjárási frontok idején magasabb minimumhőmérsékletek alakulhatnak ki a töbrökben, mint egy nyugodt, derült, szélcsendes, de regionális átlagban az átlagosnál melegebb időszakban.
Előbbi esetben nem jellemző a töbör mikroklímarendszerének érvényesülése hiszen a nagytérségi dinamika felülírja a mikroklímarendszert, utóbbiban pedig várhatóan ki fog épülni a hideg légtó. Ebből adódóan létrejön a léghőmérsékleti anomália, azaz a környezeténél jóval hidegebb hőmérsékleti tartományba fog süllyedni a mikroklímarendszeren belül tapasztalható hőmérséklet. Így a jelenség kitettsége a légköri dinamika irányába számottevő.
Az általunk folytatott mérések azt jelzik, hogy a fennsík töbreinek mikroklímája nem a nagytérségi trendek mentén fog változni, hanem autonóm módon, melyet nagyban befolyásolnak a helyi terepadottságok, például az erdősülés mértéke.
2022 augusztusában például egy anticiklonális időszakban a hónap legmelegebb (+31,6 °C) és leghidegebb (-0,3 °C) hőmérséklete 12 órán belül került rögzítésre a Mohos-töbörben. Statisztikailag ez nyári, hőség és fagyos napot is jelent ugyanazon napon.
De példaként hozható az elmúlt november anticiklonális jellege, amikor az alacsony légköri dinamikaszint mellett viszonylag hideg és száraz légtömegek érkeztek a Kárpát-medence fölé, melyek kedveztek az éjszakai kisugárzásnak.
2024 novemberében minden nap fagyott, 24 alkalommal állt be -5 °C alatt a napi T-min., valamint 20 alkalommal -10 °C (zord nap) és 10 alkalommal -15 °C alatt, -17,2 °C-os havi minimum mellett.
Rendkívül összetett, soktényezős rendszer ez. És sok olyan felszínközeli légrétegeket érintő fizikai jelenség megy vége, amelyet még nem tudunk mélységeiben értelmezni.
Mi okozhatja a töbrökben a rendkívül alacsony hőmérsékletet?
A domborzatilag zárt medencék sajátos mikroklímarendszere abból adódik, hogy derült szélcsendes éjszakákon, amikor a felszín kisugárzása erős, a felszín felett nagy mennyiségű hideg levegő képződik. Ez a jelenség eddig bárki számára ismeretes lehet, a talajmenti fagyesemények okozója.
A területen azonban a jó kisugárzó felszíni közeg mellett maga a domborzat az, ami az eseményt, tehát a hideg légtó kiépülését lehetővé teszi.
A felszín közelében képződő hideg légtömegek gravitációs úton a terület mélyfekvésű területei felé mozdulnak el, ahol a lefolyástalan, zárt medencék alsó zónáiban csapdázódnak, és elkezdenek felhalmozódni. Így a hideg levegő, mint a víz az úszómedencét, feltölti a töbröket, és több méter magasságban is bemérhetővé válik az inverzió.
A zárt medencékben, így a töbrökben tapasztalható hideg léghőmérsékleti anomália oka röviden az, hogy derült, szélcsendes éjszakákon a töbör áramlástani rendszerén belül keletkező hideg, sűrűbb légtömegek a terület alacsonyabb fekvésű területei felé áramlanak, ahol felhalmozódnak. Több méter magasan feltöltik esetünkben a Zsidó-réti mikroklímarendszert, amelyen belül a Mohos-töböralj számít a leghidegebb pontnak.
És bár mikroklimatikus léptéket alkalmazunk, a hideg anomália jelenléte a zsidó-réti mikroklímarendszeren belül nagyjából 300 000 négyzetméter. A hideg légtó tehát ideális körülmények között prózaian fogalmazva elborítja a Zsidó-rétet, néhány száz méteres vízszintes távolságon belül akár 20-25 °C-os léghőmérsékleti különbségeket okozva a felszín felett 2 méteres mérési magasságban. Ezek az anomáliák azonban nem korlátozónak a nyári évszakra, sőt a téli félév hótakarós időszakaiban a megváltozott albedónak köszönhetően a jelenség hatványozódhat.
Milyen eredményei vannak eddig a kutatásnak?
A Mohos-töbör és a Bükk-fennsík mért értékeit a nemzetközi közösség is aktívan nyomon követi. A Mohos-töböralji pont több esetben is volt már a Kárpát-medence leghidegebb pontja, országosan többnyire a leghidegebb.
Így a mérés helyének megválasztása reprezentatívnak tűnik a zsidó-réti mikroklímarendszer szélsőségeit illetően. Számos szakcikk jelent meg a kutatás részeredményeivel, és jelenleg is készülnek tanulmányok. A kutatás facebook oldalán a napi mért adatokon felül megjelennek a havi, évszakos és éves összefoglalók is. Maguk a mért értékek nem a kutatás eredményei. Mi csak rögzítjük ezeket az adatokat, és nem is szeretnénk, ha a közvetlen mért értékekkel asszociálnák a kutatást.
A kutatás eredménye ideális esetben az lehet, hogy ráirányítja a figyelmet a mikroklímarendszerek létezésére és a Bükk-fennsík kiemelkedő értékére.
Hogyan fejlődhet tovább a kutatás? Milyen jövőbeni feladatai lesznek a területen?
A további mérések mindenképpen valamiféle kollaboráció részeként képzelhetőek el. Nagyon szeretnénk, ha a nemzetközi mintaterületeket magába foglaló kutatási szakasz létrejönne és komplexebb képet kapnánk a zárt medencék hideg mikroklímájának viselkedését befolyásoló paraméterek egyvelegéről. Az ide vezető út még nagyon hosszú, ami látszik, hogy sok számítási kapacitásra és fagyoskodva eltöltött percre van még a mikroklímakutatás aktív, sokszor önkéntes alapon működő tudományos közössége attól, hogy a jelenségről tisztább képet adjunk. Ám az alapjelenségről egyre többet tudunk.
A jelenleg zajló kutatási eredményekkel jól korreláló térinformatikai modellek nagy hatékonysággal alkalmazhatóak például mezőgazdasági területek fagyérzékenységének, egyéb mikroklimatikus viszonyainak feltérképezésére. Így a kutatásnak már a civil szférában is alkalmazott eredményei vannak.
fotók: Berentés Ágnes és Farkas Réka
