Szijjártó Péter nem mond igazat, amikor az előírások betartásáról beszél.
„Minden akkumulátorgyár a legszigorúbb előírásokat betartva épül Magyarországon” – állította Szijjártó Péter 2023 májusában, ékes példáját adva annak, mennyire bízhatunk a külügyminiszter igazmondásában.
A valóság az, hogy az akkuipar szereplői – az illetékes hatóságok támogatásával – többnyire három módon viszonyulnak a környezetvédelmi, munkavédelmi, építési, tűzvédelmi, iparbiztonsági előírásokhoz és engedélyekhez:
- azt mondják, nincs is rájuk szükség,
- ha mégiscsak kötelező, és egyáltalán megkérik, azt csak utólag teszik,
- megkapják az engedélyeket úgy is, hogy nem felelnek meg az előírásoknak.
A (most még) legnagyobb hazai akkugyár, a gödi Samsung SDI esetében mindháromra találunk (nem is egy) példát, de az akkuipari hulladékokat kezelő cégekről is többször kiderült, hogy a törvények felett állnak.
A szabálysértéseknek, határidőtúllépéseknek sosincs érdemi következménye, ha egyáltalán kiszabnak valamilyen bírságot, annak összege a cégek bevételéhez viszonyítva szabad szemmel láthatatlan.
Gödön akkumulátorcellákat és modulokat állítanak elő, évi több ezer tonna veszélyes, nehézfémtartalmú alapanyagot, elektrolitot és oldószert felhasználva. Az üzem 2018 óta működik és közben folyamatosan bővül. A Pest Megyei Kormányhivatal az építési engedélyek kiadása során több alkalommal is azt állapította meg, hogy környezeti hatásvizsgálatra nincs szükség. Végül 2020-ban írták elő a környezethasználati engedély megszerzését, de akkor sem az akkumulátorgyártás, hanem az újonnan építendő üzemrészekhez szükséges, 50 MWth hőteljesítményt meghaladó méretű kazánok miatt. A Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület és Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója nyomozásából derült ki, hogy bár a kazánok 2022 végén már biztosan működtek, és erről a hatóság is tudott (sőt, a kéményekhez ki is adta az engedélyeket), csak 2023 júniusában kötelezte a céget teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat lefolytatására.
Bár az eljárás során a hatóság számos hiányosságot tárt fel (nem beszélve a lakosok által az online közmeghallgatásra beküldött, de megválaszolatlanul hagyott észrevételekről), a 10 évig érvényes engedélyt 2023 decemberében kiadták. Tették ezt annak ellenére, hogy abban megállapítják, hogy a gyár a zajkibocsátási határértékeket nem tartja be, a talajvízmonitoring még mindig csak a csapadékvízgyűjtő medence körül épült ki, a hulladékgazdálkodási terv, illetve a beadott hulladékgazdálkodási dokumentáció nem megfelelő, a vízfelhasználást pedig gyakorlatilag nem is vizsgálták. A pótlásra különböző határidőket szabtak meg – ezek közül az első, a január 8-án beadandó zajtérkép nem készült el, úgyhogy a leadási dátumot egész egyszerűen meghosszabbították.
Olyan ez, mintha én jogosítvány nélkül vezetnék, mert a KRESZ-kérdéseknek csak a 60 százalékára tudtam válaszolni – az autópályán engem megállító rendőr pedig azzal engedne el, hogy azért jövő hónap végéig legyen meg az a vizsga. Majd egy hónap elteltével – mivel még mindig csak 65 százaléknál tartok – kapnék még 4 hét haladékot, de természetesen közben nyugodtan autózhatnék tovább.
A gödi Samsung annak ellenére minden esetben megkapja a soron következő katasztrófavédelmi engedélyt, hogy számtalan esetben megszegi a veszélyes anyagok tárolására, a munkavédelemre, az iparbiztonságra vonatkozó szabályokat, használatbavételi engedély nélküli üzemrészekben folytatja a gyártást, és mindezekért az illetékes hatóságok csak jelentéktelen, 1-4 milliós bírságokat szabnak ki, még olyan esetben is, amikor súlyosbító körülményként veszik figyelembe, hogy a cég a szabálytalanságot több éven keresztül, többszöri elmarasztalás és utóellenőrzés ellenére sem szüntette meg.
