Mai témánk eléggé csípős. Ellátogattunk a nemzeti szúnyoglaborba, ahol kiderült, hogy miért kell óvatosan lecsapni őket, hogy mi az a kézi aspirátor, hogy hogyan „működik” a szúnyog, mint vektorszervezet, hogy a klímaváltozás hogyan kedvez a behurcolt ázsiai szúnyogfajoknak, hogy hogyan működik a tojáscsapda, és a szúnyogtenyésztés, hogy mik a kémiai szúnyogirtás problémái, és miért kellene átállni a biológiai gyérítésre, és hogy milyen vérkonzerv kínálat van a tenyésztőlaborban.
Hazánkban 50 csípőszúnyog-faj őshonos, és ma már három behurcolt faj is megtelepedett: Európában három olyan ázsiai eredetű fajt tartanak számon, amelyek a kontinensen gyorsan és széles körben képesek voltak elterjedni, megtelepedni. Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog az elmúlt 10 évben Magyarországon is megjelent, terjedésük körülményeit az országban folyamatosan monitorozzák. Ezen inváziós fajok jól alkalmazkodnak az új környezethez, az ember által létrehozott lehetőségeket is jól kihasználják, így például elsősorban a házak körüli kis vízgyülemeket keresik fel szaporodás céljából, jól tűrik a nyári kánikulát, szárazságot, így akár napközben is csípnek. Hogy mit tudunk róluk, és milyen titkokat rejt a virológiai nemzeti laboratórium?
A PTE Természettudományi Kar adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja, a Virológiai Nemzeti Laboratórium Betegségvektor és Betegségökológia Kutatócsoport vezetője, Dr. Kurucz Kornélia kalauzolta a virológiai nemzeti laboratóriumában Szilágyi Lászlót.
Amiről még szó esik a beszélgetésben:
Korábban a Dengue vírus által okozott járványra kellett figyelnünk, vagy a chikungunya-vírus https://hu.wikipedia.org/wiki/Chikungunya-l%C3%A1z okozta járványra, melyek az inváziósfajok európai megtelepedéséhez köthetőek. Most kibővült a kör: megjelent az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog, és a koreai szúnyog.
Fontos lenne a megelőzés, de az társszervek összefogása a monitorozó kutatókkal ma Magyarországon még gyerekcipőben jár.
A nyugat nílusi láz vírusát a közönséges, vagy házi szúnyog, alias dalos szúnyog is terjeszti, lásd 2018-as járvány.
Miért fontos közösség bevonása a monitorozásba EU-mosquitoalert programban (https://www.mosquitoalert.com/en/)