4 millió forint tűzvédelmi bírságot szabtak ki 2022-ben, egy legalább 100 dolgozó veszélyeztetésével járó szabálytalanság miatt, súlyosbító körülményként beszámítva a korábbi ismétlődő jogsértéseket – abban az évben, amikor a cég nyeresége 30,8 milliárd forint, óránként 3,5 millió volt. Ehhez képest a gyorshajtási bírság legkisebb összege 39.000 forint, a nettó havi átlagkereset tizede – tehát egy átlagos magyar állampolgárnak több mint két napot kell dolgoznia azért, hogy ezt be tudja fizetni. És hol van egy egyszeri 10 százalékos sebességtúllépés 100 ember folytatólagos veszélyeztetéséhez képest?
A SungEl akkuhulladék-feldolgozó bátonyterenyei üzemében történt robbanás után kiderült, egy engedély nélkül üzemeltetett berendezés okozta a katasztrófát – ez az az üzem, ahol az ellenőrök rosszul lettek a bejárás során, bőrkiütést, torokkaparást tapasztaltak magukon. A cég botrányos működése nagy sajtóvisszhangot váltott ki, a Párbeszéd – ZÖLDEK pedig tiltakozást szervezett a városban, így az üzemnek végül felfüggesztették a működését. Önmagában jó, hogy a felelőtlen üzemeltetésnek végre lett következménye. Ugyanakkor továbbra is foglalkoznunk kell a témával, mert a gödi Samsung selejtes akkujait ők dolgozták fel, és a gyár annál többet nem is köt senki orrára, mint hogy a SungElnek adja át ezt a típusú veszélyes hulladékot – ami azóta is ugyanakkora, sőt növekvő mennyiségben keletkezik, csak nincs olyan engedéllyel rendelkező telephely, ahol tárolni vagy feldolgozni lehetne, de a gyárban sem maradhat.
Az Éltex salgótarjáni telepén 600 tonna akkuhulladékot tároltak szabálytalanul, engedély nélkül a szabadban, értelemszerűen tűzvédelmi berendezések nélkül – erre azután derült fény, hogy egy oda tartó kamion a kigyulladt a belvárosban. Bár az oltás 10 órát vett igénybe, a hatóságok szerint a használt autóakkuk nem veszélyesek, ezért a cégre kiszabott tűzvédelmi bírságok minimális mértékűek. A cég mocsai telephelyén az ott tárolt 83 tonna nehézfémtartalmú, toxikus hulladék besorolási kódját meghamisították.
A bírságok, engedély nélkül folytatott tevékenységek, jogsértések, akár halálos balesetek listáját szinte vég nélkül folytathatnánk, a magyar állam ugyanakkor nem szigorítja, hanem könnyíti az amúgy sem acélos szabályozást.
Egy 2023 szeptemberében született kormányrendelet alapján immár se megbüntetni, se bezáratni nem lehet a környezetszennyező cégeket, ha azok környezetvédelmi hatósági szerződést kötnek. Bár a tiltakozásokat azzal ütötték el, hogy ez csak a kohászati üzemekre fog vonatkozni, a végül megjelent végrehajtási utasítás csak az akkugyárak esetében zárta be a kiskaput, az akkuhulladékkal felelőtlenül bánó cégekkel kivételezhetnek a zöldhatóságok.
Az idei év sem indul jól: a Párbeszéd – ZÖLDEK listavezetőjének, Jávor Benedeknek a közadatigényléséből tudtuk meg február elején, hogy az Alsózsolcáról lakossági ellenállás miatt továbbálló sóskúti akkumulátorbontóhoz még az engedélykérelmet sem adták be az illetékes hatóságokhoz – ugyanakkor a helyi polgármester nyilatkozata szerint “a kormány már eldöntötte, hogy lesz akkumulátorbontó, és kész”, sőt, a cég nem tett le az eredeti helyszínről sem. Debrecenben a CATL beruházása rendületlenül halad előre, a cég toborzó és imázsjavító kampányt indított, és új katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásba kezdett, mivel a januárban kiadott engedélyt a Kúria a vonatkozó szabályok megsértése miatt vizsgálta.
